Henrik, Roland, Örkény
16 °C
30 °C

Gazdasági lassulás fenyeget, hova tegyem a pénzem?

GettyImages-914721172
2018.04.17. 12:43
Olykor nagyon gyorsan változik a tőkepiacok hangulata. Most például egyre több a viharjelzés. Talán még mindig nem érdemes rettegni a gazdasági recessziótól, vagy a megtakarítási piacok éles trendfordulójától, de érdemes átgondolni, hogy melyek lehetnek azok a tőkevédő stratégiák, amelyek azért hozamot is termelnek.

Véget értek az aranyévek, vagyis a magas globális növekedési ütem és az alacsony infláció tartós együttállása. Az idén februárban-márciusban először még csak arról beszéltek a globális befektetési házak elemzői, hogy mindenkinek érdemes felkészülni a kamatemelési és inflációs hullámra, de a növekedéssel továbbra sincsen gond. Erről a hangulatról ebben a cikkünkben írtunk.

Eltelt egy hónap és újabban mintha egy kicsit még kockázatosabbá vált volna a tőkepiaci összkép. Nagyon úgy tűnik, hogy már a globális növekedés sem kikezdhetetlen.

A legfőbb viharjelzések

A tőkepiacokon ritkán tapasztalható határozott bessz-várakozás, ilyenről most sem beszélhetünk, de érdemes megfigyelni, hogy milyen sok indikátor utal valamifajta trendfordulóra:

  • márciusban–áprilisban elkezdtek lefelé görbülni, az eddig nagy optimizmust mutató beszerzési és más menedzserindexek,
  • nem csak itthon, vagy a régióban, de globálisan is túlfűtött lett a munkaerőpiac, nincs elég ember, bérinfláció fenyeget,
  • a QE (a quantitative easing), vagyis a mennyiségi lazítás helyett meg kell tanulnunk a QT (quantitative tightening) fogalmát, az eddigi pénznyomtatást felválthatja a mennyiségi szűkítés,
  • borzasztóan sok az angolszász vállalati világban a kötvénykibocsátás, ami szintén arra utal, hogy a vállalat-vezetők még gyorsan el szeretnék kapni az olcsó finanszírozáshoz jutás utolsó esélyét,
  • nagyon burjánzanak a vállalat-felvásárlások is, ami sajnos szintén gyakran jelez pofon előtti hurráoptimizmust.

Veszélyek tehát vannak, ilyenkor érdemes szárazon tartani a puskaport. De mit lehet ilyenkor egyszeri befektetőként csinálni? Mit tanácsolnak a profik? Egyáltalán vannak-e olyan metódusok, amelyek egyszerre biztonságosak és egyszerre termelnek elfogadható hozamokat?

Nem kizárt, ez a két fogalom nem teljesen összeegyeztethetetlen. Londonban jártunk, a Fidelity International globális vagyonkezelési óriás szakmai eseményén. Európai, ázsiai és amerikai elemzők és portfóliómenedzserek gondolataiból szedtünk össze egy csokorra való befektetési irányt.

Hova lett az a temérdek pénz?

A globális pénznyomtatás során rengeteg részpiacra tódult pénz, sok likviditás keresett magának helyet. Az elmúlt évtized mesés részvény- és kötvénypiaci hozamai is erre utalnak, de vannak olyan piacok, ahol különösen erősen éreztette a hatását a pénzbőség.

  1. Ilyen a bitcoin, amelynek szárnyalása minden összehasonlításban kimagasló volt 2015 és 2017 között,
  2. kevésbé látható, mert nem annyira transzparens, de ilyen felvevő terület volt a private equity alapok világa,
  3. és maga a reálszféra is, amit elsősorban a vállalati csődök történelmien alacsony aránya jelzett.

Némileg szubjektív válogatásunkban Ázsiával (azon belül is kiemelten Kínával), az okos béta megközelítéssel, az inflációhoz kötött feltörekvő kötvényekkel, illetve röviden a felforgató technológiákkal foglalkozunk.

Ázsia: jó demográfia és kiváló képzés

Az elmúlt öt évben egy átlagos amerikai részvénypiaci portfólió 93 százalékot hozott, míg egy átlagos fejlődő piaci 50 százalékot. Egyik sem rossz, de azért a fejlett piac bőven felülteljesítő volt.

A feltörekvő piacok (emerging marketek) jövőjéről pozitív és negatív gondolatokat is hallottunk, mi alapvetően Medha Samant, a Fidelity International Hongkongban dolgozó befektetési igazgatójának gondolatait idézzük.

Ázsia talán legnagyobb előnye, hogy a demográfiája összességében nagyon ígéretes. Itt él a világ lakosságának a fele, sok a fiatal és ami még fontosabb, egyre több a képzett fiatal."

