Szilárda
-4 °C
3 °C

Hitelből veszik vezetőik a magyar bankokat

D  AS20110304009
2018.01.20. 15:51
2017 végén Hegedüs Éva, a Gránit Bank vezetője 4,5 milliárd forintért megvett a bankjában egy 36,5 százalékos részvénycsomagot, növelve ezzel eddig is kontrollt jelentő részesedését. Balog Ádám, az MKB vezérigazgatója is hasonló összeget költött már el MKB-részvényekre. Hogyan nézzünk a hitelből vett részvényekre?

A magyar állam 2017 végén 4,5 milliárd forintért értékesítette a Gránit Bankban birtokolt 36,5 százalékos részesedését. A vevő az egyetlen ajánlattevő Hegedüs Éva, vagyis a bank vezérigazgatója volt. Ő a kezdetektől (nyolc éve áll a bank élén) tulajdonosa is volt a banknak, az első 6 százalékos csomagját még az egykori főtulajdonos, Demján Sándortól vásárolta.

Anélkül, hogy pontos ismereteink lennének Hegedüs Éva pénzügyi helyzetéről, biztosak lehetünk benne, hogy a múlt hónapban vásárolt állami csomag vételárának döntő részét

csak valamilyen idegen forrásból teremthette elő, fogalmazhatunk úgy, hogy hitelből vásárolt.

A HVG szerint Hegedüs Éva és a családja jelentős részben MKB-s eredetű pénzből vásárolhatott, mert ez a bank szerzett jelzálogjogokat a családi cégekre. Fontos megemlíteni továbbá, hogy a Gránit további 14,3 százaléka az MRP, vagyis a munkavállalói résztulajdonos program keretében a dolgozóké.

Az MKB-ban is hasonló történt

Időzíteni tudni kell. Az MKB tulajdonosi struktúrájának változását mindig nagy figyelemmel kíséri a sajtó, de a legutóbbit szinte észre sem vette. Pedig december 28-án és 29-én szép csendben megint változott a kör, most

az eddigi 10 százalékos tulajdonos, a Pannónia Nyugdíjpénztár szállt ki.

Beszéltünk a pénztár és a mögötte álló biztosító vezetőivel, de ők semmilyen módon nem kívánták kommentálni a döntés hátterét.

A vevők is érdekesek, hiszen a bankban most 6,9 százalékot vásárló Blue Robin mögött Szemerey Tamás (Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére) és Balog Ádám, az MKB vezérigazgatója lelhető fel, ez a csapat immár 32,9 százalékra növelte a részesedését.

Megjelent egy újabb tulajdonos is, a 3,1 százalékos pakettet szerző Pantherinae Pénzügyi Zrt, amely Sarlós András autókereskedő-bankár (akit a Porsche-csoportból ismerhet az üzleti élet) cége. A társaság Sarlós Pipitér utcai lakcímére van bejegyezve, 5 millió forinttal alapították. (Az MKB pontos tulajdonosi szerkezete itt érhető el.)

Sarlós András, az új MKB-tulaj

Az Indexnek sikerült elérnie Sarlós Andrást, aki a vásárlás indokait firtató kérdéseinkre annyit mondott, hogy befektetésének elsődleges célja a rövid távú profit maximalizálása volt. „Az elmúlt évtizedben folyamatosan figyelemmel kísértem a befektetési lehetőségeket és a piac alakulását. Több alkalommal is közel álltam már ahhoz, hogy befektessek egy intézménybe, aktívan kerestem a lehetőséget, így a tanácsadó képviselőmön keresztül kerestek meg, és végül minden fél számára sikeres üzlet született” – mondta Sarlós András. A tranzakciói részletei titkosak, de annyit azért elárult, hogy a vásárláshoz saját, illetve külső forrást is felhasznált.

Balog tulajdonos lett

De hogyan lett ennyi, nem kifejezetten tőkeerősnek tűnő tulajdonosa az ország egyik legnagyobb bankjának, az MKB-nak?

