Alajos, Leila
20 °C
34 °C

7 kínzó kérdés Kósa történetéről

01
2018.03.13. 17:49
Hogy hihette el a kamumilliárdos történetét? Miért vállalta Kósa a számla kezelését? Miért nem állt meg a tanácsnál? Milyen előnyöket remélt a nő, miket Kósa? És végül mi lett az egészből? Összeszedtünk néhány nyugtalanító részletet.

Kósa Lajos a Fidesz volt frakcióvezetője azt állítja, hogy 2012 őszén egy csengeri háztartásbeli nő elhitette vele, hogy akkora vagyont örökölt, mint Csányi Sándor vagyonának ötszöröse, és tőle kért tanácsot, hogy ugyan mit kezdjen a több mint 1300 milliárd forintnyi pénzzel. Ő azt tanácsolta neki, hogy tegye magyar államkötvénybe. (Csak összevetésül, akkoriban a teljes magyar lakossági állampapír-állomány volt ekkora.) Telt az idő, "számtalanszor át kellett írni ezeket a megállapodásokat", de aztán 2016 végén, 2017 elején Kósa úgy érezte, hogy "ha valós ez a történet, akkor kellett volna már történjen valami",

rájött, hogy őt ez a hölgy megtévesztette.

A Fidesz volt frakcióvezetője, jelenleg a Modern Városok Programért felelős miniszter ezzel egy a Magyar Nemzet által bemutatott közjegyzői dokumentumra reagált. A közjegyzői okiratnak ugyan nem tették közzé minden oldalát, és a megbízó nő nevét is kitakarták, az kiderül belőle, hogy Kósa Lajos arra kap felhatalmazást, hogy 4,35 milliárd euró értékben magyar államkötvényeket vásároljon és azokat elhelyezze a megbízója által vezetett FHB-s befektetési számlán. Kósa jogosultságot kapott arra is, hogy a devizaszámla ügyeit intézze, arról a megbízó utasításai alapján pénzt vegyen fel, utaljon onnan, teljes körű számla-ügyintézést bonyolítson.

A Magyar Nemzet által bemutatott dokumentum hitelességét ugyan először a Fidesz-közeli médiában megkérdőjelezték, a közjegyző iroda és Kósa Lajos reakciójából elég egyértelmű, hogy az valódi: az irat Kósa Lajos jelenlétében és szándékával egyezően készült. (Tartalma egyelőre nem minden részletében ismert, a teljes dokumentumot a lap nem tette közzé.)

Az időzítés persze nyilván nem véletlen – az ellenzéki pártok rá is röpültek a történetre, a Jobbik vizsgálóbizottságot hívna össze, az Együtt fideszes brókerbotrányos pénzmentésről találgat - azért az ügy ezzel együtt is számos kérdést felvet, nem söpörhető le annyival, hogy kampány van.

1. Hogy hihette el?

Kósa közgázra járt, évekig az ország egyik legnagyobb városát vezette, több fontos pozíciót töltött be a Fideszben és a kormányban, feltételezhető, hogy nagyjából tisztában van a nagyságrendekkel. Ha egy csengeri nő azt mondja neki, hogy váratlanul olyan mesés vagyont örökölt, amilyennek nem csak Magyarországon, hanem az egész régióban nincs párja, és most tőle kér tanácsot, hogy ezt mire költse, akkor azért elvárható némi gyanakvás, vagy legalább utánanézés. Ha Kósát így fel tudta ültetni valaki, majd öt éven keresztül az orránál fogva vezetni, az mindenképp alkalmatlanságot sejtet.

2. Miért vállalta, hogy kezeli a számlát?

De még ha el is fogadnánk, hogy Kósa elhitte a nő történetét, majd ő azt - az egyébként nem túl szofisztikált - tanácsot adta neki, hogy a pénzét tegye államkötvénybe, továbbra is érthetetlen, miért nem fejeződött itt be a történet. Semmi szükség ilyen közvetítőre ahhoz, hogy valaki államkötvényt vásároljon. Vagy ha nagyon lusta hozzá valaki, hogy saját maga a pénzügyeivel foglalkozzon, megbízást adhat erre egy profinak, 4,35 milliárd euróból futja rá.