Mindez persze a szakember szerint egy elég általános, átfogó kép, ami óriási különbségeket takar, India és Malajzia népessége például dinamikusan nő, miközben más társadalmak elöregednek, Japán gyors ütemben, Thaiföld és Kína lassabban.

Fogyasztanak rendesen

Az egyre több ember, illetve az egyre szélesedő középosztály fogyasztása bizonyos ágazatokban rendkívül gyors ütemű növekedést tesz lehetővé. Ázsiában határozottan ilyen

  • a bank és a biztosítási szektor - az egyre jobban kereső és egyre tovább élő emberek élethosszig tartó pénzügyi megoldásokat keresnek,
  • a sportruházat – valódi őrület tapasztalható, Kínában például az is ilyen cuccokat hord, aki amúgy egyáltalán nem sportol,
  • hatványozottan ilyen a légi közlekedés, a nagy távolságokkal jellemezhető országokban, Kínában, Indiában egyre többen képesek váltani a távolsági buszról, vagy a vasútról, belföldi repülőjáratokra.
GettyImages-683127696
Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

Kooperálnak

Ma már Ázsia egyszerre a világ legnagyobb fogyasztói piaca és egyszerre (még mindig) a világ legjelentősebb gyára. Nagyon érdekes, hogy miközben egyes népek között éles történelmi eredetű feszültségek és ellenérzések élnek, a vállalati piac példásan együttműködik, remekül kooperálnak.

A technológiailag fejlett (és jellemzően alulárazott) japán cégek úgy versenyképesek, hogy sok kínai beszállítót alkalmaznak, de ma már Kína is kihelyez magas élőmunkaigényű munkafázisokat Vietnamba, vagy ha a szankciók éppen engedik, akár Észak-Koreába is.

Ázsiának egyfelől kockázat az amerikai eredetű kereskedelmi háború, de nagyon érdekes hatás, hogy amennyiben büntetőintézkedések sújtják az Egyesült Államokba tartó kínai árut, Japán akár nyerhet is. Ő építi be ugyanis a kínai árut, majd ő értékesít a fejlett világba.

Az adat, mint új arany

Kína egyre kevésbé fröccsöntéssel foglalkozik, ma már technológiai nagyhatalom. Egy bon mot szerint a modern gazdaságban három igazán értékes árucikk maradt: a kokain, az olaj és az adat.

Kínában az utolsóból, vagyis adatból rengeteg van. A Tencent nevű kínai cég WeChat nevű alkalmazása ma a világ legnagyobb applikációja, 900 millió aktív ügyfele van, akik szinte minden nap üzennek, posztolnak, vásárolnak, cikkeket osztanak meg. Mindent lehet tudni róluk.

Nem véletlen, hogy ilyen inputtal Kína ma az Egyesült Államok után a mesterséges intelligencia ágazat legerősebb szereplője, messze erősebb, mint Japán és Nyugat-Európa együttvéve. A további fejlődéshez minden adott, Kínában évente 7 millió mérnök és matematikus végez.

Korlátlan lehetőségek

Álljon itt még pár érdekes adat a kínai gazdaság erejéről:

  • Az Amazon a Black Friday nevű egynapos akciós vásárlási őrületén 2-3 milliárd dolláros forgalmat generál. Van ilyen akciója a kínai AliBabának is, úgy hívják, hogy a Singles Day, csak ez egy nagyságrenddel többet, 25 milliárd dollárt forgalmaz.
  • Sok szó esik Donald Trump ezermilliárd dolláros infrastruktúrafejlesztési programjáról, Kína hasonló óriásterve, a One Belt, One Road (Egy Övezet Egy Út), vagyis egy globális logisztikai folyosó minden számítás szerint ennek a többszörösébe fog kerülni,
  • Kína egyre több ágazatban lett szép halkan piacvezető. Buszgyártásban, olcsó energia termelésben, drónokban, de a leglátványosabb talán az okostelefonpiaci szárnyalása. A Huawei hét év alatt évi 1,8 millióról, 150 millióra emelte az okostelefon gyártását, Indiában például ugyanúgy mindenki okostelefonokat szeretne, de az Apple termékei drágák, ezt a piacot szinte teljesen a kínaiak tarolják le.

Index és Afrika

Végül még két trend, amire érdemes odafigyelni. A kínai piac tőkepiaci oldalról azért is hasíthat, mert sok befektető kénytelen lesz kínai papírokat vásárolni, például ha fejlődő piaci trendeket szeretne követni. Ma a világ vezető fejlődő részvénypiaci indexében (MSCI EM) adminisztratív korlátozások miatt mindössze 1 százalékos súllyal szerepelnek kínai, úgynevezett A-részvények. Ha lezajlik a fokozatos liberalizáció és a papírok valós világgazdasági súlyuknak megfelelően bekerülnek az indexbe, akkor az arányuk elérheti a 10 százalékot.