Ha egy kicsit visszamegyünk az időben, miután az állam értékesítette az MKB-t, az indiai-szingapúri Rakesh Kumar Aggarwal (RKA) kontrollált egy 45 százalékos pakettet. Úgy tudjuk, hogy az ő vásárlását korábban (legalábbis részben) a Gránit hitele is segítette. RKA - némi átmeneti szerepvállalás után - kivált a bank tulajdonosi struktúrájából, helyére három új tulajdonos lépett be:

  • Szemerey Tamás, az NHB nevű versenytárs, egy sokkal kisebb bank vezetője, illetve tulajdonosa.
  • Balog Ádám vezérigazgató, aki alapvetően szintén hitelből vásárolt.
  • a munkatársakat tömörítő MRP-szervezet, amely állítólag az OTP finanszírozásával tudott 15 százalékos tulajdonossá válni.

Mind az MKB, mind a Gránit esetében gyanítható, hogy az MRP-ben is dominálnak a vezető beosztású munkavállalók.

Hitelt gyanítunk

Tekintsünk most egy pillanatra a bank vezetőjére, Balog Ádámra! A bank eredeti értékesítési árából kiindulva, az általa kontrollált pakett valahol 4,5-5 milliárd forint körül fájhatott. Fontos leszögezni, hogy miközben a két bank, vagyis az MKB és a Gránit üzleti kapcsolatai szorosak, az intézmények teljesen különbözőek. Az MKB egy nagy bank, amelyet hosszú rémtörténet után az államnak kellett szanálnia, a Gránit jóval kisebb, növekedésben levő középbank

A fenti bonyolult tranzakció-sorozat különösen annak a fényében érdekes, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) éppen ezeknél a bankoknál tartja a Pallas Athéné alapítványok pénzéből a bankbetétekre jutó részt. Az alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. az Index.hu kérdésére részletes és valódi információkat tartalmazó választ adott, így megtudhattuk, hogy 2017 decemberében az alapítványok pénzéből 15,7 milliárd forint volt bankbetétben, és éppen a fenti bankok voltak a kezelő intézmények:

  • Gránit Bank: 7 milliárd forint,
  • NHB Bank: 5,7 milliárd forint,
  • MKB Bank: 3 milliárd forint.

Bankot hitelből

Ez a cikk azonban alapvetően nem az alapítványokról szól, ahogy nem szeretnénk most részleteiben megítélni az MKB és a Gránit Bank aktuális helyzetét sem.

Inkább annak igyekeztünk utána járni, hogy

vajon nem jelent-e túl nagy pénzügyi és stabilitási kockázatot az, ha a vezetőik hitelből vesznek bankot, akár egy szanálásból épp kilábaló, vagy egy fiatal, még növekedésben levő bankot?

Mindezt szakértő forrásaink segítségével üzleti, de jogi, illetve felügyeleti oldalról is próbáltuk megközelíteni.

Üzletileg

Amikor egy nyilván jómódú, de azért milliárdokkal nem rendelkező banki vezető 4-5 milliárd forintért részvényt vesz, milyen hitelt kaphat?

Többféle konstrukció képzelhető el.

  • akadhat olyan hitel, amikor a kölcsönt évente, már a következő üzleti évtől törleszteni kell,
  • de olyan is, ahol türelmi idő is van, és a kamatok eleinte szintén tőketartozássá alakulnak át, vagyis fizetni nem kell, de a tartozás duzzad.
  • végül nem kizárt, hogy a kölcsönt később, akár egy tőzsdei bevezetésnél részvénnyel lehet törleszteni,

Osztalék még nem várható

Forrásaink szerint sem a Gránitnál, sem az MKB-nál a közeljövőben még nem reális és nem is cél az osztalékfizetés, az ugyanis nagyon rövid távú gondolkodásra utalna, ezért az első megoldás mind a szanálásból lábadozó, mind a növekedésben levő banknál nagyon kockázatos lenne. A növekedésben levő bank ugyanis még inkább enni kér.

  • ha gyors a bővülés, akkor azt kell tőkeemelésekkel követni,
  • ha lassú a bank, akkor pedig még azért nincs miből osztalékot fizetni.

A banki osztalékfizetés csak sokkal később reális, ahhoz hosszabb távon is magas tőkearányos nyereség szükséges.

