Lukács
9 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A válsággal jött, de velünk maradt a turizás szeretete

GettyImages-482682485
2018.07.26. 09:15
A magyar használtruha-ipar a 2008-as válság után virágzott fel igazán, de a válság elmúlása nem tett be az iparágnak, mert úgy tűnik, hogy az emberek megszerették a turizást. Budapesten a munkaerőhiány és az ingatalanárak elszállása ellenére is van olyan lánc, ami terjeszkedne, a turisták miatt pedig a vintage is nagyon megy, szóval szegmentálódott is a piac. Hosszú távon viszont Afrika és a fast fashion bekavarhat, és akkor a brexitről még nem is beszéltünk. Körbenéztünk, hogy mi a helyzet a magyar használtruha-iparágban.

Bár a világpiacon a fast fashion megerősödése és a szegényebb országok jelentette kereslet csökkenése miatt évről évre zsugorodik a használtruha-piac forgalma, Magyarország a világ 9. legnagyobb importereként jól tartja magát, ha turizásról van szó.

A magyarországi használtruha piac a válság után virágzásnak indult, és egyelőre jól tartja magát.

A válság után az emberek alapvetően spórolásból kezdtek új ruha helyett használtat venni, és ekkorra kezdtek igazán beindulni a turkálók és a használt ruhát és kiegészítőket áruló boltok Magyarországon. Azonban a válságból való kilábalás, és ezzel együtt a vásárlóerő növekedése nem jelentett komoly visszaesést az iparágnak, az emberek megszerették a használt ruhát.

Ezt egyrészt minden piaci szereplő megerősítette a kérdésünkre, akit erről faggattunk, de az ENSZ használt ruhák kereskedelmére vonatkozó adatai alapján is úgy tűnik, hogy a magyar piac él és virul, legalábbis ha az importot nézzük. Ami viszont viszonylag jól lefedi a teljes piacot, hiszen a teljes magyar használtruha-piacon belül elenyésző a hazai forrásból származó ruhák aránya. Az import forgalma 2013-ig töretlenül nőtt, aztán pedig bár egy kicsit visszaesett, 2015 óta újra nő.

Magyarország egyébként ezzel a kelet-európai térségből is kiemelkedik, ugyanis a 2016-os 75,8 millió dolláros forgalommal stabilan tartotta magát a világ 10 legnagyobb használtruha-importőre között Ugandát megelőzve és Ghána mögött kicsivel lemaradva.

Mielőtt ugyanakkor rátérnénk a magyar piacra, érdemes áttekinteni, hogy pontosan honnan és hogyan kerül a magyar turkálókba és használtruha-boltokba a ruha, és hogy mi lesz azzal a ruhával, amit nem sikerül eladni. Az iparág működése ebből a szempontból is elég érdekes.

Angliától Afrikáig, Magyarországon keresztül

A használt ruha alapvetően négy helyről kerül a magyar boltokba.

  • Az új ruhák piacán a kiskereskedők outleteknek vagy rosszabb esetben használtruha-kereskedőknek adják el a termékeket, amik a boltokból nem kerülnek vevőhöz: ez az egyik forrás, tehát az ilyen forrásból érkező ruha tehát sokszor nem is használt.
  • A kiskereskedők és az outletek gyakran adják el a fölösleges készleteiket karitatív szervezeteknek, viszont ezek a szervezetek sem tudnak szétosztani minden ruhát a rászorulók között, így a maradékot ők is eladják használtruha-kereskedőknek.
  • A harmadik forrás a kereskedők számára pedig a fogyasztó, ugyanis arra is van példa, hogy az üzletek közvetlenül is bevesznek árut.
  • A negyedik forrás pedig az, amikor a nagykereskedő közterületekre kirakott használtruha-gyűjtő konténerekből szedi össze az árut, ahova bárki bedobhatja a feleslegessé vált ruháját.

Magyarországra Angliából érkezik a legtöbb ruha, de sokat importálunk Németországból, Hollandiából, Olaszországból, Svájcból és Belgiumból is.

