Menyhért, Mirjam
18 °C
33 °C

Zuhan a török líra, ki tudja, hol áll meg

000 18481L
2018.08.10. 10:17
17 éve gyengült annyit legutoljára egy héten belül a török líra, mint most csütörtökön és pénteken, miután a dollárral szemben a török pénz csaknem 15 százalékot zuhant. Az elnök megint a spekulánsokra mutogat, valójában azonban arról van szó, hogy a befektetők tartanak tőle, hogy a török vállalatok egy része nem fogja tudni visszafizetni a devizahiteleit, ugyanis a török gazdasági helyzet egy amerikai-török diplomáciai konfliktus miatt tovább romolhat.

A csütörtöki ötszázalékos zuhanás után péntek reggel tovább gyengült a török líra az amerikai dollárral szemben, így csütörtök reggel óta csaknem 15 százalékot zuhant a török pénz péntek reggelig. Az év elejéhez képest ez összesen 35 százalékos gyengülést jelent a dollárral szemben – írja a Financial Times. A líra 2001-ben gyengült utoljára ekkorát egy héten belül.

Dollár-líra-árfolyam. Forrás: Xe.com.
Dollár-líra-árfolyam. Forrás: Xe.com.

A líra zuhanását a feltörekvő piaci devizák is megérezték, a forint árfolyama az euróval szemben 320,8 környékéről egészen 323,3-ig esett. A dollárral szemben a rubel, a złoty és a dél-afrikai rand is gyengült.

A líra csütörtökön azt követően kezdett esni, hogy a hírek szerint eredménytelenül végződött az a tárgyalás, ami egy amerikai lelkipásztor házi őrizetbe kerülésének ügyét igyekezett volna elsimítani. Andrew Brunson évtizedek óta Törökországban élt már, de a török ügyészség terrorszervezetek segítésével és az amerikaiaknak való kémkedéssel gyanúsítja. A megegyezés elmaradása miatt nőtt az esélye, hogy Trump újabb gazdasági szankciókat léptet életbe. Pénteken aztán Trump a török gazdasági miniszter beszéde közben Twitteren tényleg be is jelentette, hogy az USA megduplázza a török acél és aluminium imporjára vonatkozó vámtarifát. 

Brunson ügye miatt Trump múlt szerdán már elrendelte a  török belügyminiszter és az igazságügyi tárcavezető javainak zárolását, és megtiltotta, hogy amerikai állampolgárok a török kormány ezen két tagjával üzleteljenek, mire Erdoğan ugyanezt rendelte el Jeff Sessions amerikai igazságügyi és Ryan Zinke belügyminiszter esetében.

Erdoğan: Allah velünk van

Recep Tayyip Erdoğan csütörtök esti beszédében közölte: nem retten meg a Törökország elleni támadástól.

Nekik pénzük van, nekünk pedig népünk és erkölcsünk, és Allah is velünk van

– mondta. A lírán az sem segített, hogy pénteken Erdoğan újra háborús retorikával kommentálta a helyzetet, konkrétan azt mondta, "nem fogjuk elveszteni a gazdasági háborút". A Bloomberg közvetítése alapján az elnök arra kérte a törököket, hogy ha van dollárjuk vagy eurójuk, akkor azt adják el, hogy így erősítsék a líra árfolyamát. 

A török elnök elmondta, hogy már dolgoznak az "alternatívák" megteremtésén Kína, Oroszország, Irán és néhány európai országgal együtt, de azt nem fejtette ki, hogy pontosan mit értett ez alatt.  Erdoğan a beszédében felidézte, hogy 2016-ban is sikerült stabilizálni az államcsíny után az országot, ahogy most is sikerülni fog: ezzel arra utalhatott, hogy a saját narratívájába illően most újra külső erők támadása alatt áll az ország. Erdoğan beszédét alatt a líra gyengülni kezdett.

Berat Albayrak pénzügyminiszter – aki egyébként az elnök veje – pénteken szintén beszédet tartott. A miniszter azt ígérte, hogy Törökország "új gazdasági modellt" épít ki, ami fenntartható lesz. Ígéretet tett az infláció leszorítására, alacsonyabb költségvetési hiányt és a folyó fizetési mérleg hiányának lefaragását ígérte.

A jegybankkal kapcsolatban a Bloomberg közvetítése alapján viszont egymással ellentmondó dolgok hangzottak el: egyrészt arról beszélt, hogy új pénzügyminisztériumban összpontosul a monetáris- és a költségvetési politika irányítása, ami sokkal hatékonyabb így, másrészt viszont az is elmondta, hogy a török jegybank függetlensége nagyon fontos, és a jegybanki döntéseknek függetlennek kell maradniuk.

