Árpád
-2 °C
4 °C

Az MNB lövése mellé ment, Semjén gyorsan kiszélesíti a kaput

DSZZS20131001203
2018.02.20. 05:11
A Magyar Nemzeti Bank formailag szabálytalanul büntette meg a brókerügyek egyes érintettjeit. Az igazságérzet ilyenkor a felelősök megbüntetéséért kiált, de közben a Parlament a visszamenőleges jogalkotás hibájába léphet azért, hogy a jövőben ne lehessen "kijogászkodni" a határozatokat.

Ki ne ismerné az amerikai bírósági krimik visszatérő helyzetét? A kiváló rendőrnyomozó elkapja a szívtelen kéjgyilkost. Mindenki tudja, hogy valóban ő volt a tettes, de valamilyen formai hiba miatt a bíró kizárja a perdöntő bizonyítékot, és a tettes vigyorogva kisétál a bíróság épületéből.

Aztán a film további részében mégis jön valami „amerikai” megoldás, a rendőrségnek dolgozó ügyvédnő mégis talál egy fondorlatos jogi megoldást, és a tettes csak elnyeri a méltó büntetését. Esetleg közben a film készítői azt is a szájunkba rágják, hogy a bíróságok pontos és mindenki számára ismert szabályrendszere összességében jó a társadalomnak, mert néha bosszantóan körülményes, de megvéd mindenféle túlkapástól, vagy hibától.

Cikkünk történetéhez azonban jogos lehet egy másik analógia is. Eszerint bár Magyarország időről időre próbálkozik visszamenőlegesen változtatni a szabályokon, ez csak ritkán sikerül nekünk. A legfelsőbb fórumok általában elmeszelik az olyan jogszabály-változtatásokat, amikor a pofátlan végkielégítések 98 százalékos kulcsot kaptak volna.

PST, vagy Windisch László?

Térjünk rá végre a jelen történetre! Röviden arról van szó, hogy a Magyar Nemzeti Bank megbüntette a 2015-ben kirobbant brókerbalhék egyes érintettjeit, ám a bíróság egy visszatérő formai hiba miatt egyes határozatokat hatályon kívülre helyezett és új eljárás lefolytatására kötelezte az MNB-t.

A magyarázat röviden, a jegybankra vonatkozó törvény szerint a hatósági jogkörök gyakorlását az MNB-n belül működő Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak kell végeznie (PST). Az MNB azonban ezt úgy értelmezte, hogy mivel a PST nem tudott volna ennyi döntést meghozni és határozatot megírni, ezért a feladatokat Windisch László MNB-alelnöknek delegálta, aki egy személyben írta alá a határozatokat.

Bírság és bíróság

Arról, hogy valami súlyos ügy lehet a háttérben, a Magyar Nemzeti Bank január 25-i hosszú és alapvetően a bíróságot szokatlan hangnemben támadó közleménye árulkodott.

Az MNB a közleményben elmesélte, hogy ő a lehető legmagasabb, 20-20 millió forintnyi személyi bírságot rótt ki a Hungária Értékpapír Zrt. „f.a.” egyes korábbi igazgatósági tagjaira, ám azok a bírságot megtámadták. Az MNB élesen kirohant az ügyről író HVG ellen is, illetve a brókervádlottak álláspontját elfogadó bíróság ellen is. Az elmarasztaltak jogi álláspontja szerint azonban nem ez történt, hanem a formai problémák miatt a bíróság az érdemi tartalmi kérdéseket már nem is vizsgálta.

Akárhogyan is történt, hamarosan - az MNB megdöbbenésére – a Kúria is a brókervádlottak álláspontjának adott helyt. A hungáriások ügyvédje mindvégig abba kapaszkodott bele, hogy amennyiben a bírságot Windisch jegyezte, nem pedig a PST, az jogellenes.

Újabb MNB-közlemény

Az MNB február elsején újabb közleményt jelentetett meg, amelyben elmagyarázta, hogy a Kúriával a „kiadmányozás” szó megítélése kapcsán volt nézetkülönbségük. Az MNB, bár a kúriai ítéleteket tiszteletben tartja, de az Alkotmánybírósághoz fordul a jogszabály szövege, az azzal egybecsengő miniszteri indokolás és a Kúria ítélete közti ellentmondás feloldása érdekében.

Az MNB szerint ugyanis a szövegek kifejezetten utalnak arra, hogy a PST delegálhatja a kiadmányozás jogát. Na, itt megint jött egy vita, hogy ez a szó mit jelent, csak az aláírás jogát, vagy a döntés jogát is.

Az MNB szerint a jogalkotói szándék valójában egyértelmű volt, és itt a jegybank az MTA Nyelvtudományi Intézete által kiadott Magyar Nyelv Értelmező Szótárára is utal, amely szerint a „kiadmányoz”, újabb keletű néven „kiadványoz” ige jelentései: 1. a vezető tisztviselő vmely kiadványnak eléje terjesztett tervezetéhez hozzájárul (tehát arról dönt) 2. aláírásával ellátja.

A közlemény arra is utalt, hogy az MNB egyeztetést kezdeményezett a Nemzetgazdasági és az Igazságügyi Minisztériummal.

Mindez eléggé technikai ügynek tűnik, de a bíróság álláspontját magyarázó jogász szerint a Kúria nem tudott eltekinteni a törvény betűjétől, vagyis jelen esetben a határozatokat hatályon kívül helyezte és új eljárásra kötelezte az MNB-t.