Kis mennyiségben az USA-ból és Ausztráliából is érkezik Magyarországra áru. Az ábrán a világ legnagyobb exportőrei láthatóak, így az is látszik, hogy azzal hogy angol és német használt ruhát importálnak, vagyis a legnagyobb piaci szereplőktől szerezik be az árut a magyar nagykereskedők.

Magyarországra hatalmas bálákban érkezik a ruha, teljesen vegyes minőségben, a kereskedőknek nincs befolyása arra, hogy mi jön be. Nyugat-Európából hetente akár többször is jönnek használt ruhával megpakolt kamionok. A szállítmányt már itt Magyarországon válogatják ki és csomagolják újra a nagykereskedők a kiskereskedők igényei alapján.

Ugyanakkor nem csak a magyar kiskereskedők, hanem főleg afrikai országok és pakisztáni kereskedők igényeit is figyelembe kell venniük, ugyanis vannak olyan nagykereskedők is, amik kifejezetten az importált áru továbbadására specializálódnak. 

A magyar nagykereskedők előnye a nyugati országok kereskedőivel szemben abban rejlik, hogy egyrészt a magyar munkaerő olcsóbb, másrészt közelebb is vannak az importőrökhöz, illetve készre válogatják a nyersanyagot, amit aztán részben tovább is tudnak exportálni.

Tartja magát a magyar piac

Amiben viszont eltér a Magyarországon maradó importtermék, és a továbbexportált, az a minőség.

 Ma már nem ciki turkálóba menni, szinte bárki vásárol ilyen boltban, hiszen a ruhákat termékcsoportok, színek szerint válogatjuk, a boltok megjelenése nagyot fejlődött

 – mondta Baán Krisztina, a Cream marketingmenedzsere, amikor arról kérdeztük, hogy miért maradhatott ilyen népszerű a használt ruha a válság után is. A Creamben az Angliából behozott használt ruhák közül csak a legminőségibb 10 százalék található meg, erre utal a cream elnevezés is, amit szakszóként használnak a legjobb minőségű használt ruhákra.

Baán Krisztina elmondta, hogy a Cream forgalma a fast fashion és az e-kereskedelem jelentette kihívások ellenére sem csökken. Ez utóbbira az lehet a magyarázat, hogy a ruhaipar nagyon impulzív iparágnak számít, ami azt jelenti, hogy a ruhák esetében az emberek nagyobb arányban döntenek helyben, a ruha felpróbálása után, mint például egy szórakoztató elektronikai eszköz – például egy tévé vagy egy e-book olvasó  esetében.

Wolf Marianna, a Humana kereskedelmi igazgatója sem panaszkodott, amikor arról kérdeztük, hogy mostanában hogy megy az üzlet. Szerinte a forgalmuk növekedéséhez viszont az is hozzájárul, hogy jó minőségű ruhákat árulnak és folyamatosan töltik fel a boltot, hogy minél nagyobb legyen a választék. Fontos az is, hogy nagyméretű ruhákat is tudnak kínálni a vevőknek, erre külön részleget is kialakítottak.

A Humana-lánc legtöbb boltjában kéthetente teljes árucsere van, ezekben a boltokban a legmagasabb darabár 1200 forint, amit napi szinten csökkentenek, egészen a zárás előtti 100 forintos szintig. A kéthetes üzleteik mellett öthetes üzletük is van, ez annyiban más, hogy itt magasabb minőségű árut kínálnak, igaz a kezdő áruk itt magasabb is.

Őket is gyötri a munkaerőhiány és az ingatlanok drágulása

Arra, hogy mivel lehet helytállni az eléggé telített piacon, a Humana kereskedelmi igazgatója azt mondta, hogy az öt- és kéthetes árucserék között is folyamatosan, naponta raknak ki árut, és az árváltoztatások is folyamatosak. Naponta tartanak "boldog félórákat", amikor még az eredeti napi árnál is alacsonyabban lehet vásárolni.

A boltokban mindig van "esemény", mindig lehet "kincset találni", ahogy Wolf Marianna fogalmazott. Ezen kívül a Humanákban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az eladóik kedvesek és közlékenyek legyenek, amit azzal is motiválnak, hogy a nyereségterv elérése esetén havonta bónuszt lehet kapni a munkavállalóiknak.

