Aladár, Álmos
-1 °C
3 °C

Soha nem volt még ekkora Paks II. elutasítottsága

2018.01.19. 09:44 Módosítva: 2018-01-19 11:37:08
A Greenpeace Magyarország közvélemény-kutatást rendelt a Závecz Intézettől Paks II. társadalmi megítéléséről. Az eredmények szerint a magyarok nagy része elutasítja, hogy a beruházás a kormány által tervezett módon valósuljon meg. Az ellenzők leginkább az erőmű veszélyességétől tartanak.

A Závecz Intézet nemre, korra, lakhelyre, aktivitási típusra, régióra reprezentatív kutatást készített, ami lehetővé teszi a társadalmi alcsoportok véleményének elemzését is. A kutatás egyik kérdése már a korábbi, 2015-ben és 2016-ban elvégzett adatfelvételekkor is szerepelt a Greenpeace által megrendelt közvélemény-kutatási kérdőíveken, így ebben az esetben lehetőség volt összehasonlítani, hogy az adott témában hogyan változott az állampolgárok attitűdje.

A paksi atomerőmű-beruházással kapcsolatban két kérdésen keresztül mérték fel a projekt támogatottságát a magyar társadalomban. Az egyik kérdés a bővítés általános megítélését vizsgálta: „Egyetért-e Ön a paksi atomerőmű bővítésével, amennyiben azt egy orosz állami vállalat orosz hitelből építi meg?”

Forrás: Greenpeace, Rávecz Intézet
Forrás: Greenpeace, Rávecz Intézet

A válaszadók 61 százaléka ellenzi a paksi atomerőmű bővítését, míg a projekt támogatói mindössze 19 százaléknyian vannak.

Minden negyedik megkérdezett viszont nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre. A magasabb képzettségűek nagyobb arányban utasítják el a projektet, az érettségivel vagy diplomával rendelkezők 68 százaléka mondta azt, hogy ebben a formában nem ért egyet a bővítéssel.

Paks II. legnagyobb támogatói a szakmunkás/szakközép végzettségűek (27 százalékuk egyetért) és a községekben lakók (25 százalékuk egyetért). Jelentős eltérés van az atomerőmű támogatottságában nemek szerint: a férfiak 23 százaléka támogatja, szemben a nők 16 százalékával.

Ezt a kérdést 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben is feltette a Greenpeace, így össze lehet hasonlítani az eredményeket a korábbiakkal. 2016-hoz képest 8 százalékponttal nőtt a Paks II.-t elutasítók aránya, ezzel egyidőben visszaesett a támogatók aránya is: 2015-ben még 31 százalék, 2016-ban 27 százalék, 2017-ben már csak 19 százalék támogatta a projekt megvalósulását.

Érdekesség, hogy ha pártpreferencia szerinti megoszlást nézünk, akkor sem találunk olyan politikai erőt (még a Fideszt sem!), aminek támogatóinak nagyobb része egyetértene a beruházással jelen formájában.

A paksi bővítéssel Fidesz-szavazók 48 százaléka nem ért egyet,

és 33 százaléka támgatja, 19 százalékuk pedig nem tudott válaszolni a kérdésre. Nem meglepő módon a zöldek utasítják el legjobban a projektet, az LMP-szimpatizánsok 85 százaléka nem kér belőle, ugyanúgy, mint a mérésben külön nem szereplő „egyéb pártok" támogatói. Az MSZP-sek 61, a DK-sok 78, a jobbikosok 67 százaléka nem ért egyet a beruházás megvalósításával. 

A másik kérdésben a paksi bővítést ellenző attitűdöket boncolgatta a kutatás: „Bizonyára hallott róla, hogy tervezik a meglévő paksi atomerőmű bővítését. Ön szerint melyik a két legfontosabb érv a paksi atomerőmű új blokkjainak megépítése ellen?”

Forrás: Greenpeace, Rávecz Intézet
Forrás: Greenpeace, Rávecz Intézet

A válaszokból kiderül, hogy a beruházás veszélyessége aggasztja leginkább az állampolgárokat: 39 százalék említette a „veszélyes” szót a legfontosabb ellenérvként és további 29 százaléknyi említés érkezett a radioaktív hulladékok elhelyezésének problémájára. A másik véglet az átláthatóság hiánya volt, ez csak a válaszadók 11 százalékát aggasztotta. Mindössze 7 százaléknyi válaszadó szerint nincs semmilyen ellenérv a beruházással kapcsolatban.

Forrás: Greenpeace, Rávecz Intézet
Forrás: Greenpeace, Rávecz Intézet

Az atomerőmű vélelmezett veszélyessége minden társadalmi csoportban a vezető ellenérv, a radioaktív hulladék kérdése leginkább a fiatalokat (18–29 év közöttiek) zavarja, ugyanakkor ezt a korosztályt az átláthatóság hiánya és a beruházás költségei hidegen hagyják. A 30 és 45 év közöttiek körében kiemelkedően magas az Oroszországtól való függés félelme, valamint ez a korosztály az, ahol lényegében senki (3 százalék) nem gondolja azt, hogy nincsen a beruházás ellen ellenérv.

Az eredmények is sejtetik, hogy a Fidesz kormány miért tart attól, hogy a paksi bővítés kérdését akár csak egy nemzeti konzultációba is betegye, népszavazást pedig végképp nem tartanak a kérdésről. Ami viszont elég nagy kockázat, több példa is mutatja, hogy az atomerőművi beruházások akár féluton is le tudnak állni, ha változik a politikai hátszél vagy az üzleti környezet, később azonban már jóval drágább kiszállni.

Kibeszélheti ezt a cikket is, ha csatlakozik az Index most indult Facebook-csoportjához!