Hedvig
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Nem talál kőművest? Belgiumban még rosszabb a helyzet

000 UM2ZK
2018.01.22. 13:02 Módosítva: 2018-01-23 10:12:54

A magyar gazdasági élet egyik kiemelt témájává nőtte ki magát az utóbbi néhány évben a (jobb híján) munkaerőhiánynak nevezett jelenség, arról azonban már kevesebb szó esik, mennyire elterjedt a világ más országaiban. Az MTA KTI Munkaerőpiaci Tükör 2016 című friss kiadványából viszont kiderül, nem vagyunk egyedül a problémával az Európai Unióban, bár

sajnos több iparágban is dobogós Magyarország, ha üres állásokról van szó.

A KSH szerint 2009 óta dinamikus növekedés látszik az összes állás és a be nem töltött állások arányában Magyarországon: 2016-ra már minden ötven munkahelyre jutott egy betöltetlen állás, nyolc évvel korábban még kétszáz állásra jutott egy betöltetlen.  

Forrás: MTA KTI Munkaerőpiaci tükör 2016
Forrás: MTA KTI Munkaerőpiaci tükör 2016

Hazánk helyzetét azokkal az uniós országokkal összehasonlítva, amelyek legalább 2008 óta publikálják a vonatkozó adatokat, kiderül, hogy a középmezőnyből az élre zárkóztunk a 2010 és 2016 közti időszakban üres állások arányában.

Ugyanakkor az is leolvasható az ábráról, hogy a válságot megelőző időszakban többnyire magasabb volt a betöltetlen állások aránya a munkaerőpiacon, több ország még az utóbbi pár év növekedése ellenére sem érte el az akkori szintet. Vagyis a téma előtérbe kerülésében az is szerepet játszhat, hogy

a válság éveiben egyszerűen elszoktunk attól Európában, hogy kihívást jelenthet bizonyos állások betöltése.

Magyarország egyébként e tekintetben némileg kivétel, itthon a válság előtti maximum is 1,4 százalék alatt mozgott, míg mostanra elérte a 2 százalékot az üres állások aránya, tehát a mostani érték a rendszerváltás utáni időszak legmagasabbja. 

Forrás: MTA KTI Munkaerőpiaci tükör 2016
Forrás: MTA KTI Munkaerőpiaci tükör 2016

Az iparágak szerinti bontás 2016-os helyzetét nézve ennél is figyelemreméltóbb Magyarország pozíciója az EU más országaihoz képest.

A grafikonokról leolvasható, hogy Magyarország a 8 vizsgált halmazból 5-ben dobogós, és a maradék 3-ban is a középmezőny fölött helyezkedik el.

A teljes gazdaságot nézve csak harmadikok vagyunk Svédország illetve Hollandia mögött, ami abból a szempontból érdekes, hogy a közbeszédben gyakran a nyugat felé irányuló migráció jelenik meg a hazai munkaerőhiány fő okaként. Hogy két, magasabb jövedelmi szintű ország is megelőz minket, az jól jelzi, hogy a jelenség ennél összetettebb. Ugyanez a kép rajzolódik ki a versenyszféra üres állásait nézve is, ezen az ábrán 5 nyugat-európai ország foglal helyet Magyarország előtt. 

Az iparági bontást elnézve

a vészcsengőt leginkább az egészségügy és szociális ellátásnál érdemes kongatni.

Ez ugyanis olyan terület, ahol nem pusztán növekedésvisszahúzó hatása lehet a hiányzó szakembereknek, de közvetlenül életek is múlhatnak ezen. Ráadásul mind a két területen jelentős belépési küszöböt jelent a szaktudás megszerzéséhez kellő oktatásban való részvétel. De nem megnyugtató az ipar, az építőipar, és az infokommunikáció helyzete sem, ezekben az ágazatokban csak Belgiumban több a betöltetlen állás.

Érdekes módon a kereskedelem, amelyben a közelmúltban nagyobb béremelésekre (pl. Spar, Tesco) került sor - amelyet sokan a dolgozók munkaerőhiányból fakadó erősebb alkupozíciójának tudtak be - nem tartozik a súlyosan érintett ágazatok közé az adatok szerint (vagy legalábbis 2016-ban nem tartozott).

Az egyes területeken belüli konkrét üresállás-arányok időbeli változását összefoglaló grafikonon az is megfigyelhető, hogy nagyon eltérő a folyamatok dinamikája ágazatonként. Ebből az is kitűnik, mennyire különböző okok vezethetnek a hiányhoz. 

Forrás: MTA KTI, Munkaerőpiaci tükör 2016
Forrás: MTA KTI, Munkaerőpiaci tükör 2016

A legmagasabb szinteket logikusan itt is az infokommunikációnál és az egészségügyi és szociális ellátásban látjuk.

Az infokommunikációnál folyamatos, a válság alatt is folytatódó növekedést látunk, amit minden bizonnyal a digitalizáció támasztotta gyors, világméretű keresletnövekedés és az oktatási rendszer nehézkes alkalmazkodása magyarázhat. Az egészségügynél a létszámfelvétel hatósági korlátozása, az alacsony bérek, valamint az ezzel is összefüggő folyamatos elvándorlás és elégtelen kínálat játszhatja a döntő szerepet – írja Köllő János, Nyírő Zsanna és Tóth István János a Munkaerőiaci tükörben.

Borítókép: építkezés Párizsban. Fotó: Francois Guillot / AFP.