Edina
-12 °C
-3 °C

Mit üzen Nils Wahl a magyar devizahiteleseknek?

2018.01.16. 16:41

A luxembourgi székhelyű Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka azt javasolta, hogy a megfelelő információk hiányára hivatkozva az uniós bíróság ne foglaljon állást a Fővárosi Törvényszék devizahitelezéssel kapcsolatos kérdéseiben. Nils Wahl főtanácsnok azért javasolta, hogy az uniós törvényszék ne fogadja be a magyar bíróság kérelmét, mert szerint az ügy hátterének ismertetése nem elég részletes ahhoz, hogy a bíróság a kérdésekre érdemi választ adhasson többek között arra a kérdésre, hogy a magyar szabályozás megfelelt-e az uniós irányelveknek.

Az Országgyűlés a devizahitel-szerződésekre vonatkozó törvényében rendezte az egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre, díjemelésre, valamint az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen szerződési feltételek okozta elszámolási kérdéseket, idézi fel az MTI. Felvetődött azonban, hogy a jogszabályban rendezett elszámolási szabályok akadályt jelenthetnek azoknak a fogyasztóknak, akik további jogi eljárásokat folytatnának a deviza-hitelszerződésekkel kapcsolatban.

Az akadályok olyan követelmények formájában jelennek meg, mint

  • az állítólag túl szigorú formai és tartalmi előírások megkövetelése a beadványok megszerkesztésében,
  • az ilyen perekben kérhető jogkövetkezmények körének korlátozása, vagy
  • a törvénnyel megállapított elszámolás a szerződéshez kapcsolódó pénzügyi adatokra ( törlesztő részletek) vonatkozó pontos számszaki hatásai feltüntetésének kötelezővé tétele.

Mivel e követelmények elmulasztása a fogyasztók által a törvényi elszámolás ellenére is felvállalt perek megszüntetéséhez vezethet, ezért az egy ilyen ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azt kérte az Európai Bíróságtól, hogy állapítsa meg, a követelmények összhangban vannak-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal.

Nils Wahl
Nils Wahl
Fotó: Michel Zavagno / Blitz Agency

A főtanácsnok véleménye nem köti a bíróságot, az ő feladata annyi, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a bíróság elé, írja az MTI. Az Európai Unió Bíróságának bírái megkezdik az ügyben a tanácskozást, az ítéletet később hozzák meg.

A főtanácsnok szerint arra az esetre, ha a bíróság nem értene egyet a javaslattal, az uniós bíróságnak meg kellene állapítania, hogy a jogvita tárgyát képező magyarországi jogszabályi követelmények összhangban vannak-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal, egészen pontosan a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló uniós irányelvvel. Erre ez esetben azért van szükség, mert az irányelv a fogyasztók jogait és érdekeit is szem előtt tartva lehetővé teszi a fogyasztók és a pénzügyi intézmények közötti jelentős számú elszámolási viták egyszerűbb, gyorsabb és kevésbé költséges rendezését.