Business Talks '24
Üzleti konferencia
A legfontosabb feltörekvő piaci index, az MSCI Emerging Markets 10 százalékos mínuszban van az idén, miközben a Nasdaq amerikai tőzsdeindex 10 százalékos pluszban áll. Vagyis jelentős a tőkemozgás az úgynevezett emerging marketek felől a legfejlettebb tőzsdék irányába. Mindez elsőre meglepő lehet, hiszen a feltörekvő piacok növekedési üteme magas és még gyorsul is. A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint a tavalyi 4,7 százalék növekedés után 2018-ban 4,9 százalékos GDP-bővülés várható a fejlődő világban.
Ha egyesével megnézzük a tőzsdék teljesítményét, az örök utolsó Venezuelát nem számítva, a legrosszabbul
Gyengébb a brazil, a kínai, a magyar és a lengyel piac is az idén, mindegyik 10 százaléknál nagyobb visszaesésben van euróban és dollárban mérve is (természetesen ebben a devizák árfolyam-változása is szerepet játszik.
Olyan fejlődő piac alig van, amelyik pluszban van, legfeljebb olyanok, amelyek még nem igazán jönnek szóba az angolszász befektetési alapok életében, „nem-kereskedhetők” (ilyen az ukrán, a tunéziai, illerve a kazah piac), illetve néhány, az olaj drágulásából profitáló közel-keleti tőzsde (szaúdi, katari) van pluszban. Legalább nem esett az idén a szlovén, illetve a kolumbiai tőzsde.
A világ tőkepiacai azért többnyire eléggé együtt mozognak, ritka az ilyen erős eltérés a feltörekvő és a fejlett piacok között. Vajon mi okozza ezt a komoly különbséget? A választ alighanem az Egyesült Államokban érdemes keresni, a fő okok:
Ezek a paraméterek eltérően hatnak az egyes piacokra.
A dollár-kamatemelés elsősorban nem a reálgazdaságot, hanem a befektetőket befolyásolja. A világ befektetéseit alapvetően az amerikaiak irányítják. Ha magasabb otthon a megtérülés, többen viszik haza, dollárbefektetésekbe az addig külföldön, például feltörekvő piacokon befektetett pénzeiket. Vagyis a kamatemelések miatt a feltörekvő piacokon nagyjából egységesen áresés jelentkezik.
A dollár erősödése egyszerre nehézség és egyszerre könnyebbség is a feltörekvő piacoknak, de mégis mintha mindig elbizonytalanodást okozna az erős dollár. Gondoljunk csak bele az olaj árát dollárban jegyzik, a magasabb olajár Kínának, vagy a kelet-közép-európai országoknak drágítja a nyersanyagot, de Oroszországnak, vagy Nigériának például pozitívum.
Ráadásul az erős dollár idején az exportált áruk ellenértéke helyi devizában magasabbnak tűnik. A feltörekvő országok balszerencséje, hogy ezeket a kereskedelmi előnyöket most éppen ellensúlyozhatják a kereskedelmi háború importvám-emelései.
Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborúja pedig biztosan negatív hatású, hiszen annak az a célja, hogy a jelentős amerikai külkereskedelmi hiányt tompítsa, helyzetbe hozza az amerikai vállalkozásokat. Ez nem biztos, hogy sikerül majd, de azért a feltörekvő országok exportján léket vághatnak az intézkedések. Úgyis lehet fogalmazni, hogy a kereskedelmi háború vagy mindenkinek rosszat hoz, vagy csak egyeseknek, de a feltörekvő piacoknak biztosan.
A tőzsde jó fél évvel, esetleg egy évvel előrébb szokott járni a reálgazdaságnál. Persze téved is olykor, de ha nem, akkor a mostani árfolyammozgások alapján a befektetők valóban észlelnek olyan hatásokat, amelyek megnyirbálják Kína, Brazília, India és a kisebb feltörekvő piacok kilátásait.
Mivel a kereskedelmi hiány 60 százalékáért Kína felel, a „trade war” is elsősorban Kína ellen irányul, de gy tűnik mégsem ő a legnagyobb vesztes, mert jelentős belső fogyasztása és a fejlett informatikai szektorban szerzett erős pozíciói miatt a gazdasága azért még lendületben van (a legfrissebb növekedési adat 6,7 százalékos GDP-bővülést mutatott). Vannak azonban olyan országok, amelyeket Kínánál arányaiban sokkal jobban érint a háború.
Kína amerikai exportja ugyanis csak a kínai GDP 5 százalékára rúg, míg az Egyesült Államokhoz közeli közép- és dél-amerikai feltörekvő piacoknál ez az arány sokkal magasabb.
A befektetők vélhetően egyelőre nem is annyira a kereskedelmi háborút árazzák, hanem azt, hogy ki mennyire van eladósodva a közelgő szűk esztendők előtt, hol jellemző inkább az, hogy a GDP magas növekedése már csak az adósságok jelentős növelése mellett sikerül.
Ebből a szempontból már Kína sem áll túl jól, de a legrosszabbul teljesítő államok (a brazil, az argentin, vagy a törökországi tőzsdék) alighanem ezért estek vissza még jobban.
Business Talks '24
Üzleti konferencia