Az Egyesült Államok fejbe csapja a fejlődő tőzsdéket

A legfontosabb feltörekvő piaci index, az MSCI Emerging Markets 10 százalékos mínuszban van az idén, miközben a Nasdaq amerikai tőzsdeindex 10 százalékos pluszban áll. Vagyis jelentős a tőkemozgás az úgynevezett emerging marketek felől a legfejlettebb tőzsdék irányába. Mindez elsőre meglepő lehet, hiszen a feltörekvő piacok növekedési üteme magas és még gyorsul is. A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint a tavalyi 4,7 százalék növekedés után 2018-ban 4,9 százalékos GDP-bővülés várható a fejlődő világban.

A legrosszabbak

Ha egyesével megnézzük a tőzsdék teljesítményét, az örök utolsó Venezuelát nem számítva, a legrosszabbul

• az argentin (dollárban 40 százalékos mínusz),

• a török (mínusz 39 százalék),

• és a fülöp-szigeteki (mínusz 20 százalék) börze áll,

Gyengébb a brazil, a kínai, a magyar és a lengyel piac is az idén, mindegyik 10 százaléknál nagyobb visszaesésben van euróban és dollárban mérve is (természetesen ebben a devizák árfolyam-változása is szerepet játszik.

Jó piac szinte nincs is

Olyan fejlődő piac alig van, amelyik pluszban van, legfeljebb olyanok, amelyek még nem igazán jönnek szóba az angolszász befektetési alapok életében, „nem-kereskedhetők” (ilyen az ukrán, a tunéziai, illerve a kazah piac), illetve néhány, az olaj drágulásából profitáló közel-keleti tőzsde (szaúdi, katari) van pluszban. Legalább nem esett az idén a szlovén, illetve a kolumbiai tőzsde.

A világ tőkepiacai azért többnyire eléggé együtt mozognak, ritka az ilyen erős eltérés a feltörekvő és a fejlett piacok között. Vajon mi okozza ezt a komoly különbséget? A választ alighanem az Egyesült Államokban érdemes keresni, a fő okok:

• az amerikai kamatemelések,

• a dollár erősödése,

• illetve Donald Trump kereskedelmi háborúja.

Ezek a paraméterek eltérően hatnak az egyes piacokra.

A dollár-kamatemelés elsősorban nem a reálgazdaságot, hanem a befektetőket befolyásolja. A világ befektetéseit alapvetően az amerikaiak irányítják. Ha magasabb otthon a megtérülés, többen viszik haza, dollárbefektetésekbe az addig külföldön, például feltörekvő piacokon befektetett pénzeiket. Vagyis a kamatemelések miatt a feltörekvő piacokon nagyjából egységesen áresés jelentkezik.

Dollárerő

A dollár erősödése egyszerre nehézség és egyszerre könnyebbség is a feltörekvő piacoknak, de mégis mintha mindig elbizonytalanodást okozna az erős dollár. Gondoljunk csak bele az olaj árát dollárban jegyzik, a magasabb olajár Kínának, vagy a kelet-közép-európai országoknak drágítja a nyersanyagot, de Oroszországnak, vagy Nigériának például pozitívum.

Ráadásul az erős dollár idején az exportált áruk ellenértéke helyi devizában magasabbnak tűnik. A feltörekvő országok balszerencséje, hogy ezeket a kereskedelmi előnyöket most éppen ellensúlyozhatják a kereskedelmi háború importvám-emelései.

Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborúja pedig biztosan negatív hatású, hiszen annak az a célja, hogy a jelentős amerikai külkereskedelmi hiányt tompítsa, helyzetbe hozza az amerikai vállalkozásokat. Ez nem biztos, hogy sikerül majd, de azért a feltörekvő országok exportján léket vághatnak az intézkedések. Úgyis lehet fogalmazni, hogy a kereskedelmi háború vagy mindenkinek rosszat hoz, vagy csak egyeseknek, de a feltörekvő piacoknak biztosan.

Előreszaladt

A tőzsde jó fél évvel, esetleg egy évvel előrébb szokott járni a reálgazdaságnál. Persze téved is olykor, de ha nem, akkor a mostani árfolyammozgások alapján a befektetők valóban észlelnek olyan hatásokat, amelyek megnyirbálják Kína, Brazília, India és a kisebb feltörekvő piacok kilátásait.

Mivel a kereskedelmi hiány 60 százalékáért Kína felel, a „trade war” is elsősorban Kína ellen irányul, de gy tűnik mégsem ő a legnagyobb vesztes, mert jelentős belső fogyasztása és a fejlett informatikai szektorban szerzett erős pozíciói miatt a gazdasága azért még lendületben van (a legfrissebb növekedési adat 6,7 százalékos GDP-bővülést mutatott). Vannak azonban olyan országok, amelyeket Kínánál arányaiban sokkal jobban érint a háború.

Kína amerikai exportja ugyanis csak a kínai GDP 5 százalékára rúg, míg az Egyesült Államokhoz közeli közép- és dél-amerikai feltörekvő piacoknál ez az arány sokkal magasabb.

Az adósságot nézik

A befektetők vélhetően egyelőre nem is annyira a kereskedelmi háborút árazzák, hanem azt, hogy ki mennyire van eladósodva a közelgő szűk esztendők előtt, hol jellemző inkább az, hogy a GDP magas növekedése már csak az adósságok jelentős növelése mellett sikerül.

Ebből a szempontból már Kína sem áll túl jól, de a legrosszabbul teljesítő államok (a brazil, az argentin, vagy a törökországi tőzsdék) alighanem ezért estek vissza még jobban.