Magdolna
18 °C
27 °C

Amerikai trendforduló: munkanélküliség helyett infláció!

GettyImages-877579640
2018.07.12. 18:34
Vége az aranyéveknek, rövid távon le lehetett győzni a közgazdasági tankönyveket, de középtávon már igazuk van. Az Egyesült Államok makromutatói kezdenek ugyanis visszatérni a klasszikus közgazdasági modellhez, amely szerint a munkanélküliség csökkenése együtt szokott járni az infláció megemelkedésével.

A klasszikus közgazdaságtanban van egy ismert axióma, amely szerint az infláció és a munkanélküliség között fordított arányosság feszül. A magasabb munkanélküliség, alacsonyabb inflációval jár. És persze a fordított logika is igaz, ha végre sikerül leszorítani a munkanélküliséget, könnyen elszabadul az infláció.

Melyik a veszélyesebb?

Hogy ki melyiktől tart jobban? Azt szokták mondani, hogy mindenki attól, amelyikből kellemetlenebb tapasztalata van. Ha nagyon leegyszerűsítjük a képletet, akkor

  • az Amerikai Egyesült Államokban az 1929-1933-as nagy gazdasági válság kilátástalan recessziós emlékei miatt a munkanélküliségtől tartanak jobban,
  • míg Németországban az első világháború után megtapasztalt hiperinfláció miatt, amikor is két naponta duplázódtak az árak, inkább a pénzromlástól.

De miért befolyásolják egymást?

Az összefüggés cizellált, de kissé profánul azt mondhatjuk, hogy amikor jól megy a gazdaságnak, akkor sok embernek van munkája, vagyis alacsony a munkanélküliség. Ilyenkor az emberek többet keresnek, a jó munkaerőt nagyobb bérekkel kell megbecsülni, hiszen van kereslet a termékek iránt.

De ha többet keresnek az emberek és több elkölthető jövedelmük van, akkor tere nyílik az áremeléseknek, nőhet az infláció.

Tíz év kegyelmi időszak után most úgy tűnik, hogy egyre inkább a korábbi realitások és gazdasági összefüggések kezdenek érvényesülni az amerikai gazdaságban is.

Valamit valamiért

Márpedig a klasszikus tankönyvi modell szerint nincsen olyan helyzet, hiába láttuk a saját tulajdon szemünkkel ilyet, amikor

  • a gazdaság egyszerre nő,
  • nincsen a tőkének költsége (vagyis alacsony a kamatszint)
  • és még infláció sem erodálja az árakat.

Az elmúlt években ugyanis mintha ez történt volna, a pénz szinte ingyen volt, nem volt kamat, alacsony maradt az infláció, de a gazdaság mégis gyors ütemben tudott nőni. Most úgy néz ki, hogy mindennek vége, mert bár a munkanélküliség még mindig apad, de az infláció elkezdett emelkedni.

Friss adatok

2012 februárja óta nem mértek ugyanis az Egyesült Államokban olyan magas inflációt, mint most júniusban, amikor is a pénzromlás 2,9 százalékot ért el. Az okok elsősorban az energiaárak és az élelmiszerárak emelkedésében keresendők.

Ugyanakkor még mindig optimizmusra ad okot, hogy a munkanélküliség és a friss álláskeresők száma most júniusban is apadt.

Van kereslet

Miről szólnak ezek az adatok?

Leginkább arról, hogy az amerikai gazdaság annyira erős, hogy lassan már kezdhetünk megijedni.

Hiszen szinte minden adat a magas keresletről, a gazdaság javulásáról szól.

Azért mehetnek fel az energiaárak, mert a gazdaság hasít, van kereslet, van növekedés. Ha van fogyasztás, ha van mit eladni, akkor van munka is. Sőt, már nem csak Magyarországon, de az Egyesült Államokban is nehéz jó munkaerőt találni. Ez segít csökkenteni a munkanélküliséget, de ezért mennek fel a bérek és így az árak is.

(Borítókép: Stephanie Keith/Getty Image)