Teréz
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Három részre szakadt a leggazdagabbak mezőnye

NP  0082-Edit
2018.05.22. 07:07
Minden évben lehozzuk a hírt, hogy a Napi.hu listája szerint éppen ki a száz leggazdagabb magyar, és egy-egy dúsgazdag magyar ügyeibe is jó alaposan beletúrtuk magunkat az évek során. De mi derül ki abból, ha kicsit jobban beleássuk magunkat azokba az adatokba, amik az elmúlt 16 évben (az első vagyonoslista óta eltelt időszakban) halmozódtak fel. Például hogy a leggazdagabb magyar negyvenszer gazdagabb, mint a századik, vagy hogy a politikai befolyás elég kifizetődőnek tűnik a magyar gazdaságban, vagy hogy még az elitklubon belül is van egy elitebb klub.

A 100 leggazdagabb magyar 2017 végén 4267,4 milliárd forinttal rendelkezett, 890 milliárddal többel, mint egy évvel korábban (ebből 160 milliárd csak Mészáros Lőrinc vagyonának növekedése). Amikor ilyen óriási összegekkel dobálózunk, még talán kevésnek is tűnhet, hogy ahhoz, hogy valaki egyáltalán felkerülhessen a százas listára, idén kicsit több mint 8 milliárd forintos vagyon kellett (ennyivel zárja a listát Kovács Attila ingatlanfejlesztő).

Holott még sosem volt ilyen magas a belépési küszöb a százas listára.

Az infláció mértékével kiigazítva 2002-ben, amikor először összeállt a lista, még 2,5 milliárd forint is elég volt ahhoz, hogy valaki a száz leggazdagabb magyar egyike legyen, de még 2010-ben is elég volt 4 milliárd forint fölé menni. 

 Az idei lista két másik területen is rekorddöntő volt:

  • még soha nem volt ennyi százmilliárdos Magyarországon;
  • és még sose kerültek ilyen kevesen be a leggazdagabbak közé, mint 2018-ban.

Ezek közül egyik trend sem új, a tavalyi listáról is pontosan ugyanezeket az állításokat elmondhattuk volna, de míg akkor még hét új ember került föl a listára és nyolcan lépték túl a százmilliárdos álomhatárt, idén már tíz százmilliárdosunk van és mindössze négy új szereplő tudott fölkerülni a listára (például Schmidt Mária és családja, amely 38 milliárdos vagyonnal a 31.). Ez a trend 2015 óta tart, azóta minden évben egyre több vagyon lépi át a százmilliárd forintot, és egyre kevesebben vannak, akik új szereplőként be tudnak kerülni a leggazdagabbak klubjába. Vagyis úgy tűnik, hogy 

a száz leggazdagabb klubja egyre zártabb lesz, miközben a tagjainak egyre több a pénze. 

Persze a száz legnagyobb vagyonban is óriási eltérések vannak, a 320 milliárdos vagyonával idén is listavezető Csányi Sándornak például negyvenszer akkora a vagyona, mint a már emlegetett Kovács Attilának. A legtekintélyesebb magyar vagyon a listán szereplők átlagos (41 milliárd körüli) vagyonánál is több mint hétszer nagyobb.

Ennél volt már jóval nagyobb is a különbség a leggazdagabbak között. Például 2008-ban a top 100 első helyezettje (Demján Sándor) több mint 15-ször annyi vagyonnal bírt, mint az átlagos szupergazdag. Ezután viszont beütött a válság, a csúcsok csúcsán lévők százmilliárdokat buktak egy év alatt, így 2009 és 2014 között a különbség az átlag és az első helyezett között hat-nyolcszorosra csökkent.

Azóta sem növekedett nagyon meredeken, látszik, hogy a gazdasági növekedés –legalábbis a leggazdagabbak között – minden hajót egyszerre emel. Érdekesség amúgy, hogy 2017-ben nagyjából annyi volt az átlagos vagyon a 100-as listán (41,8 milliárd forint), mint amennyivel Várszegi Gábor 2002-ben – az első évben, amelyről lista készült – a leggazdagabb magyar tudott lenni (40 milliárd forint).

Klubok a klubon belül

Hogy hogyan tágult az olló a leggazdagabb gazdagok és a hozzájuk képest szegény gazdagok között, azt talán ez a következő ábra mutatja a legjobban. 

2002-ben a legnagyobb vagyon a listán 16-szor volt nagyobb, mint a legkisebb, a listára századikként még éppen felkerülő vagyonának a tízszeresével pedig már az öt leggazdagabb között lehetett lenni az országban. Ez a különbség azóta egyre csak nő, a 2018-as listán az ötödik leggazdagabb magyar (Bige László vegyipari nagyvállalkozó) 27,5-szer gazdagabb a századik leggazdagabb magyarnál.

