Vendel
7 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Csak egy szikra kell, és már itt is van a nagy tőzsdeválság

GettyImages-503381272
2018.04.28. 08:12 Módosítva: 2018-04-28 08:19:16
2018-ban a legvalószínűbb forgatókönyv szerint még nem üt be a nagy krach. Ugyanakkor önbeteljesítő lehet, hogy már egyre többen gondolkodnak, beszélnek a válságról. A kötvénypiacok túlárazottsága, a közelgő monetáris szűkítés és az infláció megérkezése minimum óvatosságra int.

Még szinte ki sem gyógyultunk a 2007-2008-as pénzügyi válságból, de máris megnőtt az esélye egy következő krízisnek – mondta budapesti előadásán Philippe Ithurbide, a francia Amundi globális elemzési vezetője.

Zavarok jönnek

A szakember súlyozása szerint

  • 15 százalék az esélye annak, hogy eljön az idén az összeomlás;
  • 10 százalék, hogy a fellendülés változatlan paraméterekkel folytatódik, vagyis fennmarad a stabil növekedés, az alacsony infláció és a kis volatilitás;
  • Végül 75 százalékkal messze a legvalószínűbb, hogy a piac hektikus lesz, de „normális”, vagyis egyelőre csak a volatilitás emelkedik. Vagyis zavarok már lesznek, de azért az erős trendforduló még nem jön el.

A jegybankok nem a barátaink

A piacok hajlamosak a pozitív trendeket túlságosan is hosszú távra kivetíteni. Meggyőzik magukat a tapasztalt tőzsdei rókák is, hogy „most minden más, az exponenciális növekedés új modelleket jelent, a vállalatok jövedelmezőségének nem szab határt semmi”. Pedig dehogynem, a jó idők után mindig elég hamar eljönnek a rossz idők.

Ennek a legkézzelfoghatóbb jele az lesz, ahogyan a mennyiségi lazítás után mennyiségi szűkítés következik.

A jegybankok most a barátaink voltak, de fontos szabály a tőkepiacokon, hogy a jegybankok soha, de soha nem lesznek hosszú távon is a barátaink.

- vélte a szakember, mert a központi bankoknak más a feladata, nem az áremelkedést kell táplálniuk, hanem normalizálnak, kiegyenlítenek. Ha kell, élénkítenek, de ha a tőkepiacok túlpörögtek, ha az árak már túl magasra nőttek, akkor a jegybankok már a piacok ellen dolgoznak.

Ezt pedig azért illik komolyan venni, mert ha egymásra helyezzük a mennyiségi bővítés trendgörbéjét és a piacok teljesítményét, a két görbe szinte teljesen együtt mozog. Vagyis, ha a bővítésből szűkítés lesz, aligha lesz elkerülhető, hogy az emelkedés korrekcióba forduljon.

Lufik márpedig vannak

A tőkepiacokon az optimista időszakban könnyen és sokféleképpen alakulhatnak ki buborékok:

  • a piac elrugaszkodhat a régi értékelési rendszereitől, azt mondhatja, hogy nem érvényesek a régi mutatók,
  • opportunista módon, amikor tényleg látható, hogy egy részpiac kilátásai sokkal jobbak, több a növekedés, csak a nagy optimizmusban nehéz megállni a még éppen reális szinten,
  • a bizalom révén, amikor mindenki hisz valamiben,
  • komplexitással, amikor több pozitív trend összeadódik,
  • vagy mimikrivel, amikor sok piaci játékos azonos pozíciót vesz fel, mert lemásol, átvesz egy uralkodó gondolatot és követ egy meghatározó trendet.

Azt mindenképpen nehéz megítélni, hogy például a részvénypiacon mi az, ami reális, mi az, ami túlárazott. De a kötvénypiacokon jobban látszik, hogy

amikor az argentin kötvényeket már szinte azonos kockázatúnak ítélik a piacok, mint a franciát, vagy a németet, akkor elrugaszkodtak a realitásoktól. 

És az is biztos, hogy már van legalább három olyan kockázat, amelyek válságot ígér.

1. Globális kötvénypiacok

Philippe Ithurbide szerint ma a legnagyobb kockázatot a kötvénypiacok magas árazása jelenti, mert a jegybankok által a világra szabadított pénz jelentős része itt csapódott le. „Ma egy 100 bázispontos hozamemelkedés 6-7 százalékos veszteséget okozna a kötvényalapoknak Európában és Amerikában.” - véli a szakember, aki szerint

tévedés, hogy az elmúlt években egyáltalán nem volt infláció a világon.

Csakhogy az infláció nem a termékek ára emelkedését jelentette, hanem a befektetési eszközökét, de ez is egyfajta infláció.

2. Amerikai részvénypiacok

A második piaci kockázati tényező a túlértékelt amerikai részvénypiac lehet, igaz itt nehezebb eldönteni, hogy a szegmens drága, vagy az amerikai gazdaság kivételesen jó passzban van. E tényezőből gyors esés is fakadhat, de az is benne lehet a pakliban, hogy a Fed fokozatos szigorítását még mindig ellensúlyozhatják a gazdaságpolitikai intézkedések (így az adócsökkentés), vagy a magas vállalati profitok.

3. Kína

A harmadik kockázati tényező a kínai hitelpiac. Kína az évi 6 százalék feletti növekedést célozza meg, de ezt már csak az eladósodottság növekedésével tudja elérni. Ha pedig minden szegmens (állam, vállalatok, háztartások) eladósodik, akkor a globális kamatszint emelkedése nehéz helyzetbe hozhatja a kínai gazdaságot.

GettyImages-924758548
Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

Mitől robbanhat?

Ezek tehát a legfőbb kockázatok a piacon, de mitől robbanhatnak a piacok, vagyis mitől eshetnének hirtelen az árak?

Erre is sokféle forgatókönyv elképzelhető, például,

  • ha a befektetők globálisan újraárazzák a kockázati prémiumokat,
  • ha beüt az inflációs sokk, ebben nem is maga az infláció számít, hanem a várakozások,
  • ha a monetáris politikák a vártnál gyorsabban szigorodnak,
  • a növekedési adatok érdemi csalódást hoznak,
  • a pénzügyi szabályozás szigorodik,
  • a bőven rendelkezésre álló politikai, geopolitikai kockázatok eszkalálódnak.
  • ha szűkül a világkereskedelem, erősödik a protekcionizmus.

Ezek tehát a fundamentális okok. Amit pedig a piacon ilyenkor látni lehet, hogy csökken a likviditás, az a bizonyos mimikri (vagyis egy irányba mozdulás) már negatív irányú lesz, illetve fokozódik a koncentráció. Ez utóbbi nem lenne új jelenség,

az elmúlt öt évben például a technológiai szektor súlya a piacon 28 százalékra nőtt a 2013-as 18 százalékról.

Kezelhető?

Akkor most meneküljünk? A francia szakember szerint ez még határozottan nem jelenthető ki, de a fenti jeleket már érdemes figyelni, és a közeljövőben nagyon sok mindentől függ, hogy az egyes piacokon még lesz-e esély a növekedésre, vagy valóban korrekció várható.

Fontos tényező lesz, hogy

  • a jegybankok milyen lépéseket tesznek a „normalizálódás” felé?
  • a következő időszakok profitjai, növekedései mennyire igazolják vissza a magas növekedési várakozásokat?
  • hogyan alakul az infláció?
  • Megvalósul-e a Trump elnök által belengetett kereskedelmi háború?
  • Kirobban-e valami egyéb komolyabb geopolitikai konfliktus a világban?

(Borítókép:  Andrew Burton / Getty Images Hungary)