Erre most egy éve van az MNB-nek, még akkor is, ha eredetileg a bírságokról az eset MNB általi megismerése után legalább három éven belül határozatot kellett volna hoznia. A 2015 tavaszi brókerbotrányok miatt most már három éven belül nem fogja tudni lebonyolítani egy új eljárást, valamennyi kiértesítéssel, nyilatkoztatással, döntéssel, de a kúriai döntéstől most újra ketyeg egy év

Jogszabály-módosítás

Felmerülhet persze a kérdés, hogy nem lehetett volna simán testületi döntéssé konvertálni az alelnök döntését? Nos, nem. Hiszen a közigazgatási eljárási rendről szóló törvény szerint amennyiben az MNB hozott egy határozatot, akkor az MNB csak addig módosíthatja, vagy vonhatja azt vissza, ameddig az ügyfél nem fordult bírósághoz ellenkérelemmel.

Ám az illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz már megérkezett az ellenkérelem, vagyis a formai okok miatt még egy jó ideig megúszhatják az elkövetők a tettüket (büntetőeljárás is van folyamatban, tehát a „megúszás” csak a jegybanki bírságra értendő). Cikkünk megjelenése után az MNB-től kaptunk egy levelet, amelyben az MNB arról tájékoztatta lapunkat, hogy "megúszás" szóba sem jöhet, mert az MNB-nek e megismételt eljárása megkezdésétől számított 1 évig lehetősége van (ismételten) intézkedést alkalmaznia az érintett jogsértő személyekkel szemben.

Ez az 1 év akkor is az MNB rendelkezésére áll, ha – a törvényben egyébként fő szabályként a jegybank számára intézkedésként adott határidők (a jogsértés elkövetésétől számított 5 év vagy a jogsértésnek az MNB tudomására jutásától számított 3 év) – már elteltek.

A háttérben

Amiről mi nem tudhatunk, hogy az MNB miként tárgyalt a megnevezett minisztériumokkal a háttérben, mindenesetre jött Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes, aki egy furmányos, jogtechnikai ravaszság élére állt.

Nagyon leegyszerűsítve, egy törvény-módosítással kiterjesztené az MNB jogosultságát, hogy a jövőben az ilyen bírósági kifogások esetén még legyen joga belenyúlni a saját határozataiba, vagyis maradna ideje Windisch döntéseit a PST döntéseivé konvertálni. Erről dönthet rendkívül rapid módon, már február 20-án (azaz ma) a Parlament (a módosítási javaslat február 17-én érkezett).

Ha akarjuk, mondhatjuk, hogy győzött az igazság, az MNB és a vele együttműködő képviselő, illetve minisztériumok megtalálták az útját annak, hogy ne jogászkodhassák ki magukat a brókercsalók a büntetésből.

Ugyanakkor

Olyan ez a helyzet, mintha a fociban egy lövés három méterrel mellé menne, de gyorsan kiszélesítenénk addig a kaput, hogy az gól legyen.”

– hallottuk egy jogásztól, aki szerint éppen azért vannak jogszabályok, hogy mindenki számára átlátható legyen, hogy mik a jogi lehetőségek.

Az ügyfél ritkán jár jól

Az ilyen jogszabály-módosításokkal az is baj, hogy az mindig a hatalomnak a lehetősége. Vegyünk egy adózási példát. Ha önrevíziót hajtunk végre, akkor csak be kell fizetni az adót és a késedelmi kamatokat, de megússzuk a bírságot. Ám, ha már kijött az ellenőr, ha elindult az adóvizsgálat, akkor nincs már lehetőség önrevízióra, bírságot is kaphatunk. Milyen jó lenne ilyenkor egy-két héttel kitolni az önrevízió határidejét, száz százalék lenne az azt igénybe vevők aránya, de ilyen változás sohasem következik be.

A nagy kérdések

Nehéz dilemma. Mi szolgálja jobban a közjót? Az, ha azok, akik elkövették azt, amit rengeteg ártatlan ügyfél ellen tettek, végül megbűnhődnek? Vagy az, ha egy helyzet kezelésének szabályrendszere változatlan marad az ügy során?

A tolvajokat senki nem szereti. De abban már nem biztos, hogy egységes a társadalom megítélése, hogy amennyiben elévülési idő után derül ki valakiről, hogy lopott, le kell-e csukni, vagy fontosabb az elévülési idő tiszteletben tartása?

Ha ez a kacifántos eset újabb bírósági ügyeket szül, még bármi lehet. Törvényesnek is bizonyulhat a Parlament eljárása (feltéve persze, ha elfogadja a jogszabály-módosítást).

De az is lehet, hogy visszamenőleges szabályozásnak bizonyul, mert semmilyen jogszabály nem tehet „terhesebbé” semmilyen tettet, mint amilyen az, a hatályba lépése előtt volt.

Ha ez esetleg így egy kicsit bonyolult, álljon itt egy utolsó analógia! Olyan szabályt lehet hozni, hogy aki szombaton páratlan rendszámú autót vezet, az ezentúl bírságot kap, de olyat nem szokás, hogy a szombati autókázás a páratlan rendszámú autóval visszamenőlegesen is szabálysértéssé vált.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?