Béla
13 °C
27 °C

Magyarország a turisták utolsó biztonságos mentsvára?

DBZOL20160322002
2018.04.06. 17:16 Módosítva: 2018-04-06 17:18:01
A Magyar Turisztikai Ügynökség is beszállt a kampányba: a szervezet vezetője szerint a bevándorlás megöli a turizmust, emiatt már Bécs, München vagy a Comói-tó sem a régi, bezzeg Magyarország. Megnéztük, hogy mit mondanak erről a számok.

A választás közeledtével látszólag az ország egyre több szektoráról derül ki, hogy egyszerre áll törékeny lábakon, illetve a maga nemében különleges kuriózum egész Európában. Nemrég Orbán Viktor vetette fel, hogy mindössze tízezer menekült érkezése már romba döntené az amúgy máskor még a többi visegrádi országgal együtt az Európai Unió motorjának nevezett magyar gazdaságot; legutóbb pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség hívta fel a figyelmet migránsok jelentette újabb veszélyre: a bevándorlás súlyosan fenyegeti a hazai turizmust.

Az állami turisztikai megaközpontot irányító Guller Zoltán arról beszélt a Magyar Időknek, hogy ha migráció van, vesztesekké válnak a gyógyfürdők, konferenciák, a vallásturizmus, de még a "családbarát vendéglátás is elveszítené eddigi vonzerejét." Azt is kifejtette:

Ki kell mondani: ma Bécs, München, a Comói-tó nem ugyanaz, mint régen. Németország nagyvárosaiban, a fő pályaudvarok környékén arab nyelvű boltok nyíltak, mert akkora lett a vásárlóerő, megváltozott minden – ez az ott élők mindennapjain túl márpedig a turizmusra is egészen biztosan rányomja a bélyegét

Azt, hogy ezt mire alapozta, megkérdeztük a turisztikai ügynökségtől is, de eddig nem kaptunk választ. Úgyhogy inkább megnéztük az elérhető adatok alapján, hogy tényleg összezuhant-e a turizmus az említett helyeken.

Nem működik a bécsezés

Guller érvei részben arra épülnek, hogy ha bevándorlók érkeznek Magyarországra, akkor elromlik a közbiztonság, és emiatt nem mernek majd jönni a turisták. Hogy mennyire jó vagy rossz a közbiztonság, azzal a minap foglalkoztunk: eszerint hazánk például a gyilkosságok terén valamivel veszélyesebb, mint Nyugat-Európa, és amúgy a nyugati országok sem lettek veszélyesebbek a migránsoktól. Bár az is tény, hogy a médiában megjelenő információk jobban befolyásolják a turisztikai foglalásokat, mint a nyers statisztikák. (A másik érv, hogy ha jönnek a migránsok, nem lesz pénz a turizmusra. A gazdasági vonzatokról is hosszabban írtunk a napokban.)

A Guller által felhozott három példa esetében viszont úgy tűnik, a percepciók sem nagyon változtak. Münchenben például 2016-ban 14 millió vendégéjszakát töltöttek el külföldiek, dacára annak, hogy az év júniusában egy terrortámadásban kilenc embert ölt meg egy (amúgy ott született) támadó a város egyik bevásárlóközpontjában. Azt a város honlapja is írja, hogy a terrortámadások nemzetközi médiavisszhangja ártott a turizmusnak, de a 2016-os forgalom így is mindössze 0,1 százalékkal, tehát elhanyagolható mértékben esett 2015-höz képet. 

A müncheni régióban egyébként 2009 óta jelentősen nőtt a külföldi vendégéjszakák száma, pedig már kilenc évvel ezelőtt is elég sok kebabos volt a városban. (2009-ben  pedig a gazdasági válság miatt volt visszaesés a turizmusban, ahogy szinte mindenhol máshol a világon.)

Bécs sem áll különösen rosszul: 2009-ben 7,9 millió, 2017-ben 12,3 millió külföldi vendégéjszakát regisztráltak a városban az Eurostat adatai szerint. A növekedés pedig töretlen volt a válság óta, hiába szörnyülködik rajta még egy magyar kormánytag is, hogy milyen sok a bevándorló az osztrák fővárosban.

Összehasonlításképpen: a Budapestet magában foglaló Közép-Magyarországi régióban 2016-ban 8,5 millió vendégéjszakát töltöttek el külföldiek. Ez egyébként elég szép eredmény, de ennek ellenére talán még korai attól tartani, hogy úgy elromlik a helyzet, mint Bécsben.