Az EKB aggódik, de még nem kritikus a helyzet

Az Európai Központi Bank bankfelügyeleti részlege aggódik a fejlemények miatt, de egyelőre nem tartják kritikusnak a helyzetet. A török cégek hiteleinek negyven százaléka devizahitel, a nagy európai bankok közül a BBVA-nak, a Paribas-nak és az Unicreditnek is nagy a törökországi kitettsége, ami így kockázatot jelent az európai bankrendszerre nézve is.

Az EKB amiatt aggódik, hogy a devizahitellel rendelkező cégek nincsenek felkészülve a líra ilyen szintű gyengülésére, és további kockázatot jelent, hogy a változó kamatú hitelek amiatt is drágulhatnak, ha a török jegybank további kamatemelésre kényszerül. A bankok a tőzsdén is megérezték a török helyzet miatti félelmeket, a BBVA 6, a BNP Paribas 4,4, az UniCredit papírjai pedig 4,45 százalékkal gyengültek délután fél 3-ig. A tőzsdei hangulat egyébként egész Európában elég rossz, a magyar tőzsdén is szenvednek a cégek, az OTP dél körül 1,9 százalékos, a Mol pedig 1,2 százalékos mínuszban volt.

A török líra gyengülése mellett a magas infláció a török gazdaság egyik legnagyobb problémája. A török pénz árfolyamának kiszámíthatatlansága olyan nagy baj, hogy Erdoğan május végén konkrétan arra kérte a híveit, hogy váltsák át a dollárban és euróban tartott pénzüket lírára, így nyomva föl a török pénznem árfolyamát.

A kormány csütörtökön 5,5-ről 4 százalékra csökkentette a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, ami a Bloomberg szerint arra utalhat, hogy hajlandóak lennének a növekedésből valamennyit beáldozni a gazdaság stabilitásának visszanyeréséért cserébe.

Tíz éve nem tudnak mit kezdeni a lírával

Erdoğan a választások előtt újra megismételte a már jó ideje ismételgetett mantráját, miszerint a török líra „nemzetközi pénzügyi körök" támadása alatt áll, és az árfolyamgyengülés csak és kizárólag ennek tudható be. A líra gyengülésén a jegybank kamatemelése tud segíteni, amire a török jegybank többször sort is kerített az utóbbi időszakban, de Erdoğan a jegybanki függetlenséget teljesen semmibe véve többször is figyelmeztette a török központi bankot, hogy ne merjenek kamatot emelni, mert az szerinte csak növeli az inflációt, miközben visszafogja a beruházásokat.

Hosszabb távon nézve pedig csak egy olyan trend folytatódik, ami már a 2008-as gazdasági válság óta jellemző a török pénzre . Az utóbbi időben a helyzetet ráadásul még a világgazdasági fejlemények is nehezítették, ugyanis a Fed az elmúlt években fokozatosan  visszavett a monetáris lazításból , és elkezdte emelni a kamatokat. Így a dollárhitel már nem annyira olcsó, mint korábban volt, az amerikai állampapírok versenyképes és egyben biztonságos alternatívát jelentenek sok befektető számára.

Ennek a folyamatnak az eredménye a forint gyengülése is, a magyar gazdaság alapjai ugyanakkor a török – és például az argentin – gazdasághoz képest rendben vannak, miközben Törökországban az Erdoğan által annyira fontosnak mondott gazdasági növekedést főleg az olcsó dolláralapú hitel és a különféle költségvetési intézkedések hajtották.

A török gazdaság jelentős fizetési és kereskedelmi mérleghiánnyal működik, tehát több árut vesznek annál, mint amennyit exportálnak, a különbséget pedig külföldről felvett hitelből finanszírozzák. A hitelből történő fogyasztást le kellene csökkenteni, hogy helyreálljon a fizetési mérleg egyensúlya, amihez a kamatok drasztikus megemelésére lenne szükség. Erdoğan erről ugyanakkor hallani sem akar, hiszen ez szerinte visszafogná a gazdasági növekedést, és inflációt okozna. A valóságban azonban

  • egyrészt jobb befektetéssé tenné a lírát, aminek így erősödne az árfolyam a dollárral szemben;
  • másrészt pedig pont hogy visszafogná az inflációt, hiszen jobban megérné megtakarítani a pénzt beruházás és fogyasztás helyett.

A hitelezésen kívül a költségvetésen keresztül élénkítették a gazdaságot az utóbbi években. Emelték a minimálbért, ami a fogyasztás felpörgését okozta, de emellett hatalmas állami pénzből megvalósuló infrastrukturális beruházásokat valósítottak meg. Közben a török gazdaság termelékenysége stagnál, a magánberuházások beindulásához elengedhetetlen lakossági megtakarítások szintje alacsony maradt.

A török gazdaságról itt írtunk még részletesebben.