Alfréd
-8 °C
2 °C

Venezuelában minden elveszik: teljes tőzsdei összeomlás

2018.02.07. 06:50
2017-ben a világ valamennyi tőzsdéje közül a venezuelai teljesített a legjobban. Valójában csak papíron, mert ez már akkor is csak egy furcsa optikai trükk eredménye volt. Az idén aztán eddig 99,3 százalékkal zuhantak a venezuelai árfolyamok.

2017 vége és 2018. február 5-e között dollárban kalkulálva 99,3 százalékot zuhant az IBC, vagyis a vezető venezuelai tőzsdeindex. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a börze Caracasban tavaly még harmincszoros drágulást ért el, akkor valójában egy év alatt „csak” negyedére zuhant a venezuelai cégek átlagos értéke.

A baj csak az, hogy már a tavalyi nagy siker is mindössze egy optikai tuning eredménye volt. Az állam ugyanis tavaly még nem engedte a hivatalos átszámításokban a valós piaci dollár/bolívar árfolyamokat érvényesülni. Az idén aztán elengedte, az amúgy is tarthatatlan kamu bolívar-árfolyamot, erre jött a börze 99,3 százalékos zuhanása. Ez olyan értékvesztés, mintha az OTP ma 10 ezer forintos árfolyama holnap 70 forintra zuhanna.

Önsorsrontásban világbajnok

Szegény ország sok van a világban, elsősorban Fekete-Afrikában, de akad ilyen Ázsiában, Latin-Amerikában és még Európában is.

Ám gazdasági önsorsrontásban már senki nem közelíti meg Venezuelát, amely régen gazdag volt, de lehetett volna még sokkal módosabb is. Hiszen akár az olajtartalékokat tekintve, akár az Egyesült Államokba irányuló korábbi olajexportja révén

Venezuela a világ leggazdagabb országainak egyike lehetne.

Ha azt mondjuk, hogy olajállam, akkor talán előbb gondolunk Szaúd-Arábiára, Kuvaitra, az Egyesült Arab Emírségekre, mint Venezuelára, pedig utóbbi az igazi olajállam. Könnyű például összevetni Szaúd-Arábiával, mert mindkét ország 30 milliós népességű. Viszont Venezuelának több olaja van (300 milliárd hordó a venezuelai tartalék, míg a szaúdi csak 266 milliárd). Ráadásul a venezuelai állam 96 százalékban olajbevételekből finanszírozta magát, Szaúd-Arábiában pedig ez az arány csak 90 százalék volt.

Megoldották

Ám, ahelyett, hogy az állam a lakosság javára fordítaná isteni adottságát, sikerült teljesen lezülleszteni a szektort, és jelenleg olyan súlyos szankciók fenyegetik Caracast, hogy még a maradék állami bevételek is megszűnhetnek.

Azzal párhuzamosan, hogy a sikerágazat, olajipar szinte megszűnt létezni, ma már a venezuelai emberek éheznek, a bankrendszer nem működik, az infláció az eget verdesi.

Mi történt? A mindenek feletti gyanakvás a külfölddel szemben, az ostoba szlogenekké silányított politikai nacionalizmus olyan elképesztő önsorsrontáshoz vezetett Venezuelában, amely képes volt a térség leghaladóbb olajiparát kivégezni.

A nagy aranybuli

Hugo Chavez venezuelai elnök 2011-re nagyjából az egész világgal szembehelyezkedett. Ekkor olyannyira bizalmatlan lett az európai, amerikai és kanadai bankokkal, értéktárakkal szemben, hogy elrendelte a venezuelai aranytartalék hazaszállítását. Az akkor 211 tonnányi, azaz 17 ezer jegybanki aranytömböt jelentő készletből végül 160 tonnát szállítottak haza, egészen horribilis költséggel (a szállítás a kiemelt biztonsági költségek miatt becslések szerint az érték 3-4 százalékára rúghattak). Pár évvel később azonban a csökkenő olajtermelés és olajárak miatt az éhező venezuelai nemzetgazdaság megkezdte az arany értékesítését, és 2016-ban már többmilliárd dollár értékű arannyal indulhattak vissza, a katonasággal védett hajók Európa (elsősorban svájci bankok felé). A venezuelai aranyszállítás volt a történelem második legnagyobb aranyügylete. A legnagyobbat még Francisco Franco spanyol tábornok követte el, ő 560 tonna aranyat adott el Oroszországnak fegyverekért cserébe.

Így lett vége

A PDVSA venezuelai állami olajcég több, mint negyven éve működik, 1976-tban integrálhatta az állami olajipart, és sokáig korszerű technológiával és sok, javarészt az Egyesült Államokban végzett olajmérnökkel komoly technológiai színvonalat is képviselt.

Majd jött Hugo Chavez, később pedig utódja Nicolás Maduro baloldali, államosító, egyenlítősdi és idegenellenes politikája, amely elől előbb a vagyonosabb üzletemberek, de hamarosan a nemzetközi tudással rendelkező szellemi elit (például az olajmérnökök) is külföldre menekültek, utóbbiak elsősorban Kolumbiába, Brazíliába és az Egyesült Államokba.

Beruházásra nem maradt pénz, a fejlesztések elmaradtak, Venezuelát már szankciók is sújtották. Mindez azért is végzetes, az amúgy a világ legnagyobb olajkészleteivel rendelkező országnak, mert Venezuelának nincs saját finomítói ipara, a PDVSA egy Citgo nevű amerikai cégen keresztül az Egyesült Államokban (elsősorban Texasban) dolgozza fel a venezuelai nyersanyagot, amely speciális, elég rossz minőségű, kénes nyersolaj. A mostani balhék nyomán a venezuelai kitermelés elapadt, a rájuk optimalizált finomítók pedig nem kapnak elég nyersanyagot.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!