István, Vajk
17 °C
34 °C

Veszélyesen eladósodtak a NER oligarchái

2018.01.25. 16:09 Módosítva: 2018-01-26 08:27:24

Annyira eladósodott az Orbán-kormány alatt létrehozott nemzeti nagytőkés osztály, hogy egy kormányváltás, egy világgazdasági sokk vagy egy nagyobb kamatemelés után az oligarcha-hitelek bankválságot okozhatnak Magyarországon - írja az Átlátszó.hu. A portál összeszedte és kielemezte a NER legnagyobb oligarcháinak hiteleit, már amit a banktitok megismerni enged belőlük, és arra jutott, hogy 

alsó hangon 129 milliárd forint politikailag kockázatos hitel terheli a magyar bankrendszert, de ez a szám valószínűleg ennél magasabb.

Arról már korábban írtunk, hogy a NER politikai gazdaságtanának milyen fontos eleme a bankhitel, jöjjön az akár magántulajdonban lévő, akár állami bankoktól. A 2014 utáni felhalmozásnak annyira fontos része a bankhitel, hogy még bankot is hitelből vesznek a kormányközeli üzleti körök. Az Átlátszó gyűjtéséből látszik, hogy melyik bankok kötöttek hitelszerződéseket ilyen üzleti körökkel. 

A vezető ebben a kategóriában az MKB köröket ver a magyar bankszektorra, az egy ideig állami tulajdonban lévő, majd több áttéttel részben Mészáros Lőrinc cégcsoportjának tulajdonába került banknál 41 ilyen NER-hitel van. A második helyen az állami tulajdonú Eximbank áll, amely például Andy Vajnának és Garancsi Istvánnak is adott hitelt, nem exportra.

A legtöbb hitele a magyar oligarchák közül Mészáros Lőrincnek van, az ő érdekeltségei közel 50 milliárd forinttal tartoznak különböző bankoknak. A felcsúti polgármester után Garancsi István következik 33 milliárd hitellel, majd pedig a Mészárossal több közös üzletet is tulajdonló Szijj László 27 milliárddal. 

 Az Átlátszónak névtelenül nyilatkozó banki szakemberek szerint viszont ezek a hitelek elég kockázatosak, több szempontból is. Egyrészt ezeknek a vállalkozóknak a sikere eléggé függ a politikai beágyazottságuktól, úgyhogy ha valami történne a kormánnyal, akkor ezek a vállalkozók, vagy legalábbis a jó részük komolyabb bajban lenne.

Másrészt az ilyen nagy összegű hitelkitettségnél már egy százalékos kamatemelkedés is óriási összegekkel emelheti a törlesztés költségét. Emellett az is kockázatot jelent, hogy nem tudni, hogy a hitelek mögötti fedezet tényleg ér-e annyit, hogy adott esetben fedezze a költségeket, hogy a hitelszerződésekben milyen feltételekhez kötötték mondjuk egy fedezetet jelentő ingatlan értékesítését, vagy hogy az mondjuk az értékesítéskor tényleg annyit ér-e majd, mint amennyinek a szerződéskötéskor gondolták.  A NER nagytőkéseinek ilyen mértékű eladósodottsága emellett azt is jelenti, hogy 

a piaci alapon működő, nem NER-es kézben lévő bankok és betéteseik is a rendszer fennmaradásában és zökkenőmentes működésében lesznek érdekeltek.