Ha jön az őszi makkszezon, vészesen begyorsulhat a sertéspestis terjedése

Pusztító járvány jelent meg Magyarországon. Az afrikai sertéspestis (ASP) ellen nincs orvosság, ahol felüti a fejét, ott pillanatok alatt kinyírja az érintett állományt.

• De vajon mikor jelent meg a járvány Magyarországon?
• Hogyan terjed?
• És jól kezeli-e Magyarország az ASP-t, vagy egészen más intézkedések lennének szükségesek a megállításához?

Erről beszélgettünk szakmabeliekkel, vagyis vadászokkal, állategészségügyi és mezőgazdasági szakemberekkel. Nem állíthatnánk, hogy a szakmabeliek azonosan látnák a kérdést, homlokegyenest eltérő véleményekkel is találkoztunk.

Legalább egy éve itt van?

A hazai vadászok kommunikálnak egymással, az már más kérdés, hogy a hatóságokkal is beszélgetnek-e. Mindenesetre a közös tudás szerint

Az agrárminiszter által elmondott „szendvicsdobáló migráns” verzióban nem hisz senki, de olyan véleményt valóban hallottunk, hogy amióta Heves megyében egyre több ukrán vendégmunkás dolgozik, az ukrán fizetéseket háromszorosan meghaladó magyar bérek miatt, akár annak is lehet reális esélye, hogy valamilyen humán beavatkozás (otthonról hozott fertőzött hús) is szerepet játszhatott az első magyar diagnosztizált esetben.

Fontos hangsúlyozni azonban, hogy a gyöngyösi csak az első diagnosztizált eset, mert forrásaink biztosak abban, hogy 2017-ben előbb

ahogyan arról is hallottunk pletykákat, hogy Ózd és Kazincbarcika térségében is találtak már ASP miatt elhullott dögöket.

A Nébih nem tud ilyen esetekről

Természetesen kíváncsiak voltunk ezzel kapcsolatban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) véleményére is. A hivatal szerint évek óta zajlanak vizsgálatok, az első áprilisi esetig azonban még sohasem fordult elő az afrikai sertéspestis hazánkban. Amennyiben bárhol felmerül a betegség gyanúja, akkor akár az állattartó, akár az állatorvos, akár a vadász köteles mintát küldeni.

Emellett a Nébih járványügyi monitoring rendszert is működtet 2011 óta, amikor is Oroszországban kezdett terjedni a betegség. Ennek során más okból elhullott sertések esetében is megtörténik az ASP kizárása, illetve a program részeként az ország minden megyéjéből érkeznek egészséges állatokból vett minták.

Bármikor is érkezett meg hazánkba, ritka kegyetlen járványról van szó. Az afrikai sertéspestis gyors terjedését ugyanaz segíti, ami esetleg a viszonylag könnyű izolációját is: a rövid, pár napos lappangási idő, majd a járvány pusztító ereje és sebessége. Ezt úgy kell elképzelni, hogy

Ugyanakkor, ha végzett egy élőhely állataival, és más állatok még nem fedezték fel a szabadon maradt területet, akkor izolálható is a betegség. Ebben van nagy szerepe a hazai vadásztársadalomnak, amely jó esetben összeszedi a dögöket. A baj csak az, hogy a vadászok feladatai – legalábbis szerintük – egyszerre gátolják és egyszerre segítik is a járvány terjedését.

Hogy terjed?

Az ASP alapvetően a sertések valamennyi testnedvével, szöveteivel, húsával terjed. Például

• akkor, amikor a sertések meghágják egymást;
• megnyalják egymást;
• az etetőknél, kukoricaszóróknál különböző kondák nyálmintái, bélsarai, vizeletei keverednek;
• vagy amikor a szükséges fehérjebevitel miatt a kannibalizmust előszeretettel űző vaddisznók megeszik a döglött egyedeket.

A járvány természetes úton évente nagyjából 150 kilométert tesz meg, ugyanakkor humán segítséggel gyakorlatilag minden távolságot le tud győzni. A humán jellegű terjedésbe ezerféle történet beletartozhat, mindegyikhez nagy balszerencse kell, de akár az állatgondozási eszközök kölcsönadása, szállítása, a sertések hosszú távú kamionos szállítása, kipakolása és megsétáltatása, valamint a fertőzött területekről származó vadhús behozatala szinte bárhova elviheti a pestist.

