Valter
16 °C
31 °C

Agrárminiszter-jelölt: Egy migráns eldobott egy szendvicset, ezért van Magyarországon sertéspestis

DSC 5694
2018.05.14. 12:41

Bemutatkozott az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtt Nagy István, aki Fazekas Sándort váltja a Földművelésügyi Minisztérium élén a negyedik Orbán-kormányban. Az új miniszter hosszan beszélt a terveiről, általában tartva a szakmai profilt, bár pár meredek állítást azért neki is sikerült elrejtenie a bemutatkozásában. 

Nagy Istvánt a bizottság fideszes elnöke, Font Sándor „régi harcostársként” mutatta be, hiszen korábban ő is a bizottság tagja volt, az elmúlt ciklusban pedig Fazekas Sándor miniszter helyetteseként és az FM parlamenti államtitkáraként dolgozott. A jelölt magáról elmondta, hogy Újfehértón, egy tanyán született, Debrecenben járt állattenyésztési szakközépiskolába, majd Mosonmagyaróváron tanult agrárgazdaságot. Utána középiskolákban és a felsőoktatásban is tanított, emellett pedig méhészetből doktorált. Sőt, ma is méhésznek tartja magát, van is méhészete.

A baloldalt nem érdekli a vidék?

Több fideszes és jobbikos képviselő is élcelődött azon a mezőgazdasági bizottság ülésén, hogy a bizottságba se az MSZP, se a DK, se a Párbeszéd nem delegált képviselőt, így a Jobbiknak három hely is jutott. Ebből többen azt a következtetést vonták le, hogy a választások eredményét elemezve a baloldali pártok végképp lemondtak a vidékről.

A miniszterjelölt szinte minden ügyön végigszaladt, ami csak felmerülhet, az öntözési rendszerektől a halgazdálkodáson át az agrárképzésekig. Kiemelkedett viszont pár ügy, ami nagyobb problémának tűnik, mint a többi. Nagy István szerint az egyik legfontosabb kérdés a jövőben az lesz, hogy tudjuk-e  növelni az agrárgazdaság versenyképességét. A miniszterjelölt szerint a magyar gazdák jelenleg az EU-s átlag kb. 59 százalékát tudják megtermelni egy hektáron, amit mindenképpen javítani szeretne a minisztérium.

Ebben például fontos cél, hogy minden olyan agrárnyersanyagot, amelyet Magyarországon termelnek, itthon fel is lehessen dolgozni, ne kelljen például az itthon megtermelt szóját a szomszéd országokba exportálni, onnan pedig feldolgozva drágábban visszavásárolni. A cél az, hogy a feldolgozott termékek aránya a magyar agrárexportban 78 százalékos legyen. A miniszterjelölt azt is célul tűzte ki, hogy kétszer annyi üvegház és melegház legyen Magyarországon, mint most, mert ez egy versenyképes és munkaigényes ágazat, ráadásul egyre nagyobb az igény a helyi zöldségekre és gyümölcsökre. 

Egy másik nagy probléma a munkaerőhiány, vagy ahogy a jelölt mondta, hogy van mit aratni, de nincs, aki arasson. Ennek a megoldására

50 ezer embert szeretnének átvezetni a közmunkaprogramból a mezőgazdaságba,

lehetőleg nemcsak idénymunkára, hanem úgy, hogy hosszú távon is el tudjanak helyezkedni a családi gazdaságoknál. Ehhez, vagyis a munkaerőhiányhoz kapcsolódó probléma, hogy a gazdatársadalom elöregszik, egyelőre nem sikerült meggyőzni a fiatalokat.

Nagy István célként tűzte ki azt is, hogy a kormány végre valahogyan megszüntesse az osztatlan közös földtulajdonlást, ami miatt nagyon nehézkes megművelni vagy eladni az ilyen földeket. Ezzel kapcsolatban a lelkesedést Font Sándor kicsit letörte, aki azt mondta: 1998 óta minden miniszter azt mondta, hogy meg akarja szüntetni az osztatlan közöst, de eddig senki nem kezdett vele semmit. 

A miniszterjelölt azt is elmondta, hogy az új kormányban a vidékfejlesztés feladata visszakerülne a Földművelésügyi Minisztériumhoz. 

Nagy az amúgy nagyon szikár szakmai előadást azért némi migránsozással fűszerezte, például amikor az afrikai sertéspestisről beszélt. Szerinte ugyanis a sertéspestis úgy kerülhetett be Heves megyébe, hogy egy migráns vagy vendégmunkás eldobott egy szendvicset, amit megtalált egy vaddisznó, amely így megbetegedett. Hogy ezt mi alapján állítja a miniszterjelölt, az sajnos az előadásából nem derült ki. Ez a kijelentése már-már megközelíti elődje, Fazekas Sándor jobb mondásait, akinek politikai hagyatékáról itt írtunk részletesebben.