Illés
17 °C
29 °C

Ügyészség: A nyomozás miatt nem adhatjuk ki az OLAF-jelentést

2018.02.08. 14:56 Módosítva: 2018-02-08 16:33:53

A Miniszterelnökség és a Polt Péter vezette Főügyészség is elutasította Hadházy Ákos közérdekű adatigénylését, amelyben az Elios Zrt. gyanús ügyeivel foglalkozó OLAF-jelentést próbálta meg kikérni. A minisztérium és a nyomozó hatóság is arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatala hátrányosan befolyásolhatná a folyamatban lévő vizsgálatokat.

A titokban tartást az uniós jog is engedi az OLAF-jelentések esetében, kivéve, ha nyomós közérdek fűződik a nyilvánossághoz, ami a jelek szerint a kormány értelmezésében nem áll fenn. 

Az Indexhez eljutott a Miniszterelnökség és a Főügyészség válasza az LMP társelnökének adatigénylésére. Lázár János minisztériuma az Európai Parlament és Tanács rendeletére hivatkozva azt írja, amennyiben a tagállamhoz a birtokában levő, valamely intézménytől származó dokumentum iránti kérelem érkezik, konzultálnak az érintett intézménnyel, amely adott esetben megtagadhatja a nyilvánosság hozzáférését, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná a folyamatban levő vizsgálatok célját, vagy a bírósági eljárást. Ez alól kivételt képezhet, ha „nyomós közérdek" a nyilvánosságra hozatal. 

Szoboszlai-Szász Richárd, az ügyészség főosztályvezetője hasonló érveléssel állt elő a válaszában, azzal a különbséggel, hogy ő teljességgel kizárja a nyilvánosságra hozatal lehetőségét. Szoboszlai azt írja, az OLAF ajánlása feljelentésnek minősül, ezért zárják ki a hatályos jogszabályok azok köz általi megismerését. „A zárójelentés és ajánlás a büntetőeljárásban került felhasználásra, a bizonyítási anyag részét képezik, ezért megismerésükre a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) rendelkezései vonatkoznak" – áll a levélben. A Be. vonatkozó része szerint a büntetőeljárás szereplőin kívül másnak nincs lehetősége megismerni az ilyen dokumentumokat,

sőt, a nyomozás iratai az eljárás lezárulta után sem hozhatók nyilvánosságra közérdekből. 

Más kérdés, hogy miért hivatkozik erre a minisztérium és az ügyészség a miniszterelnök vejét, Tiborcz Istvánt (valamint a korábban szintén Elios-tulajdonos Simicska Lajost) is érintő esetben, miközben a 4-es metró látszatra nagyon hasonló ügyében nem láttak kivetnivalót a dokumentumok nyilvánosságra hozatalában. 

A kormány és az ügyészség törekvésétől függetlenül egyébként elkezdtek részletek szivárogni a jelentésből, a napokban a 24.hu szellőztette meg a szekszárdi közvilágítási pályázat részleteit,  az Indexen pedig a szolnoki esetről írtunk.