Gellért, Mercédesz
12 °C
16 °C

Családi házak felújítására adták az uniós pénzt, a kormány elverte másra

2018.06.26. 18:19

Az Európai Bizottság pénzügyi szankciós lehetőség hiányában nem tudta megakadályozni a magyar kormányt abban, hogy a lakosságnak szánt uniós energiahatékonysági ingyenpénzt a középületek felújítására terelje át, írta a Portfolio.hu.

Lázár János még 2015-ben jelentette be, hogy az energiapazarló Kádár-kocka családi házakra szánt energiahatékonysági vissza nem térítendő uniós támogatásokat a középületek sokkal kisebb energiamegtakarítást ígérő felújítására fogják átterelni. A hivatalos indok az volt, hogy az EU nem adhatja oda közvetlenül a lakosságnak az EU-támogatást, ezért inkább átterelik a pénzt a középületek projektjeire.

Családi házak az Attila utcában Szentlőrinckátán 2016. március 4-én.
Családi házak az Attila utcában Szentlőrinckátán 2016. március 4-én.
Fotó: Mészáros János

Ezt a kérdést azonban meg lehetett volna oldani egy energiahatékonysági alap közbeiktatásával, ami elosztotta volna a lakosságnak a pénzt, ahogy erre számos uniós tagállamban van példa. A politikai akarat azonban más volt.

Több levélváltás is volt a magyar hatóságok és a Bizottság között a KEHOP módosításának részleteiről, de sokáig nem jött hivatalos brüsszeli jelzés arról, hogy végül rábólintott-e a változtatásokra. Az viszont már az elejétől nyilvánvaló volt, hogy a dolgot szankcionálni nem nagyon tudják. Aztán a napokban jelent meg egy szűkszavú közlemény a kormány hivatalos uniós pályázati oldalán, miszerint módosult a KEHOP és a módosított változat 2018.02.05-től hatályos. A módosításokat összefoglaló anyagból az is kiderült, hogy az Európai Bizottság jóváhagyása már tavaly megtörtént.

A Bizottság tehát csendben már egy éve rábólintott arra, hogy a magyar kormány 2014-ről 2015-re hirtelen meggondolta magát és a lakossági épületenergetikai beruházásokra szánt vissza nem térítendő forrásokat középületek energetikai felújítására akarja fordítani. Ennek a váltásnak pedig, ahogy a Portfolio.hu írja, két fontos következménye lett:

  • az ingyenpénz helyett csak hitelt kellett felkínálni a lakosságnak az energiahatékonysági pályázatok keretében, amire láthatóan nem ugrottak rá a családok az elmúlt egy évben.
  • Másrészt a pénzek átterelésének olyan következménye is lett, hogy csökkentenie kellett Magyarországnak a 2020-ig vállalt teljes energiamegtakarítási célját 18%-ról 16,28%-ra.