Hedvig
7 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Csak kínai részvételű konzorciumok pályáznak a Budapest-Belgrád-vasútvonalra

2018.01.25. 07:26

Ahogy arról többször, több helyen, több szempontból körbejárva beszámoltunk: belevágunk Magyarország várhatóan messze legdrágább vasútépítésébe, a Budapest–Kelebia-vonal kétvágányúsításába és felújításába 750 milliárd forintért. Az egész gigaprojekttel persze több probléma is akadt már az elejétől fogva, például, hogy a két város között egyetlen nagyvárost se érint a felújítás, ráadásul érthetetlenül drágán akarjuk megépíteni, pedig még csak egy árva folyó vagy domb sincs a környéken, de még az a cél sem nagyon áll, hogy miután a kínai Cosco cég megszerezte a pireuszi kikötőt, a mi vasútfelújításunknak is köszönhetően Pireuszból gyorsabban jussanak el az áruk Kelet-Közép-Európába, hiszen maga a cég mondta, hogy nagyjából mindegy nekik. Varga Mihály még bedobott egy mentést: azért kell, hogy megvámolhassuk a kínaiakat.

1005276
Fotó: Nagy Attila Károly

A Fonodo.reblog.hu most arról ír, hogy kikérte a projekt koordinálására alapított Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.-től (KMV), hogy a közbeszerzési dokumentációt hányan kérték el, és végül hányan jelentkeztek és kik azok. Ebből kiderült, hogy a dokumentációt 32-en kérték le, végül két konzorcium pályázott: egy CRE és egy Strabag–CCCC 2018 jelű konzorcium, írják.

A Fonodo azt írja, nem árulták el, hogy pontosan milyen cégek vannak a nevek mögött, de az ismerős Strabag mellett a CCCC a China Communications Construction Co., Ltd. szokásos rövidítését takarhatja. Ez a tőzsdén jegyzett, de többségi állami tulajdonban álló társaság a legnagyobb infrastruktúra-fejlesztő a Kínai Népköztársaságban, írják róla. A KMV pedig annyit írt

mindkét nemzetközi konzorciumban jelen vannak magyar, európai és távol-keleti gazdasági szereplők is, továbbá komoly szakmai múlttal rendelkező alvállalkozókat vontak be a konzorciumi tagok.

Az oldal szerint nem meglepő, hogy a nálunk ismert építőipari cégek nem akartak önállóan indulni a tenderen, vagy csak kínai partnerrel együtt, hiszen "a kínai szakemberek részvételével kialakított közbeszerzési kiírás ugyanis számos sajátosságában az ázsiai ország cégeinek kedvező feltételeket tartalmazza" - írják. De az is erre utal, hogy az európai szokástól eltérően nem külön-külön kérnek ajánlatot a megvalósítási tanuémányra, tervezésre, engedélyeztetésre, építésre, hanem mindenre egyben. De a szokatlanul nagyösszegű referenciakövetelmény is a kanai vállalkozásoknak kedvez.

"De a nem kínai jelentkezőket alighanem az tartotta vissza a legeredményesebben az önálló indulástól, hogy a kínai kormány lényegében megakadályozhatja az egész projektet, ha netalán nem a neki tetsző győztest hoznák ki. Egy hozzájuk tartozó bank adja ugyanis a szükséges forrás 85 százalékát, és az ajánlatkérő azt is kikötötte, hogy ha nincs pénz, alá sem írja a szerződést a kivitelezésre, illetve ha már ez megtörtént, akkor érvényét veszti a kontraktus" - írják.