Emlék 2010-ből: Kósa Lajos első nagy dobása a kötvénypiacon

Kósa Lajos fideszes politikus 1300 milliárd forintos államkötvény-vásárlási kvázi-megbízásarengeteg jogos kérdést vet fel. Érdekes, de a politikus és az állampapírpiac kapcsolatában nem is először történt zűrös eset. Nyolc éve is volt egy nagyon furcsa esemény.

Görög dráma

2010. június 3-án a Fidesz friss kétharmados választási győzelme után a Napi Gazdaság (ma Magyar Idők) kkv-fejlesztési konferenciát rendezett. Természetesen a szervezők már az új idők új döntéshozóit hívták meg, így például Kósa Lajost, a Fidesz akkori ügyvezető alelnökét, Debrecen polgármesterét. Ő a frissen kinevezett vállalat-vezetők klasszikus receptjét alkalmazta, „szidjad az elődödtől megörökölt helyzetet, ha ugyanis az minél tragikusabb, akkor már pusztán az életben maradás is óriási, magas bónuszokkal jutalmazható teljesítmény!” Csakhogy a most következő mondatok egy állami aktortól nemcsak szokatlanok, de rendívül kockázatosak is voltak:

„Úgy tűnik az átadás-átvétel alapján, hogy a közvetlen államcsőd elkerülése a cél jelenleg. Szűk esélyünk van arra, hogy elkerüljük Görögország helyzetét, a helyzet ugyanis sokkal rosszabb, mint hittük"

Államcsőd?

Ezeket a szavakat, igen, konkrétan az esélyes államcsődöt is belengette Kósa Lajos a megjelent hazai és külföldi újságírók előtt, mire az addig 273- 274 forinton ingadozó forint meredeken zuhanni kezdett. Sem másnap, sem a hétvégén nem nyugodtak meg a kedélyek, március 7-én már 287 forintnál járt az euró, amikor végre érkeztek olyan stimulusok is, amelyek megnyugtatták kicsit a piacokat.

Veszélyes mérték

5 százalékos gyengülés – miközben a részvénypiacokon ez semmi (business as usual), de a devizapiacokon nagyon ritkán látható ekkora kilengés, és mivel semmi egyéb fundamentális hatás nem volt, a devizapiacon a zuhanást teljesen Kósához kötötték.

Miképpen a hazai állampapírpiacon is, ahol úgy elszálltak a hozamok (ez a kötvénypiacon rosszat, vagyis pesszimizmust jelent), hogy a hazai állampapírpiac fő indexe, a MAX 423,5 pontról, 409 pontig apadt, vagyis 3,5 százalékot gyengült.

Tudta, nem tudta?

Hogy Kósa felmérhette-e, hogy a beszédét azonnal kiadják a Magyarország iránt éppen fokozott figyelmet tanúsító angolszász hírügynökségek, vagy csak egy teljesen meggondolatlan elszólásról volt szó, nem tudni, de már akkor voltak olyan hangok, hogy ennyire egész egyszerűen nem lehet alkalmatlan a párt egyik vezető munkatársa

Az elemzők például szinte teljesen egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy Görögország, illetve az államcsőd emlegetése egy felelős politikus részéről öngyilkosság. Hiszen a nemzetközi gazdaság-politikai szokványok szerint az állami aktorok mindig stabilitást sugároznak, megnyugtató állításokat fogalmaznak meg, mert ez az elemi (értsd anyagi) érdekük. Aki úgy beszél, mint Kósa tette akkor, az felteszi a kezét: világ spekulánsai ide lőjetek!

Dafke

A drámai szöveg mindenesetre súlyos összegekbe került volna az országnak, ha a forint, illetve az állampapírpiaci hozamok magasan stabilizálódnak. Kósa tényleg mindent megtett ezért, idézzük még a politikust egy pillanatra: „van olyan igazgatási ágazat, ahol júniusra már nem tudunk bért fizetni, mert elfogyott az erre elkülönített keret".

Ráadásul a többiek is mintha csak rá szerettek volna erősíteni a hangulatra. Szijjártó Péter, Orbán Viktor szóvivője a köztévé Este című műsorában fokozta a hangulatot, az addig ismert várakozásokhoz képest 1 százalékkal nagyobb hiányt jelentett be.

Még Varga Mihály, aki akkor a Miniszterelnökség államtitkára volt, is beállt a sorba, ő arról beszélt, hogy a 2010-es költségvetés nem mutatja a valós folyamatokat.

Jött Viktor

Június 8-án aztán vége szakadt a pusztulásnak. Orbán Viktor bement a Parlamentbe és meghirdette a 29 pontos első akciótervét, illetve voltaképpen bejelentette „a választók által megalapított nemzeti együttműködés rendszerét”.

Ez megnyugtatta a piacokat, mert jól látszott, hogy Orbán, ha kell például a bankok rovására is, de hatékonyan fellép a Kósa által vizionált államcsőd ellen.

Ma már elfelejtett idők voltak, Orbán Viktor például interjúkat adott. Nem is csak a köztévében, az akkor még szintén hazai terepnek számító Hír TV-ben, de még az ATV-be is bement.

Aztán kevesebbet szerepelt, amiben alighanem az játszhatott szerepet, hogy

• egyrészt Orbán úgy érezhette: elmagyarázta az akciótervet,
• másrészt az, hogy közben megkezdődött a 2010-es dél-afrikai foci vébé.

Borítókép: Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke megérkezik a párt elnökségi ülését követően tartott sajtótájékoztatójára az Országházban. A Fidesz szerint a választók döntő többsége és az érdekeltek is alapvetően pozitívan fogadták az Orbán Viktor által 2010. június 8-án bejelentett 29 pontos gazdasági akciótervet. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd