Konrád
8 °C
26 °C

Elképesztő veszély leselkedik a magyar gazdaságra

28701222 10156042261696093 1804453612181460550 o
2018.04.03. 13:17 Módosítva: 2018-04-03 14:34:10
Bár a kormány és a jegybank korábban végig arról beszélt, hogy szárnyal a magyar gazdaság, Orbán Viktor a napokban súlyos beismeréssel állt elő: alig vannak tartalékaink, a legkisebb fuvallat is összedöntheti az országot. Legalábbis nehéz máshogy értelmezni, hogy a miniszterelnök szerint tízezer elképzelt menedékkérő miatt hirtelen beszakadjon a növekedés és elfogyjanak a szabad források. Az ő ellátásuk ugyanis a legsúlyosabb esetben kevesebb mint feleannyi pénzbe kerül, mint amennyit a kormány decemberben elköltött focira.

Hiába hangoztatja lépten-nyomon a kormány és a jegybank, hogy tündököl a magyar gazdaság, és hiába tűnnek jónak (bár régiós összehasonlításban azért messze nem olyan erősnek) a makrogazdasági adatok is, ha hinni lehet a miniszterelnöknek, akkor az ország teljesítőképessége jóval alacsonyabb, mint azt a számokból gondolhatnánk. Sőt, valójában olyannyira ingatag lábakon állunk, hogy már egy alig tízmilliárd forintos, előre nem látott kiadási tétel összedöntené a magyar gazdaságot.

Ez a sokkoló információ Orbán Viktor egyik új kampányszlogenjéből derült ki, amely szerint

ha nem nyer a Fidesz a választásokon, akkor Magyarországnak be kell fogadnia tízezer embert, ez pedig „kipréseli a szuszt” az országból, „megfojtja a gazdaságot”, megállítja a fejlődést, elvisz minden meglévő gazdasági erőforrást.

A miniszterelnök legutóbb egy szolnoki kampánymegállón, illetve egy szirmabesenyői gyáravatón hozakodott elő a menekültek miatt elszegényedő Magyarország rémével, ahol arról beszélt, hogy rövid és középtávon elsősorban gazdasági természetű problémát fog jelenteni, ha közelebbről meg nem nevezett felsőbb erők az ellenzékkel karöltve ránk erőszakolják majd a migránsokat.

Ezzel az okfejtéssel két probléma van: egyrészt a tízezres szám teljesen légből kapott; másrészt ennyi menekült ellátása nagyjából egy közepesebb focistadion árával azonos összegbe kerülne. Ha pedig egy ilyen, tízmilliárd forint közeli tételbe belerokkanna az ország, az azt jelenti, hogy a magyar gazdaság és az államháztartás gyatrábban áll, mint egy afrikai banánköztársaság egy banángombavész közepette. 

Milyen tízezer? 

Orbán a február végi szófiai EU-csúcson kezdte el emlegetni a tízezres számot, mégpedig az Európai Unió 2015-ben elég látványosan megbukott menekültrendszerének reformjáról szóló előterjesztések kapcsán.

A reformtervek részét képezi egy kvázi menedékkérelmi kvóta: ez azt jelenti, hogy lakosságaránya és gazdasági súlya alapján minden tagállam esetében meghatároznák, hogy az unióba érkező menedékkérelmek hány százalékának elbírálását lenne tisztességes az adott tagállamra srófolni. Ha egy adott ország eléri a meghatározott teljesítőképességének másfélszeresét, akkor az oda érkező menedékkérőket automatikusan elkezdenék áthelyezni másik tagállamokba. Ennek elsősorban az az oka, hogy az EU-s országokat nagyon eltérő mértékben érinti a menekülthelyzet: míg Görögországba és Olaszországba rengeteg kérelmet nyújtanak be, addig máshol keveset. Az uniós terv arra vonatkozik, hogy ezeket a terheket kissé tisztességesebben osszák el. 

A tízezres szám úgy jön ki, hogy Magyarország tervezett kvótája a 2017-es adatok alapján 1,6 százalék; miközben az EU-ba tavaly 650 ezer menedékkérelem érkezett. A 650 ezer 1,6 százaléka pedig nagyjából 10 ezer fő. Ugyanakkor a helyzet nem ilyen egyszerű:

  • Egyrészt akármennyi is az annyi, nem befogadásról van szó, hanem menekültkérelmek elbírálásáról. Magyarország eleve elég nehezen ad menekült- vagy oltalmazotti státuszt, tehát vélhetően még ha tízezren is jönnének, a valós befogadottak száma ennél jóval alacsonyabb lenne.
  • Másrészt a menekültügyi együttműködésben eleve nem vesz részt három EU-tagország (az Egyesült Királyság, Írország és Dánia), őket nem számítva 610 ezer a szám, így pedig nem jön ki a 10 ezer fő sem.
  • Harmadrészt a menedékkérelmek több mint felét két országban, Németországban és Olaszországban nyújtották be, ám mindkét ország nagyjából a 150 százalékos limit környékén maradt, tehát onnan nem kellene áthelyezni senkit. A megmaradó országok közül Görögország az egyetlen, ahonnan jelentősebb áttelepítésre lenne szükség, ám a tavalyi adatok szerint Magyarországra csupán mintegy 800 embert küldenének át.
  • Tavaly bármiféle kvóta nélkül is 3100 új menekültkérelmet nyújtottak be Magyarországon. A kvóta bevezetése esetén tehát reálisabb nagyságrendileg 4000 menedékkérelemmel számolni, a hazai és a görög számok alapján. Ráadásul a tavalyi évben a beadott európai menedékkérelmek száma negyedével csökkent, és amíg az EU–török megállapodás kitart, vélhetően a 2015 óta tartó, csökkenő tendencia tovább folytatódik.

Tehát nem befogadni, hanem elbírálni kell, nem tízezret, hanem négyezret, ráadásul ebből a négyezerből kvóta nélkül is itt volt háromezer ember, így inkább olyan ezer fő átmeneti ellátása a reális.

És arról az apróságról még nem is volt szó, hogy miközben Orbán szerint mindez a Fidesz győzelmével megelőzhető, valójában nem: az uniós reform elfogadásához nem kell egyhangúság, azaz ahogy az előző, átmeneti kvóta esetében, úgy itt is simán leszavazhatják Magyarországot és a többi keleti tagállamot. Utána meg lehet menni pereskedni Luxemburgba. Az viszont egészen biztos, hogy júniusig erről nem lesz döntés, hiába mondja ezt Orbán.

Ha ebbe belerokkanunk, mi lesz a Puskásból?

Az persze nem igazán jelent újdonságot, hogy a kormány menekültügyben hazudik, ennél érdekesebb az új elem a miniszterelnök mondandójában, miszerint

ez a teher kinyomná a szuszt a magyar gazdaságból, megfojtaná a növekedést, csődbe vinné az országot. 

Még ha évi tízezer menekülttel számolunk, akkor is elég nevetséges ez az állítás. A magyar kormány 2016-ban azt közölte, hogy egy menekült ellátására havi 140 ezer forintot költ, ezzel számolva tízezer ember éves ellátási költsége 17 milliárd forint lenne. Ez ugyan sok pénz, ugyanakkor a magyar költségvetésnek mindössze 0,085 százaléka, tehát nem igazán látszik, hogyan vinné el az ország összes gazdasági erőforrását. Az is érdekes kérdés, hogy ez hogyan fojtaná meg a növekedést: a GDP 2016-os növekménye a KSH adatai szerint 1096 milliárd forint volt. 

Az sem dobna sokat a költségeken, ha a menedékkérelmek megnövekedett száma miatt nagyobb bürokráciára lenne szükség: tavaly ugyebár az Eurostat szerint 3100 új kérelem érkezett Magyarországra, az elbírálást a bevándorlási hivatal 8,5 milliárd forintos költségvetéséből ki sikerült hozni; plusz kaptunk még kétmilliárd forint EU-támogatást is a menekültügyre.

Mészáros Lőrinc vagyonából önmaga el tudná tartani jó hét évig a tízezer embert. Az új Puskás-stadion árából nagyjából 10 év jönne ki, ha még hozzászámoljuk a többi stadionépítést, akkor 25 évnél tartunk; csak tavaly év végén 200 milliárdot szórt ki a kormány két rendeletben a költségvetési tartalékból, ez szintén olyan 10 évnyi ellátást jelent; de a tök értelmetlen Budapest–Belgrád-vasútvonalból önmagában kijönne 44 év is. Talán a legsokatmondóbb összehasonlítás, hogy

a kormány annyit költött tavalyelőtt a kvótanépszavazási kampányra, illetve tavaly sorosozásra, amiből nagyjából el tudott volna látni tízezer menekültet.

A menekültügyi eljárás időtartama egyébként 60 nap, tehát eleve túlzás egyéves ellátást számolni. A reform végrehajtása esetén ittmaradók számát illetően indikatív, hogy Magyarországon az utóbbi öt évben jellemzően 10 százalék körül mozgott az elfogadott menedékkérelmek aránya.

Ez alól a tavalyi év a kivétel, 2017-ben valóban megugrott a befogadott emberek aránya és száma is, nagyságrendileg 1300-an kaptak menekülti vagy oltalmazotti státuszt. Ezzel kapcsolatban egyébként a kormány korábban kissé álszent módon emlékeztetett is rá, hogy őket befogadni Magyarország nemzetközi jogi kötelessége.

Német színvonalon is menne

Tehát ha évente ide is irányít tízezer embert az EU (ami eleve valószínűtlen), belőlük legfeljebb néhány százan, esetleg egy-kétezren maradhatnak hosszabb távon. Azaz a fent idézett tételek töredékéből el lehetne tartani őket a kitoloncolásig. Az pedig hosszú évekbe telne, mire az itt maradó, védelemben részesített emberekkel együtt összegyűlne Magyarországon tízezer menekült. 