A hússzállítással, élőállattal is foglalkozó kamionos cégeknek mindenre részletes szabályaik vannak, amelyek az egy állatra jutó férőhelyeket, a hőmérsékletek szerint megtehető távolságokat, az itatási előírásokat is tartalmazzák, külön figyelmeztetéssel, elsősorban a sertésszállítás legkritikusabbnak tartott határával, a bolgár–törökkel.

Nem vadászat, vadtenyésztés

A sertéspestis megelőzésének kulcseleme az lenne, hogy elvileg mindig, mindent jelenteni kell. Igen ám, de mi történik, ha egy vadász jelent egy ASP-s dögöt? Egyrészt rosszul jár, mert bizonytalan időre lőttek a hobbijának és fő bevételi forrásának, nem vadászhat, nem vadásztathat. Másrészt, és ez már országosabb léptékű probléma, olyan előírásokat fogalmaznak meg számára, amely csak részben korlátozza, részben viszont éppen segíti a betegség terjedését.

Mint egyik vadász forrásunk elmondta, a magyar vadászat Európa legfejlettebb vadászati kultúráját követik. Azért kiváló a magyar vadállomány, mert itthon nem pusztán vadászat zajlik, hanem sokkal inkább szabadtéri vadtenyésztés.

A vadászok etetik az állományt, így azok sokkal jobban szaporodnak, nagyobb az állomány, sűrűbben fordulnak elő a kondák. Az etetés mesterséges szórókkal történik, ezek magasra fellógatott hordók, amelyek egy speciális pörgetési technikával 5-10 kilogramm kukoricát szórnak szét az etetőkben.

Ez járvány idején hátulütő, ugyanakkor, ahogyan a vadászok gyakran járják a területeket, a dögök összeszedésével lassítják is a járvány terjedését. Vagyis a vadászok szerint a Nébih vadászatot és vadetetést megtiltó intézkedései közül az etetés felfüggesztése valóban hasznos intézkedés, mert így nem találkoznak annyit a különböző kondák.

A vadászat tiltása már vitathatóbb, ennek az lenne a célja, hogy a vadászok ne riasszák fel a sűrűből a vaddisznókat, hogy azok ezáltal kevésbé migráljanak más területekre, vagyis ne szaladjanak át a következő sűrűbe. Igen ám, csakhogy mivel vadászni nem lehet a vaddisznókat, viszont hetente kétszer át kell vizsgálni a dögök felkutatása miatt a területet, a vadász mégis felriasztja a kondákat, csak lövés nélkül kergeti el őket az élőhelyükről.

Tavasszal nem mozog

A tavasz amúgy inkább kedvez a járvány megállításának. A disznó nagyon helyhez kötött életet él, 200 hektáron, vagyis leegyszerűsítve egy kilométerszer két kilométer nagyságú területen él. Ha valahol kipusztul egy konda, napokig nem megy a területére más vaddisznó. Igaz, ha egy élőhely üresen marad, előbb-utóbb beszivárognak oda mások, állítólag ez történ Kisvárda közelében is, ahol előbb teljesen „kiégett” a terület, de azt hallottuk, hogy ma már 40 százalékig visszatöltődött az állomány.

De miért szerencsés a tavasz? A disznó tavasszal még kevésbé mozog, kimegy ugyan a mezőgazdasági területekre élelemért, de az ősz sokkal veszélyesebb, október-november környékén ugyanis a csapatok összevissza járják az erdőket, alapvetően makkot keresnek, nagyobb a koncentráció, gyorsabban terjed a fertőzés.

„A karanténbetegségek ellen nem lehet látszatintézkedésekkel fellépni, az ASP-re nincs megfelelő gyógyszer, megelőzés, egyetlen feladatra kellene koncentrálni és ez az izoláció” – mondja egy forrásunk, aki arra emlékeztet, hogy a csehek például kerítéseket alkalmaznak, szerinte Magyarországon is ajánlatos lenne villanypásztort alkalmazni, ott, ahol fertőzött dögöt találnak. A háromelemű, 20, 50 és 90 centi magasan kifeszített árammal ellátott drót helyben tartja a kondákat. Más szerint ez illúzió. Ha a disznó elszánt, a vastag szőrével simán áttöri a kerítéseket, ha meg rafinált, áttúrja magát alatta.