És hogy mennyire nehéz belépni erre a piacra? Wolf Marianna azt mondta, vannak próbálkozások, azonban az alacsonyabb árkategóriájú szegmensben jelenleg nagyon nehéz megmaradni, folyamatos árucsere kell, amihez szervezett és jól bejáratott háttérre van szükség, ugyanis

ha nincs elég áru, akkor pillanatok alatt tönkremegy egy üzlet, amire bőven látott is példákat.

Az új boltok nyitását ugyanakkor jelenleg nagyon megnehezíti, hogy a munkaerőhiány miatt alig találni embert a boltokba, ezen kívül pedig az ingatlanpiac fellendülése miatt megfelelő árú és fekvésű üzlethelyiséget sem találni.

Hét év alatt kilenc boltot nyitottunk, volt olyan amikor hármat is, vidéken is terjeszkedtünk, de jelenleg egyszerűen nem megy a további terjeszkedés

- mondta Wolf Marianna, aki azt is elárulta, hogy a munkaerőhiány ellen azt a taktikát alkalmazzák, hogy nyugdíj előtt álló embereket is igyekszenek felvenni a boltjaikba. Az átlag életkor náluk 45 év felett van, mert az idősebb generációnak fontos a kiszámítható munkahely. Ugyanakkor elmondása szerint nagyon támogatják a fiatal, középiskolás és egyetemista munkaerőt is, akik főleg nyáron, alkalmi munkavállalással dolgoznak.

A terjeszkedés leállása viszont nem sújtja az egész piacot: a Creamnek Budapesten hét boltja van, ezen kívül pedig még két outletet is fenntartanak, és annak ellenére, hogy a munkaerőhiány mostanában nekik is komoly kihívást jelent, a hálózat belátható időn belül bővülni fog.

Használt női ruhákat árusító üzlet a fõváros V. kerületének egy forgalmas utcájában 2012-ben
Használt női ruhákat árusító üzlet a fõváros V. kerületének egy forgalmas utcájában 2012-ben
Fotó: Jászai Csaba / MTI

A turisták miatt egyre jobban megéri a vintage

A kisebb boltok közül Margit körúti Rongybaba tulajdonosával, Papp Emőkével beszélgettünk, aki 2012-ben indította a vállalkozását, ami mára stabilan működik, de ez nem volt mindig így. Neki a kezdeti terveihez képest az extravagánsabb irányból a szélesebb rétegek számára is befogadhatóbb irányba kellett elvinnie a bolt kínálatát, mert eleinte nem ment jól az üzlet.

Amikor arra kérdeztünk rá, hogy a Budapest belső kerületeiben működő, sokszor kifejezetten direkt extravagáns ruhákat kínáló boltok miért mehetnek jól mostanában, Papp Emőke azt mondta, hogy ezeknek a sikeréhez biztosan hozzájárul az is, hogy az utóbbi években felfutó budapesti turizmus nagyobb vásárlóerővel rendelkező keresletet is jelent a város ezen részein.

A Humana harmadik fajta boltja, a belvárosi Vintage pont erre a piaci szegmensre célozva jött létre. Ebben az üzletben 70-es, 80-as és 90-es évek ruháit és egyéb kellékeket árulnak, ami a külföldi és magyar fiatalok körében egyaránt nagyon népszerű. A Humana vezetése emiatt egyébként szeretne is ebben a szegmensben további boltokat nyitni.

A Rongybaba a nagyobb láncok, például a Háda, a Humana, vagy a Cream kínálatához képest magasabb árfekvésben árul jobban szelektált ruhákat jóval kisebb mennyiségben. Papp Emőke azt mondta, neki alapvetően se a nagy turkálók, sem pedig a fast fashion láncok nem jelentenek konkurenciát, ugyanis a Rongybabába alapvetően azért járnak a vásárlók, mert stílusban és minőségben az ízlésüknek megfelelően leválogatott árut találhatnak.