Ha a bankok nem fizetnek a tulajdonosaiknak osztalékot, vagyis a hiteleik kamata eleinte maga is tőkésedik, akkor van egy kis levegője a tulajdonosoknak, de azért előbb-utóbb minden kölcsönt nyújtó bank tartja majd a markát.

Úgy tudjuk, hogy az MKB és a Gránit esetében valami ilyen konstrukció lehetett, mert Balog Ádám és Hegedüs Éva nem a következő üzleti évek osztalékából szeretne pénzt kivenni, hanem hosszabb távon is tulajdonosok kívánnak maradni, és csak a részvények későbbi részleges értékesítéséből törlesztenének.

Vagyis ebben az esetben az ő szempontjukból „a kecske is megmarad, és a káposzta is jól lakik”, azaz az MKB-t és a Gránitot továbbra is az említett vezetők irányítják, de a finanszírozó bankok visszakapják a kölcsönt.

Ez a modell egyetlen esetben reális, ha a Gránit eddigi gyors növekedése a jövőben is ilyen ütemű marad, és ha az MKB stabilizálódása is folytatódik.

Jog és felügyelés

Jogi és felügyeleti szakértőkkel is módunkban állt beszélni. Szerintük az MNB mindig nagyon rigorózusan megvizsgálja a banki részesedés-vásárlásoknál a vételár forrásának törvényes eredetét (source of origin vizsgálat).

A bankrészvények megvásárlásánál az idegen tőke használata legális, és bár a szakértők szerint valóban van a hitelből megvásárolt banki részesedéseknek pénzügyi stabilitási kockázata, azért az MNB kezében rengeteg további eszköz marad a stabilitás biztosítására.

„Valóban, a tulajdonszerzés engedélyezését is nevezhetjük egyfajta preventív felügyelési eszköznek, de ha bármi kockázat felmerülne a jövőben, akkor a jegybank léphet, egyetlen példát emelnék ki, akár meg is tilthatja az adott banknak az osztalékfizetést” - hallottuk.

Tehát az idegen tőke source of origin szempontból elfogadható. Az MNB egyébként az általa felügyelt és jó reputációval rendelkező kereskedelmi banki forrást sokkal inkább látja szívesen, mintha például egy kétes közel-keleti magánszemély lenne a kölcsönadó – mutatott rá a szakember a felügyelési gyakorlatra.

Szerettük volna a bankok érintett vezetőinek a véleményét megismerni, de ők most nem kívántak nyilatkozni. Az őket ismerők szerint viszont Hegedüs Éva és Balog Ádám a hitelből vett banki részesedéssel mindenképpen komoly elkötelezettséget mutatnak a bankjuk jövője mellett, hiszen saját üzleti erejükhöz képest nagy rizikót vállaltak. Hegedüs Éva mindent feltett a nagyrészt általa felépített bank jövőjére, összegben Balog is hasonló elkötelezettséget vállalt, csak az ő pozíciójához kisebb tulajdonrész és befolyás párosul.

A munkavállalókról ugyanez nem mondható el, ők inkább csak nyerhetnek, kevésbé bukhatnak a kialakított MRP-konstrukciókkal. A kérdés leginkább az, hogy a bankok jövőbeli teljesítménye, növekedési lehetőségei mennyire kormányzatfüggőek, és ezt a piac egy leendő tőzsdei bevezetés, vagy szakmai vevőnek történő kiszállás esetén majd miképpen ítéli meg. Ha megkérdezzük az érintett bankok vezetőit, akkor ezt elenyészőnek mondják, ám, ha a piac más szereplőivel beszélünk, akkor ezt diszkontfaktornak tartják. Hiszen a bankok életében

  • a hazai politikai elit prominenseinek támogatása (legyen az Matolcsy György jegybankelnök, vagy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter) fontos tényező,
  • jelentős az Orbán Viktor regnálása idején sikeres vállalkozók (Mészáros Lőrinc, Tiborcz István) finanszírozása,
  • és mint láttuk, a jegybanki alapítványokkal is intenzív a kapcsolat.

A Gránit számára ma ezek a jó politikai kapcsolatok előnyt jelentenek, ám, ami ma előny, az a politikai széljárás megfordulása esetén hátrányt, azaz értékelési mínuszt is jelenthet.

Borítókép: Kovács Tamás / MTI.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!