Magyarország egyébként 2014 óta 2900 embert fogadott be menekült- vagy oltalmazotti státuszban; összesen pedig 3500 ember él menekültként vagy oltalmazottként Magyarországon a bevándorlási hivatal adatai szerint.

Nehéz elképzelni, hogy ha az ő ellátásukba nem szakad bele az ország, akkor miért szakadna bele még egyszer ugyanannyi vagy akár háromszor ennyi emberbe. 

De igazából még azt is kibírnánk, ha nyugati színvonalon kényeztetnék a tízezer menekültet. A német statisztikai hivatal, a Destatis adatai szerint Németországban 2015–2016-ban összesen 14,43 milliárd eurót költöttek a menekültek ellátására és elszállásolására, ebből az előbbi évben 970 ezer, az utóbbiban 730 ezer embert láttak el, azaz fejenként éves szinten 8500 euróban van egy németországi menekült. Forintra átszámítva és tízezer emberrel számolva ez még mindig csak évi 26,5 milliárd forint, a költségvetés 0,13 százaléka.  

Nem sikerül igazat mondani

Orbán szirmabesenyői beszédében volt még két érdekes rész a magyar gazdaságról. Az egyik, hogy Orbán szerint az ország újraiparosítása jól halad. A másik, hogy a kormány a hazai cégeket, nem a multikat támogatja.

Az újraiparosításnak eleve nem sok értelme lenne, de nem is halad sehogyan, korábbi cikkünkben szereplő grafikonunkon ez jól látható. A magyar cégek és a multik támogatásának arányáról meg annyit, hogy az uniós pénzek jelentős része  utóbbiakhoz vándorol. Amit egyébként meg lehet indokolni, csak az ellenkezőjével nem illene kampányolni.

De ha Soros György „legádázabb tervét" is kényszerítenék rá Magyarországra, ami alapján a Fidesz szerint két év alatt 9 millió eurót kellene adni a menekülteknek, még mindig csak évi 45 milliárdról beszélünk. Ráadásul ahogy korábban részletesen levezettük, ez a terv így ebben a formában eleve nem létezik.

A németek is hogy belerokkantak 

A miniszterelnökről bár eddig is lehetett tudni, hogy a gazdaság nem tartozik szakterületei közé, azért kicsit meglepő, hogy a jelek szerint még a növekedés számításával sincs tisztában. Miközben Orbán arról beszél, hogy a menekültek ellátása megfojtaná a növekedést, valójában a menekültekre elköltött pénz megjelenik a GDP-ben, sőt joggal feltételezhető, hogy az egész visszavándorol a gazdaságba:

  • Egyrészt a menekültek ellátását jó eséllyel magyar cégek végeznék magyar árukkal és magyar munkavállalókkal, tehát valójában a magyar állam a menekültekre elköltött pénzzel közvetetten a magyar vállalkozásokat és munkahelyeket támogatna.
  • Egyébként is jellemző, hogy a menekültek nem tudnak félretenni meg külföldre járkálni vásárolni, tehát minden forint, amit elköltenek, a magyar gazdaságba folyik vissza.
  • Persze nyilván van a gazdaságélénkítésnek termékenyebb formája is, és az is tény, hogy a menekültekre költendő pénzt valamely más területről el kell vonni. Ám ettől még a menekültek ellátására költött pénz a növekedésre gyakorolt közvetlen hatásait tekintve nem különbözik jelentősen az állami pénzköltés más formáitól. 

A szuszkinyomás pedig abból a szempontból is érdekes állítás, hogy az a

Németország, amely nagyságrendileg egymillió embert fogadott be, 2016-ban és 2017-ben is nagyjából az EU-átlagnak megfelelő GDP-növekedést produkált.

De a kormánymédia új ellensége, az állítólag migránsok szította polgárháborúban őrlődő Svédország is elég jól elvolt: mindkét évben EU-átlag fölötti növekedést produkált, 2016-ban például Magyarországnál is jobban ment a svéd gazdaságnak, pedig ők eleve sokkal előttünk voltak már.

Ha tehát ha elhisszük Orbánnak, amit a magyar gazdaság sebezhetőségéről mond, az sajnos nem nagyon lenne másképp értelmezhető, mint hogy elcsalták a magyar GDP-t, és a gazdasági teljesítményünk valójában harmadával (vagy még többel) kisebb, mint a hivatalos adatok. Igazából persze sejthető, hogy nem erről van szó, hanem sokkal inkább egy kampányhúzásról, ahol Orbán nagyot akart mondani. Ezúttal túl nagyot sikerült. 

Borítókép: Orbán Viktor a határnál. Fotó: Orbán Viktor / Facebook.

Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.