Lukács
9 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Eltitkoljuk a korrupciós jelentést

2018.05.04. 09:18

Magyarország és Fehéroroszország nem járult hozzá, hogy az Európa Tanács (ET) korrupcióellenes intézménye közzétegye az útmutatásainak végrehajtásáról készült országértékelést, írja a Népszava.

A Korrupcióellenes Államok Csoportjának  (Group of States against Corruption – GRECO) főtitkára, Gianluca Esposito a lapnak 

nagyon sajnálatosnak

nevezte, hogy hazánk nem engedélyezte a beszámoló nyilvánosságra hozatalát.

Magyarországon kívül Fehéroroszország sem járult hozzá a dokumentum publikáláshoz, de utóbbi államtól ez megszokott. Jávor Benedek EP-képviselő idén kétszer próbálta kikérni a jelentést Trócsányi László igazságügyi minisztertől – teljesen hiába.

A korábbi, 2015-ös – még a választók számára is megismerhető – jelentésben a GRECO inkább a jogi dolgokra fókuszált, például olyasmiket sürgetett, hogy el kell fogadni a parlamenti képviselők magatartási kódexét, felül kellene vizsgálni az Országos Bírósági Hivatal elnökét megillető jogköröket, valamint a Legfőbb Ügyész hivatali idejének lehetséges meghosszabbítására vonatkozó szabályok megváltoztatását. A legfőbb ügyész politikai befolyástól való függetlensége egyértelműbb lenne, ha nem lehetne mondjuk újraválasztani, nálunk praktikusan akár élete végéig

Ezenkívül szintén megkérdőjelezhető a képviselői vagyonnyilatkozatoknak értelme, mert azokat nem ellenőrzi senki érdemben, és például a családtagoknak nem is kell ilyet leadniuk. Kisebb fajsúlyú, de külön vicces, hogy ezeket kézzel írják, aztán beszkennelik, így nem lehet őket elektronikusan keresni.

Vagy hogy 2012-ben elfogadtunk egy korrupcióellenes programot, aminek eleinte az EU is örült, csak annak már nem, amikor látták, hogy milyen alacsony hatásfokkal valósul ez meg. Vagy például emellett elvileg a jelentés után másfél évvel be kellett volna mutatnunk nekik, hogy a korrupcióellenes ajánlásaikból mit hogyan vezettünk be végül.

2017 a korrupcióellenes harc sötét éve volt – mondta Marin Mrcela, a GRECO elnöke lap szerint. A horvát Mrcela szerint a tagállamok általában keveset tesznek a korrupció ellen, és egyre gyakoribb a közéletet megtisztító reformok leállítása. 

Azt tudhatjuk egyébként, hogy Magyarországon például a közbeszerzéseink összegének negyede-ötöde lehet a társadalmi veszteség amiatt, hogy sikeresen kiiktatják a versenyt a döntéshozóink.

Ahogy azt is látjuk, hogy 2010 és 2014 között a Legfőbb Ügyészség háromszor nagyobb arányban utasította el a hivatali korrupció miatt tett feljelentéseket a 2006–2010-es időszakhoz képest. Ha végül megindult a nyomozás, akkor azokat kétszer gyakrabban szüntették meg. Miközben a feljelentések száma harmadára csökkent. De az a furcsaság is összefügghet az ügyészség teljesítményével, hogy a 2011 és 2013 közti adatok alapján a köztisztviselők korrupciós ügyeinél milyen sokszor ítéltek csak felfüggesztettet Magyarországon. Noha nem állami korrupciónál azonos kategóriájú ügyekben inkább letöltendőket osztogattak a bírók.

„Vagy szentek laknak Magyarországon, vagy erősebb volt a csábítás a jelentés elkerülésére” – mondta még 2015 végén az OLAF igazgatója, Giovanni Kessler egy budapesti előadásán arról, hogy valamiért megdöbbentően kevés csalást jelent Magyarország.