Gál
6 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Amit most Svájc megpróbál, olyat még senki nem csinált

GettyImages-893330104
2018.06.10. 07:56
Svájcban vasárnap arról lesz népszavazás, hogy a kereskedelmi bankok ne hozhassanak többé létre pénzt. Hogy ez totális pénzügyi káoszt, vagy kánaánt eredményezne, abban megosztottak a támogatók és ellenzők. Az biztos, hogy az ötletet soha nem próbálták még ki a világban.

Svájcban vasárnap arról fognak népszavazást tartani, hogy megtiltsák-e az országban működő kereskedelmi bankoknak, hogy pénzt teremtsenek. Az intézkedés támogatói szerint az új szabályozás véget vetne a bankok igazságtalan nyerészkedésének, a bankok túlhitelezésének megszűnése csökkentené a válságok kialakulásának kockázatát, gyakorlatilag nullára csökkenne a bankpánikok kialakulásának esélye, ráadásul a nagybankok csődje esetén nem kellene az adófizetők pénzét bankmentésre költeni.

Az ellenzők szerint ugyanakkor a válságot követően már amúgy is szigorítottak a szabályozáson, az új szabályok mellett is kialakulhatnának bankpánikok, és mivel soha sehol nem volt még ilyen pénzügyi rendszere egy országnak, teljesen kiszámíthatatlan, hogy a gazdasági szereplők hogyan reagálnának a reformra. Arról nem is beszélve, hogy az ellenzők szerint a konkrét javaslat nem részletezi elég pontosan, hogy az új rendszer hogyan működne.

Támogatók: pénzügyi káosz helyett kiszámítható rendszer

A népszavazást kezdeményező svájci civil szervezet, a több mint 110 ezer aláírást összegyűjtő Monetäre Modernisierung érvelése szerint a svájci jegybank 1891-es létrejöttekor kizárólagos jogot kapott pénzkibocsátásra. Azóta viszont a bankjegyek és érmék mellett a gazdaságban forgó teljes pénzmennyiség hatalmas része csak számlán létezik, fizikai formája nincs. Ezt a pénzt a kezdeményezők szerint a svájci kereskedelmi bankok hozzák létre számlapénz formájában, és ebből szerintük csak és kizárólag ők is profitálnak.

Az állami pénzrendszer létrehozását támogatók azt szeretnék, ha az elektronikus pénzt is a jegybank hozná létre, de ennél tovább is mennek. A népszavazási kezdeményezés melletti érveket egy magyar tanár, a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karának egyetemi tanára, Joób Márk magyarázta el, aki a svájci népszavazás egyik kezdeményezője is (Joób az Unverität St. Gallen Gazdaságetikai Intézetének kutatója is).

A népszavazás kezdeményezői szerint annak ellenére, hogy az emberek többsége úgy tudja, hogy csak a jegybank hozhat létre pénzt, és a bankok csak közvetítőként nyújtanak hiteleket a náluk elhelyezett betétekből, valójában a kereskedelmi bankok is pénzt teremtenek. Hogyan? Vegyünk például egy lakáshitelt: az állami pénzrendszer támogatói szerint amikor egy kereskedelmi bank ilyesmit ad, akkor nem a nála elhelyezett betétekből finanszírozza a hitelt, hanem pont fordítva, hiszen új számlapénzt hoz létre. Így a hitel kihelyezésekor növelik a gazdaságban jelen lévő teljes pénzmennyiséget, a hitel visszafizetésekor pedig csökkentik.

A bankok viszont nem tudnak végtelen mennyiségű pénzt teremteni, ugyanis ha olyanoknak adnak hitelt, akik nem fizetik vissza a pénzt, akkor csődbe mehetnek. Emellett arra is figyelniük kell, hogy egyensúlyban legyenek a pénzügyi forrásaik (betétek és saját tőke) az általuk kihelyezett hitel mennyiségével.

Arra ugyan a bankokat jogszabály kötelezi, hogy bizonyos mértékű saját tőkével és jegybanki tartalékkal rendelkezzenek, ezen felül annyit hiteleznek, hogy nem vállalják túl magukat, és mennek csődbe. A saját tőkére vonatkozó előírást tőkemegfelelési mutatónak hívják, és ez alapján az összes kihelyezett hitelük kockázatának arányában rendelkezniük kell a hitelek összegének egy bizonyos arányával.