Annyira nem riadtak meg a menekültektől

Nem lehet panasz a Comói-tóra sem. A tavat magába foglaló Lombardia tartományban 2000-ben tízmillió külföldi vendégéjszakát regisztráltak, 2016-ban 22 milliót. A turizmus növekedése az utóbbi néhány évben is kitartó és jelentős volt, hiába vert fel néhány, Svájcba tartó menedékkérő tábort a helyi vasútállomáson.

Európa legnépszerűbb turisztikai régiói. Minél sötétebb az adott térség színezése, annál több vendégéjszakát töltenek ott.
Európa legnépszerűbb turisztikai régiói. Minél sötétebb az adott térség színezése, annál több vendégéjszakát töltenek ott.
Fotó: Grafika: Európai Bizottság

Dél-Olaszországban persze más a helyzet. Szicíliába érkezik a Földközi-tengert átszelők döntő többsége, ennek a régiónak a része Lampedusa szigete is. Ebben a térségben a 2014-es 7,1 millióról 2016-ra 6,9 millióra csökkent a külföldi vendégéjszakák száma. Bár ez utóbbi még mindig azt jelenti, hogy több turista látogatta meg a régiót 2016-ban, mint a menekültválság előtt, 2013-ban, amikor 6,3 millió vendégéjszakát töltöttek el ott. A visszaesés 3 százalékos volt; ekkora mínuszba nem szoktak szektorok beledögleni.

Olaszország egészét nézve pedig kifejezetten rózsás a helyzet: 2009 óta 25 százalékkal nőtt a turizmus, csak 2014 és 2016 között közel 7 százalékos volt a növekedés.

Hasonló a helyzet a tengeri menekültáradat másik fő célországa, Görögország esetében: itt 2014 és 2016 között szintén közel 7 százalék volt a növekedési ütem, 2009-hez képest 40 százalékkal több turista jött 2016-ban. A menekülthelyzet által legsúlyosabban érintett területen, az Égei-tenger déli részén fekvő szigeteken minimális volt a visszaesés tavalyelőtt: 20 millió 269 ezerről 20 millió 80 ezerre esett a külföldi vendégéjszakák száma.

A terrortól viszont igen

Ettől függetlenül valóban van, ahol látványosan visszaesett a külföldi látogatók száma az utóbbi években: 

A jelentős terrortámadások valóban sokat ártanak a turizmusnak.

A párizsi régióban a 2014-es csúcspont után már 2015-ben csökkenni kezdett a külföldi vendégéjszakák száma, majd a 2015. novemberi terrortámadások után 2016-ban tovább esett, mégpedig elég jelentősen, 10 százalékkal. (Bár a történethez hozzátartozik, hogy 2016 még így is nagyjából a 2013-as szint környékén volt, de azért egyértelmű, hogy itt elég jelentősen megjelent a rossz sajtóvisszhang.)

Brüsszelben még jelentősebb visszaesést hozott 2016: 5,2-ről 4,1 millióra csökkent a külföldi vendégéjszakák száma. Legutóbb 2005-ben érkezett ilyen kevés látogató a belga fővárosba, aminek minden bizonnyal a 2016-os merénylet, illetve az az oka, hogy Brüsszelben üldözték hosszú időn át a párizsi merényletek elkövetőit.

Guller ennek kapcsán nagyjából elismételte azt a kormányszlogent, miszerint a migráció szükségszerűen terrorizmust szül. Egy komolyan vehető, húsz nyugati országot vizsgáló kutatás szerint valóban van statisztikai összefüggés: több a terrortámadás azokban a fejlett nyugati országokban, ahol több a bevándorló. Ám ebből még nem következik, hogy a terrorcselekmények elkövetői döntően bevándorlók lennének: a lakosságszám növekedése a bennszülöttek esetében is pozitív összefüggést mutat a terrorcselekmények számával; magyarul

minél többen laknak egy helyen, annál több a terror.

A lakosságarányukhoz viszonyítva nagyjából azonos a terroristák között a bevándorlók és a bennszülöttek száma, ami azt jelenti, hogy hosszú távú adatok szerint egy bevándorló és egy bennszülött nagyjából hasonló valószínűséggel válik terroristává.

Nem csak a migránsok

Érdekes egyébként, hogy Guller az interjúban kiemeli, hogy a Teréz körúti robbantás után “fáradságos munkába telt visszacsábítani a külföldi turistákat”. Amely robbantást ugyebár nem migránsok követtek el.

Arról is beszél, hogy a 2015-ös “migránstömegek és az általuk okozott felfordulás miatt” a turisták “azonnal kerülni kezdték a magyar úti célokat”. Ugyanakkor az itthon eltöltött külföldi vendégéjszakák száma 2015-ben és 2016-ban is 5-6 százalékos növekedést mutatott.

Hasonlóan érdekes, hogy a tunéziai és egyiptomi terrorcselekményeknek a turizmusra gyakorolt negatív hatását is felemlegette, pedig ott nem a bevándorlás áll az erőszak hátterében.