Nem csoda, hogy

a legesleggazdagabbak kezdenek egy külön klubot alkotni a top százon belül,

mert ahogy a következő ábrán látszik, a tíz leggazdagabb magyar vagyona minden évben gyorsabban nőtt, mint a száz leggazdagabbé. Igaz, amikor buktak, akkor nagyobbat is buktak, mint a többiek, Demján Sándor például 2008-ról 2009-re vagyona több mint felének, 160 milliárd forintnak volt kénytelen búcsút inteni a válság miatt. 

Míg a lista teteje és alja már régóta egyre messzebb kerül egymástól, 2018-ra egy másik trend is kezd beérni:

a leggazdagabb magyarok társasága három csoportra kezd oszlani

  • a 200 milliárd feletti szuperragadozókéra; ők eddig öten voltak, Demján Sándor halálával viszont már csak négyen (Csányi Sándor, Mészáros Lőrinc, Gattyán György és Bige László);
  • az 50 és 150 milliárd közötti iparbárók csoportja, akik közt vannak stabilan növekvő iparosok (mint Felcsuti Zsolt, Kasza Lajos vagy akár Széles Gábor), és lecsúszóban vagy feljövőben lévő oligarchák (Simicska Lajos, Leisztinger Tamás és Andrew Vajna)
  • és az 50 milliárd alatti resztli, ahová a lista 86 százaléka tartozik.

Persze – ahogy arról korábban is írtunk – még a legfelső rétegben is eléggé eltérnek az életpályák. Csányi Sándor, Mészáros Lőrinc és Gattyán György vagyonosodását nézve például már ránézésre látszik, hogy mennyire más utat járnak be. Hiszen

ami Csányinak 16, Gattyánnak pedig hét évébe telt, azt Mészáros Lőrinc négy év alatt elérte.

És míg Csányi és Gattyán vagyonosodásában voltak visszaesések, válságok, addig Mészáros olyan nyílegyenesen tör a csúcsra, mintha csak előkészítenék neki az utat. 

Ezt a három embert azért is érdekes összehasonlítani, mert három elég eltérő üzleti életutat képviselnek Orbán Viktor Magyarországán. Csányi Sándor – a nemrég elhunyt Demján Sándorhoz hasonlóan – az a fajta üzletember, aki a maga szerencséjét csinálta meg még a rendszerváltás után, üzletei és vagyona együtt fejlődött a magyar kapitalizmussal, annak személye amolyan alapeleme lett, akit inkább a politikusok keresnek tanácsért és kegyekért, mint visszafelé. Gattyán György pedig egy modern internetmilliárdos, akit nemhogy nem segített a kormány, de a NAV aktívan rámozdult a Docler Holdingra, zárolva a cég vagyonának nagy részét, amit Gattyán inkább Luxemburgba költöztetett.

Szintén érdekes következtetéseket lehet levonni abból, ha összevetjük a Napi.hu vagyonoslistáját és a szintén a lap által készített, politológusok megkérdezésével összeállított befolyásbarométert. Ebből az látszik:

azok a szupergazdagok, akik a legbefolyásosabbak listáján is szerepelnek, 2015 óta 1000 milliárd forinttal növelték a vagyonukat.

Az ötvenfős befolyásossági listán 21 olyan ember szerepel, akik a száz leggazdagabb között is ott vannak. Köztük vannak természetesen az olyan cégvezetők, mint Csányi Sándor vagy Hernádi Zsolt, az olyan, kormányhoz közeli üzletemberek, mint Garancsi István, Schmidt Mária vagy Andrew Vajna, és természetesen Mészáros Lőrinc is.

Persze az, hogy az ő vagyonuk növekszik, nem feltétlenül azt jelenti, hogy a befolyásuk és a vagyonnövekedésük oksági viszonyban van, hiszen szinte mindenki, aki rajta van a gazdag listán, gazdagabb lett az elmúlt egy évben. Bár az is biztos, hogy

sok befolyásos üzletember gazdagodásához nagyon is jól jött a befolyás,

akár Mészáros Lőrincre, akár az egy év alatt 4,5 milliárddal gazdagodó Kuna Tiborra, 10 milliárdot javító Garancsi Istvánra vagy a közel 30 (!) milliárddal gazdagodó Szemerey Tamásra gondolunk. 

Az ábrákat Kocsis Krisztina készítette.