Eufrozina, Kende
4 °C
15 °C

Még soha nem kerestek ennyi pénzt a magyar bankok

DSZZS20111124106
2018.03.08. 05:47 Módosítva: 2018-03-08 10:17:03
Kiemelkedő évet zártak tavaly a Magyarországon működő bankok. A javuló profitok, a magas tőkemegfelelés miatt 2018-ban többen közülük vásárlásokkal bővíthetik a csoportjukat. Bármennyire is hihetetlen, eközben a bankok ügyfelei is jobban jártak. Az idei évről még korai lenne felelősen nyilatkozni, de a rekordnyereség akár felül is múlható.

A hazai bankok 2017-ben 694 milliárd forintos összesített adózás előtti nyereséget értek el. Ez 38 százalékkal magasabb érték, mint a megelőző évi, és egyben minden idők legnagyobb hazai szektornyeresége – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes és összesített adataiból.

Ha megnézzük a régiónkban aktív magyar, olasz, osztrák, illetve belga központú bankcsoportokat, jól látni, hogy az eredmények csoportszinten is kiemelkedőek. A piacvezető lakossági bankok közül az OTP, az Erste és a K&H mutatta be részleteiben az eredményeit, egyik intézmény sem zárkózik el a bankvásárlásoktól sem.

  • Az OTP két (meg nem nevezett) új országban is nézelődik, de ott is vásárolna, ahol még alacsonyabb a piaci része,
  • az Erste célpiacokat, vagy intézményeket nem nevezett meg, de jelezte: a bank pénzügyi mutatói már megengednék a vásárlásokat,
  • a KBC pedig gyakorlatilag bejelentkezett a Budapest Bankra.

Nézzük meg elsőként azon csoportok helyzetét, amelyek már részletes, országokra lebontott mutatókat is közöltek.

Az OTP: folyamatos expanzióban

Ahogy a magyar bankszektor, úgy a piacvezető OTP is minden idők legmagasabb eredményét érte el – mondta el Csányi Sándor elnök-vezérigazgató.

A bank korrigált adózott eredménye 284 milliárd forint lett,

ami 41 százalékos növekedésnek felel meg. A külső csoporttagoktól érkező eredmény is javult, de azért a profit zöme (169 milliárd forint) még mindig a magyar banktól származik. A legfőbb okok szerint, a bankcsoport minden tagországában a vártnál jobbak voltak a gazdasági körülmények, a kockázati költségek sokat mérséklődtek és a bank aktívan részt tudott venni a csok, az NHP, a fogyasztóbarát lakáshitelek hazai programjaiban. A számok javulásához az organikus növekedés mellett az új szerzemények, a horvát Splitska és a szerb Vojvodjanska is hozzájárultak.

Erste-csoport: Most Magyarország a jó piacok közé tartozott

Az Erste hazai bankja is 60 milliárd forintos eredményt ért el, ami 27 százalékos növekedésnek felel meg. A teljes Erste-csoport is javított a jövedelmezőségén, 1,31 milliárd euróra növelte a nettó nyereségét.

Andreas Treichl, a bécsi Erste-csoport vezetője nem csak a múltról, de a közeljövő kilátásairól is nagyon pozitívan beszélt. Amikor pedig bemutatta a csoportszintű eredmények mellett az országonkénti részleteket is, Magyarország kifejezetten jól szerepelt. A bankcsoport célországai közül nálunk nőtt a legnagyobb mértékben a vállalati hitelezés (27,5 százalékkal),

Magyarországon javult a legtöbbet a nemteljesítő hitelek aránya (9,7 százalékról, 5,5 százalékra),

de az adósság-állomány csökkentése, a magas gazdasági növekedés és az alacsony munkanélküliség is a vonzó országok közé rangsorolta Magyarországot.

Az Erste ezen kívül a jelzáloghitelek folyósításában fejlődött, már 2 millió ügyfelet vont be a George elnevezésű pán-európai digitális szolgáltatásba és vállalati ügyfeleinek már blockchain-alapú szolgáltatást is elindított.

K&H : Vevő lenne a BB-re

David Moucheron, a K&H Csoport hazai vezérigazgatója is elégedett lehetett, mert a K&H 41,8 milliárd forintos profitot ért el, ami 18 százalékos növekedésnek felel meg. A banknál is elsősorban a hitelezést nyomták meg, a hitelállomány ugyanis jobban bővült, mint a betétek összessége.

Az elmúlt években inkább a stabilitásáról (és kevésbé az akvizíciós terveiről) ismert bank ráadásul azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy Johan Thijs csoportszintű vezérigazgató kijelentette, hogy

a KBC-t érdekli a Budapest Bank.

A többi bankár arról szokott ilyenkor nyilatkozni, hogy még nem kezdődött meg az értékesítési folyamat, Andrea Treichl határozottan ki is zárta az Erste érdeklődését.