Nem véletlen az sem, hogy a nagy európai terrortámadások a bevándorlók számánál jobban függnek az akciókat szponzoráló terrorszervezetek erejétől:

a 2004-2005-ös nagy európai terrorakciók az al-Kaida utóvédharcainak idején történtek, a 2015-2016-os vérengzések pedig az Iszlám Állam erejének csúcspontján. Míg az 1990-es évek előtt szélsőbalos elsősorban terrorszervezetek ontották a vért a kontinensen.

Sok a migráns, sok a turista

Azt egyébként nehéz lenne megmondani, és módszertanilag eleve túlmutat egy újságcikken, hogy a migráció pontosan milyen hatással van a turizmusra, bár ránézésre az látszik, hogy leginkább semmilyennel. (Valamelyest levon az alábbiak értékből, hogy EU-szinten összehasonlítható adatok a városok lakossági összetételről csak a 2011-es népszámlálásból elérhetők, az pedig elég régen volt. Mindazonáltal az akkori adatok relatíve jól mutatják a nagyságrendeket.)

  •  Londonban és a párizsi régióban él a legtöbb, EU-n kívül született ember, hozzávetőleg két-kétmillió. Ez Európa két legkedveltebb turisztikai célpontja, még ha Párizs vissza is esett a terror miatt: a francia fővárosban nagyjából 40 millió, a brit fővárosban több mint 50 millió a külföldi vendégéjszakák száma. Londonban pedig nem volt visszaesés az utóbbi években.
  • A Kölnt és a nyugatnémet ipari térség nagy részét magába foglaló Észak-Rajna-Vesztfáliában másfél millióan vannak az unión kívülről jöttek. A nem a turizmusáról híres régióban 2009-ben 7,3, millió, 2016-ban 10,3 millió külföldi vendégéjszaka volt, a növekedés folyamatos, nem volt visszaesés.
  • Katalóniában 900 ezer unión kívüli bevándorló él, itt 2009-ben 36,7 millió, 2016-ban 52,2 millió külföldi vendégéjszakát töltöttek el, és Barcelonában ugyebár inkább azért szokás tüntetni, mert túl sok, nem azért, mert kevés a turista. Ezekben az adatokban nincs benne a 2017-es barcelonai terrortámadás, amely hatással lehet még a tavalyi számokra.
  • A München-központú Bajorországban és Lombardiában 800-800 ezer unión kívül született ember él, és mint fent írtuk, ők nem panaszkodhatnak turisztikai szempontból.
  • Madridban 700, Délkelet-Franciaországban 600 ezer ez a szám: Madridban folyamatos a növekedés, 9,8 millióról 12,3 millióra nőtt a külföldi vendégéjszakák száma; Délkelet-Franciaországban, a Provence-Alpes-Cote d’Azur régióban 2011 óta csökkenést mutat a külföldi vendégéjszakák száma, tehát vélhetően nem a 2015 óta eltelt időszak eseményei miatt jön kevesebb turista; bár 2016-ban valóban gyorsult az ütem.
  • Bécsben, Berlinben, Amszterdamban, Stockholmban és Rómában nagyságrendileg 300-300 ezer unión kívül született ember él, és a számok mindenhol töretlen és jelentős növekedést mutatnak, kivéve Rómában, ahol viszont 2005 óta stagnál, 19 és 21 millió között mozog a külföldi vendégéjszakák száma. Amszterdamban és környékén 10-ről 17,7 millióra, Berlinben 7,5-ről 14,3 millióra, Stockholmban 3,1-ről 4,7 millióra nőtt a külföldi vendégéjszakák száma, azaz a turisták a jelek szerint kifejezetten kedvelik ezeket a migránshotspotokat.

Összességében tehát nem hogy nem zuhant össze, a turizmus nagyon is virágzik Nyugat-Európában; elsősorban pedig ott, ahol sok a bevándorló. Amiben semmi meglepő nincs:

ezek a kontinens gazdasági és kulturális központjai, pont ezért vágynak oda a bevándoRlók, és pont ezért mennek oda a turisták is.

Turizmus terén pedig Magyarország sem panaszkodhat, ám pont ezért felesleges is a nem létező bevándorlástól félteni egy amúgy egész jól elboldoguló, bár fokozatosan, de látványosan kormányközeli emberek kezébe lavírozó szektort. 

Borítókép: A Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársa járőrözik a Parlament előtti Kossuth téren 2016. március 22-én, miután a reggeli brüsszeli robbantások nyomán Magyarországon ideiglenesen elrendelték a terrorkészültség kettes fokozatát. Fotó: Balogh Zoltán / MTI.