Pandora, Gabriella
-3 °C
3 °C

Össztűz Trumpra az Irán elleni szankciók miatt

2018.08.08. 20:09
Oroszország és Kína határozottan, az Európai Unió és azon belül Németország árnyaltabban ítélte el az Egyesült Államok Irán-politikáját. A szankciós csapás eközben valóban hat, munkanélküliség és összeomló riál-árfolyam sújtja a perzsa államot.

Washington idén májusban mondta fel a 2015-ös többhatalmi megállapodást Iránnal. Donald Trump amerikai elnök azóta folyamatosan jelzi, újabb büntető intézkedéseivel maximális nyomást akar gyakorolni Teheránra. Amióta a héten hatályossá is váltak az Iránt sújtó szankciók, a legnagyobb gazdasági erőt képviselő államok sorra fejtik ki, jellemzően igen kritikus álláspontjukat.

Orosz, kínai és uniós kritika

Oroszország és Kína maximálisan elítéli a szankciós politikát, előbb Moszkva jelentette ki, hogy továbbra is érvényesnek tekinti a korábbi megállapodásban rögzített átfogó cselekvési tervet, amelyet az iráni megállapodásnak neveznek.

Az orosz után ma a kínai külügyminisztérium is kijelentette, hogy elítéli az Egyesült Államok szankcióit Irán ellen, és Peking törvényesnek tartja a kínai – iráni gazdasági kapcsolatokat.

Hasonló hangok érkeznek az Európai Unióból is. Az európai kifogások két fő érve, Teherán destabilizálódhat a szankciók révén, és a nyugati tiltások az orosz és a kínai pozíciókat javíthatják az iráni gazdaságban, elsősorban a szénhidrogéniparban.

Német külügyminiszter: káosz törhet ki

Mint arról az MTI beszámolt, Heiko Maas német külügyminiszter, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa egy lapinterjúban szintén úgy nyilatkozott, hogy hibának tartja, hogy Washington felmondta az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodást.

Mint fogalmazott, a „több mint egy évtizeden keresztül folytatott tárgyalások révén 2015-ben kötött megállapodásról senki sem állítja, hogy tökéletes, de mindenképpen jobb az alternatívánál, annál, hogy nincs megállapodás".

Csak rosszabb jöhet

Úgy vélte, hogy természetesen napirenden kell tartani az iráni vezetés tevékenységének káros vonatkozásait, például a szíriai polgárháborúban Bassár el-Aszad elnök támogatójaként betöltött szerepét, ballisztikus rakétaprogramjának ügyét és az emberi jogok érvényesítésében tapasztalható gondokat, de aki a regime change (rendszerváltás) reményét fűzi a jelenlegi folyamatokhoz, nem felejtheti el, hogy akármi is következik Iránban, az eddiginél is nagyobb problémákat okozhat. Irán elszigetelése ugyanis éppen a radikális és a fundamentális erőknek adhat lendületet.

Van mit veszíteni

Irán, bár természetesen sok kritika fogalmazható meg a fenyegetőzései, az emberi jogok állapota, a nők helyzete és külön utas politikája miatt, de alapvetően egy kifejezetten nyugodt ország, ami elég ritka a térségben. 

Belső ellenségeskedés nem jellemzi, pedig valójában az egyik legkevertebb lakosságú ország, az államalkotó perzsa nép alig van túlsúlyban, nagyon sok kurd, afgán és azeri is él az országban, és bár Teherán a síita világ egyértelmű központja, Irán az országban élő szunnitákkal, illetve zsidókkal szemben viszonylag toleráns. Ami elsőre meglepő lehet az Izrael elpusztítását kilátásba helyező üzeneteinek a tükrében.

Már baj van

A nyugalmat féltő külügyminiszter kiemelte: döntő jelentősége van annak, hogy Irán folytathatja-e a kőolajkincs értékesítését, az export összeomlása súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járna, rendkívüli veszélyeket jelentő ingatagságot okozna Iránban.

Mindez már érzékelhető is. Iránban magas a munkanélküliség, a riál értéke kétharmadát elveszítette a folyamatos leértékelődés révén, és az elégedetlenség már az utcára vitte az irániakat.

Az iráni parlament mindezek miatt megvonta bizalmát az ország munkaügyi miniszterétől, Ali Rabieitől, aki pedig Haszan Róháni elnök egyik leghűségesebb embere volt.