A fast fashionhöz képest nálunk nincs minden méretben egy adott ruhadarab, de ezt ellensúlyozza, hogy nem futószalagon jön az áru, egyedi darabokat lehet kifogni, ez az élmény pedig nincs meg például egy H&M-boltban

- mondta.

Papp Emőke szerint összességében tehát a használtruha-piac minden szegmense jól megy mostanában, bár azért lehet hallani olyan helyekről amik nem bírják a versenyt és bezárnak.

A boltokban arról is kérdezősködtünk, hogy mennyire érzékelik, hogy a vásárolóik a fast fashionnel kapcsolatos környezetvédelmi aggályok miatt választják a használt ruhát. Erről alapvetően az derült ki, hogy egyre több embert vezérlik ilyesmi megfontolások, de azért még nem lehet arról beszélni, hogy mindenki ilyen tudatos lenne, az emberek többségét még mindig inkább alapvetően az ár érdekli. Arról is érdeklődtünk, hogy mennyire tartanak attól, hogy a brexit miatt hirtelen megdrágul majd az import, de úgy tűnik, hogy a hazai piacon ezzel egyelőre nem foglalkoznak.

Gyűlnek a nemzetközi felhők

Ahogy azzal sem, hogy a globális használtruha-piac értékben és mennyiségben mért forgalom alapján is visszaesést mutat 2016 óta, ami hosszabb távon a magyar piacon is problémákat okozhat majd. A globális visszaesésnek alapvetően két oka van: az egyik a fast fashion megerősödése, ami nem csak azt jelenti, hogy az emberek szívesebben vásárolnak új ruhát a használt helyett, hanem azt is, hogy mivel a fast fashion ruhák gyorsabban használódnak el, a használt piacra is kevesebb jut el az ilyen gyártóktól származó ruhákból, illetve ami eljut, abból egyre nagyobb az aránya a selejtnek.

A globális piac visszaesésének a másik oka pedig az, hogy több nagy importőrnek számító afrikai ország is az utóbbi időben tűzte ki a gazdaságpolitikai céljai közé a saját textilipar létrehozását, aminek érdekében védővámokkal is korlátoznák a használruha importját. Eddig Ruanda, Kenya, Uganda, Tanzánia, Dél-Szudán és Burundi jelentette be, hogy 2019-ig szeretnék a jelenleg USA-ból és az Egyesült Királyságból importált ruhát más forrásból beszerezni. Az importvámok, majd az importtilalom fokozatos bevezetésére vonatkozó terv bemondására az USA azzal fenyegette meg Ruandát, Tanzániát és Ugandát, hogy felfüggesztik az ezekből az országokból érkező ruhák vámmentességét.

A fast fashion és néhány nagy felvevőpiacra jellemző trendek miatt tehát két oldalról is nyomás alatt áll az iparág, amit a BBC cikke szerint az angliai és az amerikai nagykereskedők már eléggé éreznek is. A megoldás pedig a lapnak nyilatkozó nagykereskedő és az adományboltokat üzemeltető Oxfam szerint az lehet,

ha az iparágban elfogadják, hogy az embereknek a fast fashion miatt fontosabb lett az olcsóság annál, hogy mennyi ideig bírja egy ruhanemű, és inkább arra fókuszálnak, hogy javítsák az újrahasznosítás technológiáinak hatékonyságát.

Az Oxfam ezért nemrég a Marks & Spencerrel közösen indított be egy projektet, amiben a szervezet jó minőségű használt gyapjút biztosít a cégnek, ami ebből öltönyt készít. Szintén előremutató lehet a H&M új projektje, ami a Hong Kong Institute of Textiles and Apparellel partnerségben finanszíroz egy kutatást, ami kevert szövetek újrahasznosításának új módszereire vonatkozik.

(A cikkhez forrásként felhasználtuk Szemenyei Dóra "A magyar használtruha piac helyzetének vizsgálata, különös tekintettel az alkalmazható ellátási lánc megoldásokra" című szakdolgozatát.)

(Borítókép:  Lucas Schifres / Getty Images Hungary)