Orsolya
7 °C
15 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Erdoğan nyert, mi lesz most Törökországgal?

2018-06-24T205135Z 626321970 RC1A7EDB6A00 RTRMADP 3 TURKEY-ELECT
2018.06.25. 19:03
Recep Tayyip Erdoğan nem várt fölénnyel nyerte meg a török választásokat, azonban ez csak ideiglenesen enyhített az ország egyik legnagyobb gazdasági baján, az évek óta gyengülő lírán. Hosszabb távon úgy tűnik, az elnök csak tovább fújná azt a gazdaságpolitikai buborékot, ami a török növekedést okozza.

Recep Tayyip Erdoğan vasárnapi választási győzelmének hírére a török líra egy ideig erősödni kezdett a dollárral szemben, azonban hétfő reggel újra gyengült az árfolyam, ami arra utal,

hogy a befektetők nincsenek meggyőződve arról, hogy a tavalyi alkotmánymódosítás révén eddig soha nem látott hatalomhoz jutó elnök stabil pályára állítja a török gazdaságot.

Pedig ez az, amit Erdoğan a választási kampányban ígért, és sokak szerint többek között a nemzetközi pénzpiaci helyzet nehezedése miatt várható válságtünetek beelőzése végett hozta előre az eredetileg 2019 novemberére kiírt választásokat.

A török líra gyengülése a magas infláció mellett a török gazdaság egyik legnagyobb problémája. A török pénz árfolyamának kiszámíthatatlansága olyan nagy baj, hogy Erdoğan május végén konkrétan arra kérte a híveit, hogy váltsák át a dollárban és euróban tartott pénzüket lírára, így nyomva föl a török pénznem árát. 

Az ábrán látszik, hogy a vasárnapi választásokat követően a líra erősödni kezdett, aztán hirtelen visszagyengült, aztán hétfő délre újra erősödött, majd megint visszagyengült. A választások után megjelenő devizapiaci elemzések alapján az erősödés annak tudható be, hogy megszűnt a rezsimváltás jelentette gazdaságpolitikai bizonytalanság, az árfolyam ugrálásának oka pedig, hogy nem tiszta, hogy Erdoğan mire készül. 

Dollár-líra árfolyam, forrás: Xe.com.
Dollár-líra árfolyam, forrás: Xe.com.

A líra az amerikai dollárral szemben idén eddig nagyjából 20 százalékot gyengült, ami azért akkora probléma, mert a török lakosság és cégek úsznak a dollárban felvett hitelekben, miközben az infláció 11-12 százalékos. 

Erdoğan a választások előtt újra megismételte a már jó ideje ismételgetett mantráját, miszerint a török líra "nemzetközi pénzügyi körök" támadása alatt áll, és az árfolyamgyengülés csak és kizárólag ennek tudható be.

A líra gyengülésén a jegybank kamatemelése tud segíteni, amire a török jegybank többször sort is kerített az utóbbi időszakban, de Erdoğan a jegybanki függetlenséget teljesen semmibe véve többször is figyelmeztette a török központi bankot, hogy ne merjenek kamatot emelni, mert az szerinte csak növeli az inflációt, miközben visszafogja a beruházásokat.

Amikor a Mehmet Şimşek miniszterelnök-helyettes nemrég arról beszélt, hogy a válság forrása a külföldi pénzben denominált adósság növekedése és a líra gyengülése, amin a jegybank kamatemelése tudna enyhíteni, Erdoğan több beszédben is kritizálta a volt pénzügyminisztert, azt állítva, hogy "az alapkamat az infláció anyja és apja egyszerre, és minden gazdasági probléma okozója". A kampányban az elnök tovább is ment ennél, ugyanis egész konkrétan további monetáris lazítást ígért.

A devizapiaci elemzések szerint

a jegybank függetlenségével, illetve a függetlenség megszűnésével kapcsolatos félelmek miatt sem hozta meg Erdoğan győzelme a líra stabilizációját.

Hosszabb távon nézve pedig csak egy olyan trend folytatódik, ami már a 2008-as gazdasági válság óta jellemző a török pénzre. Az alábbi ábrán látszik, hogy a líra zuhanásával a török gazdaságpolitika immár 10 éve nem tud mit kezdeni.

Dollár-líra árfolyam, forrás: Xe.com.
Dollár-líra árfolyam, forrás: Xe.com.

Az utóbbi időben a helyzetet ráadásul még a világgazdasági fejlemények is nehezítették, ugyanis a FED az elmúlt években fokozatosan visszavett a monetáris lazításból, és elkezdte emelni a kamatokat. Így a dollárhitel már nem annyira olcsó, mint korábban volt, az amerikai állampapírok versenyképes és egyben biztonságos alternatívát jelentenek sok befektető számára.

Ennek a folyamatnak az eredménye a forint gyengülése is egyébként az utóbbi hetekben, a magyar gazdaság alapjai ugyanakkor a török - és például az argentin - gazdasághoz képest rendben vannak, miközben Törökországban az Erdoğan által annyira fontosnak mondott gazdasági növekedést főleg az olcsó dolláralapú hitel és a különféle költségvetési intézkedések hajtották.

A török gazdaság jelentős fizetési és kereskedelmi mérleg hiánnyal működik, tehát több árut vesznek annál, mint amennyit exportálnak, a különbséget pedig külföldről felvett hitelből finanszírozzák. A hitelből történő fogyasztást le kellene csökkenteni, hogy helyreálljon a fizetési mérleg egyensúlya, amihez a kamatok drasztikus megemelésére lenne szükség. Erdoğan erről ugyanakkor hallani sem akar, hiszen ez szerinte visszafogná a gazdasági növekedést, és inflációt okozna. A valóságban azonban

  • egyrészt jobb befektetéssé tenné a lírát, aminek így erősödne az árfolyam a dollárral szemben,
  • másrészt pedig pont hogy visszafogná az inflációt, hiszen jobban megérné megtakarítani a pénzt beruházás és fogyasztás helyett.

A hitelezésen kívül a költségvetésen keresztül élénkítették a gazdaságot az utóbbi években. Emelték a minimálbért, ami a fogyasztás felpörgését okozta, de emellett hatalmas állami pénzből megvalósuló infrastrukturális beruházásokat valósítottak meg. Közben a török gazdaság termelékenysége stagnál, a magánberuházások beindulásához elengedhetetlen lakossági megtakarítások szintje alacsony maradt.

A választások után a legfontosabb kérdés az lesz, hogy tényleg nekimegy-e komolyabban az elnök a jegybanknak, illetve hogy a 2019-es önkormányzati választások előtt lesz-e újra költségvetési lazítás. A török gazdaság helyzetét hosszabb távon pedig a gazdaság termelékenységének növekedése tudná stabilizálni, az ehhez szükséges reformokat azonban az idő előrehaladásával csak egyre nehezebb lesz megvalósítani. A nemzetközi monetáris kondíciók ugyanis csak tovább szigorodnak a következő időszakban, ami különösen érzékenyen érinti majd az olyan gyenge lábakon álló feltörekvő piacokat, mint amilyen Törökország is.

A helyzet tehát az, hogy 

Erdoğannak soha nem volt még akkora mozgástere elnökként, mint most, könnyen lehet hogy ezt a hatalmat reformok megvalósítása helyett tűzoltásra kell majd használnia.

Eközben pedig a megszokott módon folytathatja majd a külső ellenségek ostorozását.