Csilla, Noémi
10 °C
28 °C

Trump manipulációval vádolja Kínát és Oroszországot

2018.04.16. 17:37
Az amerikai elnök ezúttal sem fogta vissza magát. Szervezett devizaleértékeléssel vádolta meg Kínát és Oroszországot.

Bár az Egyesült Államokban jegybanki szerepet betöltő Federal Reserve (Fed) visszafogott jelentést készített, Donald Trump amerikai elnök nem óvatoskodott. Az intézmény még gondosan kerülte a globális gazdasági nagyhatalmak megbélyegzését, az amerikai elnök azonban egy Twitter-üzenetben arról írt, hogy miközben a Fed emeli a kamatokat, Oroszország és Kína leértékeli fizetőeszközét.

Kamatemelés – deviza-erősödés

Ez azért annyira nem meglepő.

Mi más lehetne egy dollár kamatemelési folyamat eredménye a nemzetközi devizapiacokon, mint a dollár erősödése?

Hiszen a vonzóbb kamatok miatt bizonyára nő a kereslet az amerikai fizetőeszközben denominált papírok iránt.

Ugyanakkor Trump szerint valójában ennél több zajlik, ő ugyanis tisztességtelen leértékelést észlelt – írta az MTI.

A tudósítás emlékeztet rá, hogy az elnök beiktatása óta a dollár mélyrepülésben volt az euróhoz, de a rubelhez és a jüanhoz képest is. most azonban gyors korrekció tapasztalható.

Leértékelési verseny

A globális gazdasági versenyben a devizák leértékelése fontos fegyvernem, hiszen aki le tudja értékelni a saját devizáját, az versenyképesebb lesz a nemzetközi áru- és szolgáltatási piacon.

Ebben a versenyben világbajnok, amely úgy elképesztően erős gazdaság, hogy a gyengébb európai államok miatt a devizája (vagyis az euró) sem értékelődik fel.

Oroszok és kínaiak a célkeresztben

Trump legújabbkori offenzívája Oroszország és Kína ellen sokrétű.

Oroszországnak hosszabb a bűnlajstroma, hiszen a szíriai aktivitása mellett a Krím megszállása, a kelet-ukrajnai erőszakos események, az európai és amerikai hekkertámadások és politikai manipuláció, együttesen vált újból és újból gazdaság-politikai szankciókat.

Kína elsősorban a licenclopások és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatai miatt kapott mostanában verbális fenyegetéseket, például pótlólagos vámokról, vagy a kínai beruházások jövőbeli korlátozásáról.

Kinek az érdeke?

A geopolitikai helyzet aggasztó – véli Elek Péter, a Dialóg Befektetési Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója, hiszen azt nehéz megjósolni, hogy mi lehet a vége, ha, elsősorban Szíria ügye miatt, oroszok, amerikaiak, angolok fenyegetik egymást és vezetnek be kölcsönösen szankciókat.

Ám a legdöbbenetesebb az az egészben, hogy

a most ismételten megbüntetett orosz oligarchák és orosz kormánytisztviselők tényleg nem ebben érdekeltek.

„Keresd meg a pénzt Oroszországban, de költsd el külföldön” - szól egy orosz bon mot, de éppen ez ellen lépnek fel a nyugati államok.

A független orosz sajtó szerint a legújabb botrány, a kapcsolatokat végképp „elmérgesítő” Szkripal-ügy háttérben akár orosz belső konfliktusok is állhatnak. Hiszen miközben Vlagyimir Putyinnak és az orosz gazdaság haszonhúzóinak a közeledés és a szankciók enyhítése lenne az alapvető célja, de a krími bevonulás óta nagyon megerősödött katonai hírszerzés saját fontosságát inkább a nemzetközi üzengetések és konfliktusok alatt tudja növelni.