A jegybanki tartalékra azért van szükség, mert ebből tudnak a kereskedelmi bankok készpénzt előállítani: amikor fizikai pénzre van szükségük, akkor a jegybanknál vezetett számlájukról kérnek készpénzkifizetést. Ha vasárnap megszavaznák az állami pénzrendszert, akkor a kereskedelmi bankok többé csak a saját tőkéjükből, vagy az ügyfelek által betét formájában rájuk bízott pénzből tudnának hitelezni, tehát a tőkemegfelelési mutató 100 százalékra ugrana.

Ez a kezdeményezés támogatói szerint megvédené a betéteseket a bankpánikok esetén, hiszen ilyen esetekben pont az a probléma, hogy a bankoknak nem áll rendelkezésére annyi forrás, hogy az összes hitelezőjét egyszerre ki tudja fizetni.

Jelenleg a jegybankok az alapkamat meghatározásán keresztül tudják a leginkább növelni vagy csökkenteni a gazdaságban jelen lévő pénz mennyiségét. Az alapkamatot a jegybank a kereskedelmi bankoknak fizeti a bankok által a jegybanknál elhelyezett betétek után. Ha magas az alapkamat, akkor a bankoknak jobban megéri a jegybanknak adni a pénzüket, így ez a pénz kikerül a forgalomból, tehát csökken a pénzmennyiség. Ha a kamatot csökkentik, akkor a bankoknak jobban megéri a piacon tartani a pénzt, hiszen így több nyereséghez jutnak.

A jelenlegi rendszerrel szemben kritikus közgazdászok szerint ugyanakkor a bankok gazdasági fellendülések esetén túl nagy kockázatot vállalnak, és ezzel túlhiteleznek, míg rosszabb időszakokban pedig a valós lehetőségeknél kevesebb hitelt helyeznek ki, amivel korlátozzák a gazdaságot. Ha viszont a jegybank nem a kamaton, hanem a konkrét pénzmennyiség meghatározásán keresztül lenne hatással arra, hogy mennyi pénz van egyszerre a gazdaságban, akkor ezek a ciklusok eltűnnének.

A svájci bankok szerint a régi rendszer teljesen rendben van

A kezdeményezéssel szemben a svájci jegybank és a bankok is nagyon kritikusak. Szerintük ugyanis az állami pénzrendszer bevezetése jelentősen leszűkítené a bankok hitelezési mozgásterét, ami a gazdasági növekedést is korlátozná. A kezdeményezéssel részletesen foglalkozó tanulmány szerint a gazdaságban jelen lévő teljes pénzmennyiség és a hitelezés mértéke között nem olyan erős az összefüggés, ahogy a népszavazás kezdeményezői azt vélik, ezért aztán a túlhitelezéstől és a buborékok kialakulásától sem védene az új rendszer.

A rendszer kritikusai szerint az új felállás a 2008-ashoz hasonló válságtól sem védené meg a bankokat, ugyanis abban az esetben az amerikai ingatlanpiacról indult a pénzügyi fertőzés, tehát csak a svájci bankrendszer átalakítása még nem oldaná meg a nemzetközi piacról a svájci gazdaságba begyűrűző kockázatokat.

A nemzetközi hatások miatt kritikus az említett tanulmány azzal az állítás szemben is, hogy a rendszer megakadályozná a bankpánikok kialakulását. A tanulmány Izland példáját hozza fel - ahol a válság után szintén felmerült az állami pénzrendszer bevezetése, de végül a tervből nem lett semmi -, ahol az ország három nagybankja is becsődölt a 2008-as válság hatására, ugyanakkor a tanulmány szerint itt nem igazán a kisbefektetők rohama okozta a problémát, hanem a külföldi befektetők devizapiaci műveletei, amihez a betétek védelmi szintjének nem sok köze van a pénzügyi kockázat szempontjából.

A jegybank végül pedig azért is feleslegesnek tartja a reformot, mert az álláspontjuk szerint a jelenlegi eszközeikkel, és a 2008 után szigorúbbra szabott szabályrendszeren belül is garantálni tudják a pénzügyi rendszer biztonságát, ugyanakkor ezt a rendszert még soha sehol nem próbálták ki a világon, ami hatalmas pénzügyi kockázatot hordoz emiatt magában. A májusi közvélemény-kutatási eredmények alapján pedig nem is nagyon kell izgulniuk, ugyanis akkor a svájciak csaknem 55 százaléka volt a terv ellen, miközben az egyértelmű támogatók aránya csak 35 százalék körül alakult.