Jusztina
1 °C
16 °C

A többségünk rosszabbul él, mint az átlag

2018.07.02. 16:58

A KSH tavalyi adatait alapján a magyar társadalom 55 százaléka élt az átlag alatt - nézte meg az Összkép magazin. Ez azt jelenti, hogy kevés kiemelkedően jól kereső háztartás felhúzta az átlagot. 

Viszont szinte mindenki úgy érzi, hogy nehezen jön ki a jövedelméből. A leggazdagabb, felső 10 százalékba tartozó háztartásokban átlagosan 239 ezer családi bevétel forint jut egy családtagra, de szerintük az átlagos életszínvonalhoz elég lenne fejenként 170 ezer is.

Ez egy négytagú családra vetítve nem egy őrült összeg, 956 ezres tényleges 680 ezres becsült teljes családi bevételt jelent. Vagy úgy is lehetne mondani, hogy a leggazdagabb 10 százaléknyi magyar szerint egy négytagú családnak

az átlagos élethez elég, ha anyu és apu is havi 340 ezret keres. 

Ennél a példánál maradva: akik ezt mondják, azoknál anyu is és apu is igazából 478 ezret visz haza. 

A társadalom nyolcadik decilisinél azonban már megváltozik a helyzet. Ez azoknak a csoportja, akik a társadalom 70 százalékánál gazdagabbak, de felső 20 százaléknál szegényebbek.  Szerintük 

az átlagos élethez minimum havi 130 ezer forint kell fejenként, noha nekik átlagosan csak 123 ezer jut.

Ez az előbbi négytagú családos példával, azt jelenti, hogy a szülők fejenként minimum havi nettó 260 ezerre vágynának, de csak 246 ezret visznek haza ténylegesen. A helyzet pedig még szegényebbeknél, tehát a társadalom döntő részénél egyre rosszabb. A legszegényebb 10 százalék szerint nekik minimum fejenként havi 78 ezer kellene az átlagos élethez, de a valóságban csak 28 ezer jut nekik. Ami azt jelenti, hogy egy négytagú család átlagosan havi 112 ezer forintból él meg valahogy. 

Egész Magyarországra vetítve egyébként a a tényleges, átlagos egy főre eső bevétel 100 ezer forint volt, a becslésünk az átlagos életszínvonalhoz minimum havi 117 ezer volt fejenként. Értelemszerűen nagy különbségek vannak aközött, hogy valaki Budapesten él vagy egy kis faluban, kisebb családban él vagy nagyobban, utóbbiban lényegesen kisebbek lesznek az egy főre eső költségek. 

Mindeközben azért nem jellemző, hogy éhen halnánk vagy társadalom 70-80 százaléka éhezne, mégis úgy érzi a döntő többség nálunk, hogy az átlagos élethez sem elég a jövedelme. Lehet például, hogy

a környékbeli országok lakóinak életszínvonalával vetjük össze a sajátunkat. 

A lap szerint mondjuk a Facebook is hibás lehet, hiszen ott a nélkülözéseinket jellemzően nem osztjuk meg, csak a kellemes, sikeres pillanatainkat. Ha öszevetnénk más országok hasonló adataival, akkor egyébként a Facebook hatására is fény derülhetne akár.