A Nébih szerint a villanypásztor telepítése azért kerülhet szóba, mert a fertőzött vaddisznó szubpopulációkat bent tarthatja a különösen ellenőrzött területen. Azonban a helyi földrajzi viszonyok mellett a telepítés és fenntartás költségei nincsenek arányban a várható eredménnyel, ezért a villanypásztor telepítésével kapcsolatos intézkedés jelenleg csak felülvizsgálat alatt áll – tudtuk meg.

Vadászni vagy nem vadászni?

A vadászok szerint ezeken a területeken a gyorsított vadászat is segítené a gyérítést és az izolációt. A levadászás hívei szerint, ahol ASP-s dögöt találnak, ott egy kilométeres sugarú körben minden disznót ki kellene irtani, vannak ezt segítő eszközök, hőkamera, éjjellátó, meg lehetne a gyors csapást oldani. Utána a területet körbe lehet venni villanypásztorral, még legalább hat hónapig, ez nagyban segíthetné a járvány megállítását.

A Nébih ezzel kapcsolatban elmondta lapunknak, hogy a vadászati tilalom célja eltérő, attól függően, hogy milyen területről beszélünk. A különösen ellenőrzött területen a vadászati tilalom célja, hogy az itteni vaddisznó-kondákat ne zavarják, mert ezekben a szubpopulációkban az ASP vírus így is, úgy is végig megy, és az ottani vaddisznók elhullását okozza. Ráadásul a vadászok általi állománygyérítéshez képest 10-50-szer gyorsabban.

A fertőzött terület többi részén az ideiglenes vadászati tilalmat addig kell fenntartani, amíg nagy valószínűséggel kizárható a vírus jelenléte. Ezt követően haladéktalanul meg kell kezdeni a vaddisznó populáció gyors, hatékony gyérítését, vadászattal és minden más módszerrel is.

A végeken mégis a fővárosi aktorokat erősen szidják, „az akták tologatása, a nemzetközi egyezmények, konferenciák egyetlen állatot sem védenek meg. Ahogy annak sincsen semmi értelme, hogy a vadásznak járványvédelmi szakvizsgát kell tennie” – hallottuk.

„Nem vizsgázni kellene, mi vadászok pontosan tudjuk, hogy mit kell tennünk, maguktól is mélyre ássuk a beteg disznók tetemeit, vannak erre dögkutak, de alkalmas védekezés a gúlákba rakott tetemek gázos égetése is. Elemi érdekünk az elpusztult beteg állatok összegyűjtése, de ezt sokan inkább svarcban végzik, mert a bejelentéssel rosszabbul járunk.”

A házi sertések védettek

Azt teljesen eltérően látták a szakemberek, hogy mennyire védett a tenyésztett házi sertések hazai állománya. Egyesek szerint teljesen. A vadaskerteket, a sertéstelepeket kettős kerítéssel kell körülvenni, a házi és a vaddisznók nem tudják nyalogatni egymást – hallottuk egy szakembertől, aki szerint csak kicsi, inkább elméleti esély van a fertőzésre. „Ha a holló kivesz egy darabot a beteg dögből, elszáll, és éppen egy sertéstelep felett megijed, és elejti, akkor átadhatja a fertőzést, de ezek tényleg csak elméleti esélyek.”

Mások szerint azonban sokkal súlyosabb a helyzet. Egy másik sertésbetegség, a PRRS (sertés reprodukciós és légzőszervi szindróma vírus) mutatta meg, hogy az európai sertéspiacon minden járvány nagyon gyorsan terjed, mert ezen az integrált piacon mindenki, mindennel össze van kapcsolva.

A legfejlettebb német, holland, dán sertéspiacról érkeznek a sertésspermák, vagy a malacok a fejlődő piacokra, így például Magyarországra vagy Ukrajnába is. Ezek után hiába zártak a telepek, hiába van beöltözés, bemosakodás, az állományok állandóan visszafertőződnek.

De egyelőre azért mégis öröm az ürömben, hogy a hazai háziállat-állományban eddig nem hallottunk fertőzésről, és ellentétben más emberre is veszélyes állati járványokkal, mint például a madárinfluenzával, vagy a kergemarhakórral, az ASP a végfogyasztó emberre nem veszélyes, csak a kereskedelmi, az üzleti hatása iszonyatos.