Végül Kína gondol a jövőjére és nagypolitikai tervei vannak. Egy ösztöndíj-program keretében például Kína a kisebb városaiban is sok fekete-afrikai fiatalt fogad az egyetemein. Ők – különösen afrikai mércével - remek ösztöndíjakat kapnak, amelyből még egy kis részt haza is tudnak küldeni. Ha pedig egyszer majd vezetőkké válnak az országaikban, biztosan lesz pozitív kötődésük, értik a nyelvet, a kultúrát, az országot.

Se nem aktív, se nem passzív: okos

A vagyonkezelői, alapkezelői szakma örök kérdése, hogy mi a jobb: a passzív, vagy az aktív vagyonkezelés? Vagyis a befektetőknek az hoz többet, ha a vagyonkezelő cég minél jobban szeretné lefedni a piacot, és megpróbál utazni annak jó átlagos teljesítményével, vagy az, ha a szakemberek mélyebbre ásnak és szaktudásukban bízva, igyekeznek a legjobb egyedi befektetéseket megtalálni.

Alfa és béta

Az aktív és a passzív vagyonkezelés megértéséhez érdemes ismerni két mutatót, az alfát és a bétát. Előbbi azt mutatja, hogy a portfóliómenedzser alul, vagy felülteljesítő-e a benchmarkhoz, például egy indexhez képest. A béta pedig a korrelációt mutatja az előbbi benchmarkkal. Hasonló fogalmaknak tűnhetnek, de röviden, ha egy BUX-alapnak 1 a bétája, akkor az alap száz százalékosan együttmozog a budapesti index-szel, míg ha az alfája 1, akkor az alapkezelő 1 százalékkal felülteljesíti a benchmark (viszonyhozam) teljesítményét.

Az elmúlt években, 2017-tel bezárólag a piacok nem voltak változékonyak, de jó teljesítményt hoztak, remekül működött a passzív vagyonkezelés. 2018-ban már van némi volatilitás, ráadásul az indexek nem egy irányba várhatóak, így megnőtt az aktív vagyonkezelés szerepe.

Londonban most új fogalmat tanultam, a kettő ötvözetét, a smart bétát, vagyis az okos bétát. Ennek az új buzzwordnek és új alapkezelési modellnek az a célja, hogy ötvözze az aktív és a passzív vagyonkezelés előnyeit.

James Bateman (vegyes eszközök igazgató) szerint ilyenkor felértékelődik a tőke megóvásának a feladata. Egy példával: nem elég távközlési papírokat venni, hanem a széles mezőnyben meg kell találni a legjobb modelleket bevezető cégek (a német Deutsche Telekom, a spanyol Telefónica) részvényeit.

Inflációhoz kötött feltörekvő kötvény

A kötvénypiacokon (fixed income) egyetlen igazán rossz forgatókönyv lehet, ha az infláció a vártnál sokkal meredekebben nő és a jegybankok nagyon gyorsan szigorítanak – vélte Steve Ellis kötvénypiaci szakember. Azt azért többen is megállapították, hogy a QE végének a hatását nehéz megbecsülni, főleg, ha a pénzpumpa leállítását még szűkítés is követi. A kötvénypiacokon eleve van két nagy baj,

  • a fejlett világ kötvénypiacain nincs hozam, a következő tíz évre évi 1 százalékos kötvényhozamokra állt be a fejlett piac,
  • nagyon megnőttek a fejlődő piacokon az inflációval kapcsolatos várakozások.

Ebben a környezetben Ellis szerint a legjobb vételnek az inflációkövető fejlődő piaci kötvények tűnnek, ezeknek ugyanis van érdemi hozama is, de védettséget is jelentenek a vártnál gyorsabb pénzromlás ellen.

Éljenek a felforgatók

A legtapasztaltabb portfóliómenedzserek, így Jeremy Podger azonban a túlzott félelmek ellen is megnyugtatnak. Szerinte ugyanis van egy alapvető különbség a közelmúlt technológiai indíttatású intenzív áremelkedése és például az egykori dotcom-lufi között. Akkor volt egy szenvedő piac, amihez képest elképesztő ütemben, nagyon gyors relatív felülárazódással kilőttek a technológiai részvények.

Most azonban minden ágazat jól hasított, és azon belül volt egy iparág, a felforgató technológiák úttörői, akik vezették az áremelkedést. Ugyanakkor nem volt alap nélküli ez a drágulás, hiszen a legtöbb szektor a hagyományos nyereségkulcsaihoz képest sokkal nagyobb profitrátával dolgozik. És ezt nagyrészt annak a technológiának köszönhetik, amelyeket az élenjárók szállítanak. Ebben a megközelítésben ma már nincsen külön szállodaipar, média, autó, vagy technológia, mert az utolsó az összes többiben is nyakig benne van.

(Borítókép:  Noriko Hayashi / Bloomberg / Getty Images Hungary)