Etelka, Aletta
-3 °C
1 °C

OLAF: kartellezhettek a kormány kedvenc üzletemberei

shutterstock 125742689
2018.04.12. 09:30

Ahogy arról korábban írtunk, Tiborcz István közbeszerzésein és a 4-e metró beruházásain kívül az EU csalás elleni hivatala azt is vizsgálja, hogy megfelelően költötte-e el Magyarország az innovációt segítő Jeremie-alapból érkező uniós pénzeket,  és azt találta, hogy a fejlesztésekre kapott milliárdokat kamuprojekteken keresztül lopták kutatták el . A 24.hu most azt írja, hogy az OLAF jelentése szerint 

Hernádi Zsolt és Garancsi István innovációs pénzosztásra alakult cégei összejátszhattak, vagyis kartellezhettek az EU-s pénzekért.

Hernádi, a Mol vezetője és Garancsi István, a kormánnyal igen jóban lévő, építőipartól az agráriumig sok területen érdekelt üzletember is alapított egy-egy céget az EU-s innovációs pénzek elosztására, Hernádi a Gran Private Equity Zrt.-t, Garancsi pedig a Garangold Zrt.-t. Ezek nyertek is a pályázaton, így  3-3 milliárd forint uniós pénzt oszthattak tovább. Jutott például pénz a Dating Central Europe Zrt.-nek, amelyben Hernádi cége az egyik tulajdonos, és amelyik olyan holnapokat fejleszt és üzemeltet, mint a szexrandi.hu, a videki-szexpartner.hu, a viszony.hu vagy a Puncs.hu.

Garancsi és Hernádi cége is pár nappal a Jeremie-pályázatok kiírása előtt jött létre, ami már alapból gyanús volt az OLAF-nak. Jobban megnézve azt, hogy a két cég hogyan pályázott és mihez kezdett a pénzzel, a hivatal azt találta, hogy 

  • nem volt szabályos közbeszerzési eljárás, az egyszerűsített folyamat több ponton sértette az előírásokat, például túl rövid volt a határidő és túl specifikusak voltak az előírások;
  • kartellgyanú merült fel a Gran Private Equity Zrt. és Garangold Investment Befektető Zrt. között;
  • és a támogatott cégek esetenként 7000 százalékos túlárazással vettek honlapokat az uniós pénzen, mint amennyibe azok amúgy kerülnének.

A OLAF megvizsgálta Hernádi és Garancsi cégének tulajdonosi szerkezetét és azt, hogy milyen alvállalkozókkal dolgoztatott a két cég, itt talált olyan dolgokat, amelyek a hivatal szerint kartellezésre utalnak. A pályázatuk szerint például mindkét cég ugyanazokkal az alvállalkozókkal dolgozik, a Garangold egyik alvállalkozójában, a Saxum Corporate Finance nevű cégben pedig tulajdonos a Gran egyik szakértője, Ézsöl Gábor és Kóbor Miklós, aki Hernádi mellett a Gran kisebbségi tulajdonosa. A 24.hu szerint az OLAF  jelentésében ezek alapján merül fel a kartellgyanú, és még az ide vonatkozó magyar törvényi paragrafust is idézik, amely szerint 

aki közbeszerzési eljárásban befolyásolni akarja a szerződéses feltételeket, vagy összejátszik más szereplőkkel és korlátozza a versenyt, magyarul kartellezik, az 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Már azzal se volt minden rendben, ahogy Hernádi és Garancsi cége megnyerte a Jeremie-pénzeket, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség például nem közbeszerzésként, hanem "kiválasztási eljárásként" hirdette meg a pályázatot és nem tették közzéa felhívást sem a magyar, sem az uniós közbeszerzési értesítőben. Emellett a jelentkezésre nagyon kevés idő, mindössze 15 nap állt rendelkezésre, ami eléggé veszélyezteti a szabad versenyt az OLAF szerint.

Az is feltűnt az OLAF-nak, hogy az egyik támogatott cég, a szexrandi-honlapokat üzemeltető Dating Central Europe 1,8 millió euróért vett domain neveket és szabadalmakat egy Torrey Pines Kft. nevű cégtől, miközben nincs arra utaló jel, hogy ezek a domain nevek bármikor is ennek a cégnek a tulajdonát képezték. Így felmerül a gyanú, hogy azért vették meg így a domain neveket, hogy felverhessék az árakat. A melegrandi.hu domain névért például 70 ezer eurót, vagyis több mint 21 millió forintot fizettek, miközben az OLAF szerint az nagyjából 300 ezer forintot ér.

Ebben az esetben tehát 7000 százalékos túlárazás történhetett.

A szabálytalanségok miatt az OLAF azt javasolta, hogy az EU kérje vissza a kiosztott pénz egy részét, de az NGM arra nem volt hajlandó válaszolni a 24.hu-nak, hogy fizetett-e vissza emiatt pénzt a magyar kormány, illetve ha igen, akkor azt behajtották-e a cégeken, vagy a magyar adófizetők állták a számlát. És bár az OLAF a magyar büntető törvénykönyvre utalgat a jelentésében, nem tudni arról, hogy az ügyészség elrendelt volna nyomozást az ügyben. 

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!