Csányi Sándor adott esetben érdeklődne, bár az OTP hazai vásárlási lehetőségei mindenképpen limitáltak, de abban a bankárnak is igaza lehet, hogy a magyar politika eddig azt üzente, hogy az állam átmeneti tulajdonosi szerepvállalása a magyar tulajdonhányad emelkedését is szolgálta. Vagyis folytatva a gondolatot, a belga vevő nem biztos, hogy találkozna a politikai prioritással.

A többiek

Mint említettük, nemcsak Magyarország teljesített kiemelkedően, de azért a kelet-közép-európai térség többi országa is jobb állapotba került, ami azért fontos, mert a szektor lényeges szereplői döntően regionális játékosok.

A felsoroltakon túl ilyen még az osztrák Raiffeisen Bank, illetve a két olasz nagy bank, vagyis az Intesa Sanpaolo csoporthoz tartozó CIB, illetve az UniCredit.

Korábban mind a nyolc hazai csúcsbank nemzetközi csoport volt, de amióta a Budapest Bank és az MKB magyar kézbe került, ők leváltak a GE, illetve a BLB csoportjáról, vagyis ma már vannak pusztán helyi játékosok is.

Mindenesetre a további három nagy nemzetközi bankcsoportról is már lehet tudni, hogy csoportszinten hasítottak, de az egyedi hazai adatok még nem ismertek:

  • Az Intesa Sanpaolo adózott eredménye 2017-ben 7,32 milliárd euróra emelkedett, vagyis a torinói-milanói óriásbank a megelőző évi eredményét több mint megduplázta,
  • az UniCredit is egyértelműen pozitív irányba lepte meg az elemzőket, különösen az év végén húzott bele, végül 3,7 milliárd eurós nyereséget ért el, a rendkívül nyereséges hazai bank adataira a csoportszintű jelentés utal, eszerint 165  (egy éve 173) millió euró volt a hazai profit,
  • a térség szinte minden országában aktív osztrák Raiffeisen is duplázott 1,116 milliárd eurós konszolidált nyereséget ért el.

A háttérről

Csupa csodás adat, öröm és pezsgődurrogás, de mi van ennek az egésznek a hátterében? Induljunk ki a hazai folyamatokból, ugyanis nagyjából ez vetíthető ki a többi országra is.

Pár éve a pénzügyi válság, az ingatlankrízis, a devizahitelesek sorsának rendezése és a mindenféle extra adóteher miatt a magyar bankok még borzalmas veszteségeket írtak. Néhány nagy lakossági bank esetében csak a külföldi anyabankok méretes segítsége (tőkeemelése) segített megmenteni a hazai intézményeket.

Majd jött pár jó év, a nemzetközi likviditásbőség, az uniós források, a GDP és a reálbérek emelkedése, ami megerősítette a keresletet és a bankok magukra találtak, megdöbbentően gyorsan kinőtték a problémáikat.

Magyarország különösen szerencsés helyzetbe került. A magas gazdasági növekedés eleve mindig jó a bankrendszernek, amelynek összesített számaiban tökéletesen visszaköszön a magánszemélyek és a vállalatok pénzügyi helyzete. De ha ráadásul a stabilitás és a bővülés egy rossz hitelekkel terhelt válságidőszak után érkezik, akkor az már tényleg extra kedvező eredményekhez vezet.

Visszaírhattak

Képzeljük el, hogy gyorsan és látványosan javul a vállalatok és a magánszemélyek hitel-visszafizetési képessége. Ilyenkor nem csak a folyó évi számok lesznek szebbek, de a korábbi évek kockázataira megképzett céltartalékokból is „vissza lehet írni”, vagyis fel lehet szabadítani a veszteségekre félrerakott összegeket. A céltartalék már csak olyan, hogy amikor félre kell rakni, akkor veszteséget jelent, amikor mégis elő lehet venni a puttonyból, akkor pedig nyereséget.

Ennek a hatásnak köszönhető elsősorban a kiváló 2017-es eredmény, de azért a további részletek is pozitívak. Ráadásul azt mondhatjuk, hogy nem csak a bankoknak, de az ügyfeleknek is.

Miért járt jól az ügyfél?

Az ügyfelek azért jártak jól, mert bármennyire is meglepő, olcsóbb lett a bankolás. Ha ugyanis a bankok pusztán azért zsírosodtak volna, mert magasabb díjakat kértek volna el, vagy nagyobb kamatmarzsokat érvényesítettek volna az ügyfeleken, akkor a bankok nagy vidámságában a lakosságnak nem lett volna sok öröme. De nem ez történt.

A trend inkább az volt, hogy nagyobb betét- és hitelvolumeneken kisebb marzsokat realizáltak a bankok.

