Ábrahám
17 °C
29 °C

A magyar cégvezetők ötöde gyakran hall vesztegetésekről az iparágában

2018.04.26. 14:52

A cégvezetők közel 40 százaléka szerint az üzleti életben gyakori jelenség a vállalati visszaélés, és Magyarországon minden ötödik válaszadó úgy véli, iparágában elterjedt gyakorlat a vesztegetés. Ez alapján Magyarországon az üzleti élet korruptabb a régiós országoknál, és a fejlődő piaci átlagnál is – állapítja meg az EY legfrissebb globális felmérése.

Az EY Globális Visszaélési Felmérése (Global Fraud Survey) 55 országból összesen 2550 vezető megkérdezésén alapul, és az derül ki belőle, hogy nem javult a korrupciós helyzet a globális piacokon az elmúlt hat évben, annak ellenére sem, hogy mind a szabályozási környezet, mind a cégek soha nem látott szigorral lépnek fel az ilyen esetekkel szemben.

Bár 2012 óta az állami hatóságok világszerte összesen több mint 11 milliárd dollár értékben róttak ki büntetéseket vesztegetési ügyekben, a megkérdezett döntéshozók mintegy 40 százaléka szerint a korrupció továbbra is általános gyakorlat. Az elemzés szerint a jogellenes magatartás elleni fellépés leghatékonyabb eszköze, ha az adott szervezet nyilvánvalóvá teszi, hogy a cég átlátható működése nem csupán a menedzsment, de a dolgozók felelőssége is.

Magyarországon a válaszadók kétharmada látja úgy, hogy a korrupció gyakori jelenség a gazdasági szférában, miközben régiónkban a megkérdezettek alig fele nyilatkozott hasonlóan.

A felmérés szerint a hazai cégvezetők közel negyede tartja elfogadhatónak személyes ajándék, szolgáltatás vagy szívesség nyújtását a siker érdekében, 16 százalékuk szórakoztató programokat, négy százalékuk akár készpénzt is felajánlana.

„Az eredmények alapján a szigorú intézkedések egyelőre nem hoztak számottevő előrelépést a tisztességtelen üzleti tevékenységek visszaszorításában. Magyarországon az elmúlt két évben nem változott a vesztegetéseket tapasztalók részaránya. Javuláshoz a legfontosabb, hogy a cégek olyan támogató kultúrát építsenek ki, amelyben a munkatársak nem kötelezettségből, hanem saját meggyőződésükből dolgoznak az etikai normáknak megfelelően” – mondta Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások partnere.

Magyarországon a globális átlagnál valamivel több menedzser gondolja úgy, hogy a munkatársaknak is felelőssége van a korrupciómentes céges kultúra kialakításában (46 és 42 százalék). A hazai kitöltők szerint az etikus működés legnagyobb előnye az ügyfelektől és a vásárlóktól érkező pozitív megítélés, az esetleges büntetések elkerülése, a vállalatról kedvező kép kialakítása, és a nyereséges működés biztosítása. Emellett viszont sok döntéshozó tekint erre a tehetséges munkaerő megszerzésének és megtartásának fontos eszközeként is.