Merőben szokatlan, hogy valaki a polgármestert bízza meg azzal, hogy kezelje a vagyonát. Polgármesterként pedig egy ilyen ajánlatot illik is visszautasítani, már ha a polgármester szeretné elkerülni, hogy a korrupciónak akár csak az árnyéka is rávetüljön.

3. Milyen beruházásokról beszélt Kósa?

Főleg akkor, ha - és itt eljutunk egy újabb homályos pontig - a nő, aki pénzt bíz a polgármesterre, egyéb projekteket is tervez a polgármesterrel közösen. Kósa Lajos a videóban határozottan arról beszél, hogy ő munkahelyeket teremtő beruházásokat is a figyelmébe ajánlott az általa milliárdosnak hitt csengeri nőnek. A Magyar Nemzet keddi cikkében erről nem esett szó, ha viszont a polgármester megbízóját potenciális befektetőként kezelte, még kevésbé összeegyeztethető olyan jellegű kapcsolat, mint amilyenről a nyilvánosságra került okirat tanúskodik.

4. A szándék megvolt, csak nem sikerült?

Kósa most így védekezik: "soha egy fillérhez nem nyúltam hozzá, bankszámla fölötti rendelkezést nem adott át nekem a hölgy, azt a bank nem fogadta el." Ez alapján azonban mindössze az feltételezhető, hogy technikai és nem szándékbeli akadálya volt annak, hogy Kósa a nő pénzét kezelje. A szándékot épp a Magyar Nemzet által bemutatott okirat igazolja.

5. Mit akart a szélhámos?

További nyugtalanító részlet Kósa magyarázatában, hogy egyáltalán nem ad választ arra, hogy az általa szélhámosnak titulált megbízó milyen előnyt is remélt, vagy szerzett ebből a helyzetből. Önmagában az, hogy valaki azt hazudja, hogy sok pénze van, majd kiderül hogy nincs, nem egy jól kigondolt átverés, de sok kárt nem okoz senkinek. Kósa azonban a nőről úgy beszélt, mint aki nem csak őt, de számtalan embert becsapott és eljárást is kezdeményeztek ellene. "Vannak, akik mások jóhiszeműségét visszaélésre használják." De még csak utalást sem tesz arra, hogy a nő hogyan élt vissza a helyzettel, vagy hogyan akart visszaélni.

6. Kósa akart vagy nem akart pénzt elfogadni a nőtől?

Kósa egyrészt azt állítja, hogy nem fogadott el pénzt a nőtől, de volt mindenféle felajánlása. "Én azt mondtam neki, hogy ha ilyet akar csinálni, akkor csináljuk, de én azt is arra fogom használni, ami a legjobb, a kollégium támogatására Debrecenben, a sport támogatására Debrecenben. Vagy olyan célokra, amelyek a közjót szolgálják." Tehát végül nem kapott tőle pénzt, de amikor volt ilyen felajánlása, Kósa azt mondta, hogy rendben, elfogadja, de majd a közjóra költi? Ez mindképpen egy magyarázatot igénylő mondat Kósától.

7. Fizettek-e pénzt a nőnek?

Még mindig a pénzről: "Úgy tudom, hogy nem is adott senkinek sem, mindenkitől inkább csak pénzt kért, de nem adott." A videóban Kósa egyértelműen állítja, hogy pénzt nem kaptak a nőtől, de az nem derül ki, hogy ők adtak-e neki. Ez tehát egy tisztázandó részlet még, választ adna a Kósa által szélhámosnak mondott nő motivációjára is. Nem ritka, hogy városvezetők tehetős befektetők, vállalkozók kegyeit keresve túlterjeszkednek a szerepükön, olyan gesztusokat tesznek, amelyek egy hétköznapi állampolgárnak nem járnának. Kósa pedig, ha hiszünk neki, nem csak egyszerűen gazdagnak, hanem egy Donald Trump gazdagságú milliárdosnak hitte a csengeri háztartásbelit.

Borítókép: Huszti István / Index.