Bedurrantotta a beruházásokat az uniós pénz tavaly

2017 IV. negyedévében folytatódott a nemzetgazdasági beruházások dinamikus bővülése, a fejlesztések volumene 14 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – írja a KSH friss közleményében. 

a vállalkozások kapacitás-növelésének, valamint a lakás- és egyéb ingatlanberuházások élénkülésének köszönhető. A költségvetési szféra erőteljes növekedést (69 százalék) mutatott, míg a vállalati beruházások csak 3,1 százalékkal nőttek. 

2017 egészében a beruházások volumene 17 százalékkal, historikusan az eddigi legmagasabb szintre emelkedett. Az év során egy kivételével mindegyik nemzetgazdasági ágban bővültek a beruházások, de erre is igaz, hogy leginkább a költségvetési szféra húzta fel az adatot, több ide tartozó ágazat is 60 százalék feletti növekedési értéket produkált. 

Kilőttek az ingatlanberuházások

2017 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a nemzetgazdasági beruházások több mint negyedét képviselő feldolgozóipar fejlesztései mérsékelten, 1,9 százalékkal bővültek, ehhez a legnagyobb mértékben a járműgyártási beruházások járultak hozzá.

A második legnagyobb beruházónak számító ingatlanügyletek beruházásai erőteljesen, 40 százalékkal emelkedtek, a lakásépítések és- felújítások mellett az üzleti célú ingatlanfejlesztésekben is jelentős volt a növekedés.

A fejlesztések alapján harmadik legnagyobbnak számító szállítás, raktározás beruházásainak volumene 4,2 százalékkal nőtt. Az uniós forrásból finanszírozott autópálya-, autóút- és vasútépítések mellett a légi szállítással, a raktározással és a postai tevékenységgel foglalkozó vállalkozások növelték nagyobb mértékben fejlesztéseiket.

Az uniós pénz költése feltolta a számokat

A nagyrészt közösségi finanszírozású területeken – amelyek összesített részesedése meghaladta az egytizedet – az átlagot jóval meghaladó mértékben bővültek a beruházások, elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében.

A kereskedelem, gépjárműjavítás beruházási teljesítményének bővülése a tárgynegyedévben megtorpant, 8,8 százalékos csökkenés következett be, elsősorban a korábbi, nagy értékű áruházfejlesztések befejeződése következtében.

A vendéglátásba sokat fektettek 

A nemzetgazdaság kisebb súlyú területei közül az építőiparban tevékenykedő gazdasági szervezetek beruházásai – részben a termelésbővülés hatására – 18 százalékkal növekedtek. Az energiaiparban a bővülés mértéke 9,9 százalékos volt, elsősorban a villamosenergia-termelés, -szállítás, és -elosztás területén realizálódó nagyobb fejlesztéseknek köszönhetően. A víz- és hulladékgazdálkodás területén regisztrált 28 százalékos növekedésben a települési vízellátással, szennyvízelvezetéssel és- tisztítással összefüggő fejlesztéseknek és az alacsony bázisnak egyaránt szerepe volt.

A művészet, szórakoztatás, szabadidő területén továbbra is elsősorban a versenysporttal, illetve a kultúrával kapcsolatos nagyberuházások okozták az új tárgyieszköz-beruházások nagymértékű (19 százalékos) bővülését. A pénzügyi, biztosítási tevékenység beruházási teljesítményének 26 százalékos növekedése részben bankfiók-felújításokkal és számítógép-beszerzésekkel kapcsolatos fejlesztéseknek köszönhető.

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a beruházási volumen 53 százalékos emelkedéséhez továbbra is a – kereskedelmi szálláshelyek forgalomnövekedésével párhuzamosan zajló – szállodaépítések és- felújítások járultak hozzá a leginkább.

Kisebb mértékben csökkentek a beruházások a mezőgazdaságban (3,9 százalékkal), az információ, kommunikációban (2,5 százalékkal) és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben (0,8 százalékkal).