Lukács
5 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Kínai nyomulás elleni konkrét EU-s eszközt vétóztunk meg

D MTI20170513002
2018.04.19. 12:54

Szerdán írtunk róla, hogy az európai uniós országok pekingi nagykövetei egy közös jelentésben támadtak neki Kína fő külpolitikai-gazdasági projektjének, az Egy övezet, egy út (korábban Új Selyemút) néven ismert, egyelőre elég képlékeny, hivatalosan Kína és Európa, illetve Kína és a Közel-Kelet és Afrika gazdasági összekötését hirdető stratégiának.

A jelentés egyfelől azért érdekes, mert bár akadémiai és gazdasági körökben a fentiek már jó néhányszor megfogalmazódtak, hivatalosan az Európai Unió, illetve az uniós tagországok nem mentek neki még ilyen keményen Peking világgazdasági ambícióinak. Másfelől a 28 EU-tagország közül 27 pekingi nagykövete aláírta, az unióból egyedül a magyar nagykövet nem csatlakozott a dokumentumhoz.

A 444.hu megszerezte a szöveget, amelyet az EU külügyi szolgálata készített a jelentés előkészítésekor. Ez alapján nem csak egy jelentésről volt szó, hanem arról is, hogy az EU megtiltotta volna tagállamainak, hogy a Kínával kötött szerződéseibe belekerüljenek a kínai világrend kiépítéséről szóló terminusok. Ez végül a magyar különutasság miatt nem jött össze.

Közös jövő

Konkrétan arról van szó, hogy amikor Kína mostanában kétoldalú szerződéseket köt más országokkal, a szerződésekbe olyan fordulatokat írnak be, mint például "community of common destiny" (közös végzet közössége) és "community of shared future for mankind" (az emberiség közös jövőjének közössége). Ezek a kifejezések nem fellengzős általánosságok,

hanem olyan szavak, amik az EU-s diplomaták szerint a kínai hegemónia elismertetéséről szólnak.

A közös jövő kifejezés a kínai elnök, Hszi Csing-ping Gondolatai című művének egyik mottója. Amikor nemrég Hszi Csing-ping jogot kapott arra, hogy élete végéig Kína elnöke maradhasson, a Gondolatokat a kínai alkotmányba is beemelték. A szlogen nemzetközi szerződésekbe emelése így a kínai külpolitikai doktrína elismertetését jelenti a szerződő féllel.

A közös sorsra vagy végzetre utaló kínai kifejezés eredeti jelentésében a diplomaták szerint  benne van, hogy egy visszafordíthatatlan, elkerülhetetlen folyamatra utal, tehát a dokumentumok aláírásával a szerződő fél gyakorlatilag elismeri, hogy elkerülhetetlen, hogy a világ Kína vezetésével épülő szövetségben egyesüljön.

A bírált projekt, az Egy övezet, egy út hivatalos célja, hogy Kínát jelentős infrastrukturális, elsősorban vasúti és kikötői fejlesztéseken keresztül gazdaságilag közelebb hozza Európához, Közép-Ázsiához, a Közel-Kelethez és Afrikához. A pekingi narratíva szerint ezzel mindenki jól jár, Kína az egész térség fejlődését szolgálja. 

Ám az uniós jelentés szerint a dolog valódi célja, hogy a kínai belgazdasági problémákat exportálják: kiszervezzék a kínai építőipar túlkapacitását, új exportpiacokra törjenek be, és biztosítsák nyersanyagokhoz való hozzáférésüket. Más szóval a beruházások nagy részét kínai cégek fogják végezni, kínai hitelből, és az egész csak a kínai külgazdasági célok előmozdítására lesz jó, ahogy például a méregdrága Budapest-Belgrád vasútvonal esetében.

A projektnek ugyanakkor van egy politikai dimenziója is, ugyanis Kína egy olyan új világrend felépítésére törekszik, amit ezzel a projekttel készít elő. Az uniós diplomaták szerint ezzel a nyugati, liberális, jogállamiságon alapuló rend megbontására törekszenek, és helyette egy inkább autokrata kormányzást propagálnak.

Még a lengyelek is akarták a közös állásfoglalást, csak mi nem

Az EU külügyi szolgálata két megoldást javasol a tagállamoknak. Az egyik, hogy szedessék ki a kétoldalú szerződésekből az említett kifejezéseket azzal az indokkal, hogy az ENSZ alapokmánya az irányadó a nemzetközi együttműködéseket illetően. Ennek az alternatívájaként pedig azt javasolják, hogy a "sorsközösségről" és a "közös jövőről" szóló részekhez rakják oda kitételként, hogy ezek a kifejezések a világbékéről és a fenntartható fejlődésről szólnak.

A magyar kormány az uniós tagállamok közül egyedül érvelt amellett, hogy nem kéne elítélni Kínát, hanem "konstruktív párbeszédet kellene folytatni Kínával, Peking narratívájának jobb megértése céljából". A kormány szerint nem alátámasztott, hogy az emlegetett kifejezések sértik az ENSZ alapokmányának irányelveit, és tévedés Kína erősödését és nemzetközi befolyásának növekedését problémaként beállítani, ebben inkább a lehetőséget kéne meglátni.

A vitában a kifejezésekre vonatkozó tiltás mellett érvelt a brit, a francia, az ír, a holland, az osztrák, a spanyol, a svéd és még a lengyel kormány is. A lengyelek azt mondták, tapasztalták a kínaiak részéről a nyomást, hogy a saját doktrínájukat erősítő szövegek kerüljenek be a kétoldalú megállapodásokba és szerintük ez ellen csak közösen lehetne fellépni.

(Borítókép:  A hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök (b3) és Hszi Csin-ping kínai elnök (j3) tárgyalása a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2017. május 13-án. A miniszterelnök mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b2).- fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs / MTI)