Kitiltások

A hazai ASP-felbukkanás kárvallottja így is a sertéságazat lehet. A Nébih honlapján nyomon követhető, hogy ki mindenki tiltotta ki a hazai sertés, illetve vaddisznótermékeket az országából. A lista hosszú: Ausztrália, Dél-Afrika, Dél-Korea, Fehéroroszország, Japán, Kína, Oroszország Szerbia, Szingapúr, Tajvan, Ukrajna már Magyarország egész területéről, míg Kanada és Macedónia Heves megyéből tiltotta meg a magyar sertéshús bevitelét.

Amikor ezekről a kitiltásokról beszélünk, már jobban elszabadulnak az indulatok.

Az a világ vicce, hogy például Ukrajna is kitiltja a magyar sertést a húspiacáról.

Pedig Magyarország szinte biztosan onnan kapta a fertőzést, miután a grúzok 2007-ben behozták az ASP-t Afrikából. Ukrajnában nincsen vadászati, tetembegyűjtési kultúra, nincsen érdemi állategészségügy, gyakorlatilag semmit sem tesznek a járvány ellen, ráadásul Magyarországon keresztül megy minden mezőgazdasági szállítmányuk nyugatra, amelyekkel a magyar áru még uniós támogatással sem versenyképes” – bosszankodik egy szakember.

A magyar húsosok mindenesetre próbálják az érdekeiket védeni. Az orosz szankciók már megmutatták, hogy az európai élelmiszer-ágazatok nagyon gyorsan képesek kamu feldolgozóüzemekkel, védett országokkal kijátszani a tilalmakat.

„Ha Oroszországba nem mehet uniós áru, majd megy szerb, ha a Távol-Keletre nem mehet magyar hús, majd megy Barcelonából” – nevet egy szakember, aki azonban hozzáteszi, ez az ügyeskedés nem veszélyes, mert a magyar sertéshús biztosan nem okoz állategészségügyi kockázatot.

A lényeg a prevenció

A Nébih szerint fontos tisztában lenni azzal, hogy az ASP vírusa rendkívüli ellenálló, bizonyos körülmények között akár több évig is fertőzőképes marad. A betegséget okozó vírus terjedhet a beteg állatról, de terjedhet ragályfogó tárgyakkal, valamint a fertőzött állatok húsával és abból készült termékekkel is.

A betegséggel kapcsolatban a legfontosabb a megelőzés és a házisertés-állományok megóvása az afrikai sertéspestis behurcolásától. Az illegális állatszállítás, az olcsó, ismeretlen származású, jelöletlen, dokumentáció nélkül szállított állatok nagyon nagy kockázatot jelentenek a hazai sertés- és vaddisznóállományra. Nem elhanyagolható jelentőségű a fertőzött országokból a fertőzött sertésből készült élelmiszerek behozatalával történő behurcolás veszélye sem.

Az ASP megállítására van egy csomó értelmes javaslat, ezek is olvashatók a Nébih oldalán.

• A gazdák ne cserélgessék az eszközeiket!
• Ne menjenek megnézni a beteg vaddisznót vagy a beteg sertést a szomszéd gazdánál!
• Akinek vaddisznók dézsmálták meg a takarmányát, dobja ki inkább az egészet!
• Érdemes egy ideig elkülönítve tartani a frissen vásárolt sertéseket.
• Különösen az állattenyésztéssel is foglalkozó vadászok esetében fontos, hogy ne az erdőjáró cipővel, ruházatban lássák el az állataikat. Fertőzést kimutató országokból még véletlenül se fogadjunk el sertéshúst, főleg ne vadhúst!

Mégis, a legerősebben talán az a szakember fogalmazott, aki szerint minden teljesen mindegy, előbb-utóbb az egész európai állományt letarolja majd a járvány. Sertést viszont akkor is fogunk enni, így ha már mindenhol ott lesz az ASP, talán visszaszorulnak azok a mai korlátozások, amelyek valójában úgyis csak a szokásos kereskedelmi, piacfoglalási érdekek mentén alakulnak ki.

Borítókép: MTI Fotó: H. Szabó Sándor