Eszter, Eliza
16 °C
29 °C

Buda-Cash-dráma: hiába a jogerős bírósági végzés, nem lép a felszámoló

DEBRE20150225003
2018.05.07. 10:10 Módosítva: 2018-05-07 11:37:27
A bíróság jogerősen kötelezte a Buda-Cash felszámolóját, hogy hívja össze a bukott brókercég hitelezőit a hitelezői választmány megalakítása érdekében. Az összehívásra 15 napja volt a PSFN-nek, ami április végén lejárt. Mégsem történt semmi, mert a felszámoló szerint egyszerűen nem lehetséges ez a lépés. Különös patthelyzet a BC-ügyben.

Időről időre igyekszünk rápillantani, hogy miképpen is áll a Buda-Cash ügyfeleinek kártalanítása. Március végi cikkünkben azt jelezhettük, hogy reménysugár csillant fel a károsultak előtt, mert a bíróság jogerősen is kimondta, hogy a Pénzügyi Stabilitási és Felszámolási Nonprofit (PSFN) Kft. nevű állami felszámolónak hitelezői értekezletet kell összehívnia. Ez lehetne az első fórum, ahol megtudhatnák a hitelezők, hogy ők egyáltalán nyilvántartásba vannak-e véve, illetve így a hitelezők tudomást szerezhetnének egymásról is, közösen tudnának fellépni, egyfajta kontrollt gyakorolni a felszámoló munkája felett.

Nem lép a felszámoló

Mivel a hitelezők évek óta azért küzdenek, hogy valamelyest ellenőrizni tudják a PSFN munkáját, érthető volt a bírósági döntést követő elégedettség. Igen ám, de a PSFN a 15 napos határidő után sem lépett, vagyis nem hívta össze a hitelezőket.

Úgy tudjuk, hogy a PSFN a jogerős bírósági végzés ellen be is nyújtott egy sok részletre kiterjedő felülvizsgálati kérelmet a Kúriához, ám annak alapvetően nincsen halasztó hatálya a végrehajtási kötelezettségre. A PSFN állítólag kérte ugyan a végrehajtás felfüggesztését, de arról nem tudunk, hogy a Kúria döntött-e már ebben a kérdésben.

Van tehát egy jogerős és végrehajtható végzés, amit nem teljesít a felszámoló.

PSFN: A hitelezők érdekében várunk

Természetesen megkérdeztük a felszámolótól, hogy eddig miért nem lépett. Azt a PSFN nem vitatta, hogy jogszabályi rendelkezés szól a hitelezői gyűlés összehívásáról, illetve annak időbeli kötelezettségéről, de szerinte ennek az eljárás jelenlegi stádiumában egyszerűen

nem tud eleget tenni.

A PSFN álláspontja szerint a hitelezői gyűlés összehívásának előfeltétele a teljes hitelezői kör és követelésük összegének meghatározása, valamint nyilvántartásba vétele. Csakhogy a folyamatban levő perek, illetve a külföldi letétkezelőknél lévő eszközök  kiadásának akadálya miatt ez még mindig nem lehetséges.

Vagyis a PSFN értelmezése szerint ő pontosan a hitelezők érdekének szem előtt tartásával jár el, amikor nem akar senkit kihagyni a hitelezői körből, azokat sem, akiknek a pontos helyzete még mindig nem állapítható meg.

Ha ugyanis úgy hívná össze a hitelezőket, hogy abból egyeseket kihagyna, akkor akár több ezer ügyfelet fosztana meg olyan fontos jogosítványoktól, amelyek a felszámolási eljárásokban minden hitelezőt megilletnek.

A PSFN azt is leszögezte az Index kérdéseire, hogy minden lehetséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy – a tényleges hiány megállapítása mellett – a lehető leghamarabb sor kerülhessen a külföldi letétkezelőnél elérhető eszközök kiadására, a hitelezők nyilvántartásba vételére, a hitelezői gyűlés összehívására.

Nincs érdemi szankció

A károsultak szerint azonban a várakozás kezd reménytelenné válni, és elkeserítőnek ítélik, hogy tehetetlenek a felszámolói késlekedés ellen. Ilyen esetben, ha egyszerű magánpiaci felszámolásról lenne szó, a törvényszék a mulasztás miatt leválthatná a felszámolót, sőt adott esetben még a felszámolói jegyzékből is törölhetné. Igen ám,

csakhogy a PSFN, mint a pénzügyi szervezetek kizárólagos felszámolója, nem leváltható.

A lehetséges szankciók valójában nincsenek megfelelően szabályozva. A csődtörvény ugyan megnevezi a kiemelt stratégiai cégekkel foglalkozó állami felszámolót, normál esetben ez a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft, illetve említi a PSFN-t is, de a mulasztások szankcióiról csak annyit tudni, hogy

a felszámoló, illetve személyesen a felszámolóbiztos pénzbírsággal sújtható, de ez legfeljebb csak 900 ezer forint lehet.

Vagyis úgy tűnik, hogy a bíróság meghatározta kötelezettségek megszegése esetén is, a dedikáltan speciális helyzetekre létrehozott felszámolóknál a pénzbírság a legnagyobb fenyegetés.

Egy másik ügy miatt sürgős

Pedig a hitelezőknek lassan égető lenne a választmány megalakítása, zajlik ugyanis egy másik bírósági ügy is. A PSFN előbb 2015 decemberében, majd egy felülvizsgálat után 2016 márciusában közzétette, hogy a Buda-Cash vagyonfelmérése alapján az egyes értékpapírokból milyen kiadási arányszámok érvényesek. Ehhez pedig két elemet kellett tudnia, mennyi van meg a papírokból és hány embernek van az adott értékpapírra igénye.

A számok elég vegyesek voltak, ha a blue chip részvényeken végigszakadunk, OTP-ből 13 százalék, Molból 36 százaléknyi, Richter Gedeonból 90 százaléknyi, Magyar Telekomból azonban csak 1 százaléknyi papír volt meg.

Az ügyfelek helyzetét talán úgy lehet a legjobban megérteni, hogy amennyiben

valakinek megvan a részvénye, akkor ő tulajdonos, ha azonban a papírjait elsikkasztották, akkor neki követelése van azokra a részvényekre, vagyis hitelezővé válik.

A hitelezők a fenti ügyben azt kérték, hogy a PSFN adjon egy részletes levezetést arról, hogy hogy miképpen jött ki a kielégítési arány, de a bíróság azt mondta, hogy ez nem kérhető, ilyet csak a hitelezői választmány hívhat össze. Ám ennek létrejötte még mindig távolinak tűnik.

Borítókép: A Buda-Cash Brókerház debreceni irodájának helyt adó épület 2015. február 25-én. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI.

Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.