Ha ugyanis megnézzük a részleteket, tényleg minden idilli, hiszen

  • mindenkinél nőtt a hitelezési volumen,
  • mindenhol csökkent a nem-teljesítő hitelek aránya, egyre kevesebb volt a rossz hitel,
  • de a bankok mindenhol kisebb marzsokat kértek el az ügyfelektől,
  • európai összehasonlításban is stabil, biztonságot sugárzó lett a bankok tőkeellátottsága, tőkemegfelelése,
  • a bankok tulajdonosai a befektetéseikre vetítve is magas profitnak örülhettek.

Hogyan tovább?

A közeljövőben ellentétes hatások feszülnek egymásnak, de mégsem lehet olyan bankárt találni, aki ne várna még mindig javuló eredményeket. Ha a fenti folyamatok nyomvonalán haladuink, akkor a régió gazdaságai még mindig nőnek, a hitelezés is bővülhet, ahogyan a nem-teljesítő hitelek aránya is javulhat – prognosztizálták az Erste vezetői.

Az OTP még további kamatmarzs-csökkenéssel is kalkulál, de Csányi Sándor ezt az év egészére jelentette ki, a negyedik negyedévben azért már elképzelhetőnek tart egy fordulatot. Hiszen a világ és így a régió is a kamatemelések és az infláció irányába indult el.

Vegyes hatás

Ez jó is lehet, de rossz is lehet a bankoknak. Az emelkedő kamatkörnyezet megnövel bizonyos banki bevételeket, akár ki is szélesíthet bizonyos marzsokat, többet lehet keresni a folyószámlán kamat nélkül parkoltatott pénzeken, de ha túlságosan megemelkedik a kamatszint, akkor az már megnehezíti az ügyfeleknek a hitelek visszafizetését.

Az NPL-ráta megemelkedése pedig rontaná a bankok jövedelmezőségét – emlékeztettek rá a K&H szakemberei is. Hasonlóképpen, ha az ügyfeleknek nagyobb az alternatív vesztesége azzal, ha kamatmentesen hagyják heverni a folyószámlapénzt, akkor megmozdulnak majd az állományok, mert a racionális ügyfelek a környezet változására úgyis reagálnak.

A várakozások szerint a céltartalékok visszaírása azért a még mindig javuló makrogazdasági környezetben még folytatódhat. Kockázatot így inkább csak az infláció gyors megemelkedése, a szabályozói szigorítások, a politikai kilengések és egy nemzetközi világgazdasági megtorpanás jelenthetne.

Természetesen vannak összetett hatások is. Ha a lakosságnak a magasabb bérek miatt több a jövedelme, akkor javulnak a hitelezési profitok a bankoknál. Ám a magasabb bérek egy ennyire emberi erőforrás intenzív ágazatban a költségeket is megdobják.

Tőkepiac

A regionális bankcsoportok be vannak kivétel nélkül vezetve a tőzsdére, és a fenti folyamatokat valóban értékelték a befektetők is. Tavaly mind a hat nemzetközi bankcsoport részvénye több mint 25 százalékot drágult. A Raiffeisen az éllovas 83 százalékos drágulással, de az Erste is 38, míg az OTP 37 százalékot drágult.

Az elemzők a legjobb értékelést jelenleg az OTP-re (2-es árfolyam/könyv szerinti érték) adják, a KBC 1,8-as, az Erste 1,3 as árazáson fut. Az OTP a tavalyi drágulással már túl is szárnyalta a pénzügyi válság előtti (2007, júliusi) árszintjét, a többiek ettől még arrébb vannak.

Kilátások, vásárlások

A kilátásokat tekintve, érdekes látni, hogy az egyes házak mennyire eltérő növekedési prognózisokat adnak 2018-ra, de azért az rögzíthető, hogy még mindenki Magyarországon és Romániában vár leginkább növekedést, illetve Bulgária, Szlovákia és Szerbia is átlag feletti fejlődés előtt áll. Az ilyen időszakban, a kedvező növekedési kilátásokkal fűszerezett alacsony kamatkörnyezetben minden magybank megfontolja a bankvásárlásokat is.

Az OTP terveiről Csányi Sándor elmondta, hogy két számára még szűz (európai) országban is néz éppen bankot az OTP, de az olyan országokban (Szlovákia, Románia) is nyitott szemmel jár, ahol még alacsony a piaci tortaszelet. Az Erste számára továbbra is fontos prioritás a George nevű elektronikus szolgáltatás terítése, de Andreas Treichl immár nem zárkózott el a vásárlásoktól sem. A KBC már jelezte, hogy érdekli a Budapest Bank.

A többiek legfeljebb csak portfólió-vásárlások kapcsán merültek fel mostanában a pletykákban, de ha még egy, vagy két évet így zárnak, akkor a sebek nyalogatása helyett ismét a terjeszkedés kerülhet előtérbe.

Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.