Lukács
5 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Zuhan a török líra, ki tudja, hol áll meg

000 18481L
2018.08.10. 10:17
17 éve gyengült annyit legutoljára egy héten belül a török líra, mint most csütörtökön és pénteken, miután a dollárral szemben a török pénz csaknem 15 százalékot zuhant. Az elnök megint a spekulánsokra mutogat, valójában azonban arról van szó, hogy a befektetők tartanak tőle, hogy a török vállalatok egy része nem fogja tudni visszafizetni a devizahiteleit, ugyanis a török gazdasági helyzet egy amerikai-török diplomáciai konfliktus miatt tovább romolhat.

A csütörtöki ötszázalékos zuhanás után péntek reggel tovább gyengült a török líra az amerikai dollárral szemben, így csütörtök reggel óta csaknem 15 százalékot zuhant a török pénz péntek reggelig. Az év elejéhez képest ez összesen 35 százalékos gyengülést jelent a dollárral szemben – írja a Financial Times. A líra 2001-ben gyengült utoljára ekkorát egy héten belül.

Dollár-líra-árfolyam. Forrás: Xe.com.
Dollár-líra-árfolyam. Forrás: Xe.com.

A líra zuhanását a feltörekvő piaci devizák is megérezték, a forint árfolyama az euróval szemben 320,8 környékéről egészen 323,3-ig esett. A dollárral szemben a rubel, a złoty és a dél-afrikai rand is gyengült.

A líra csütörtökön azt követően kezdett esni, hogy a hírek szerint eredménytelenül végződött az a tárgyalás, ami egy amerikai lelkipásztor házi őrizetbe kerülésének ügyét igyekezett volna elsimítani. Andrew Brunson évtizedek óta Törökországban élt már, de a török ügyészség terrorszervezetek segítésével és az amerikaiaknak való kémkedéssel gyanúsítja. A megegyezés elmaradása miatt nőtt az esélye, hogy Trump újabb gazdasági szankciókat léptet életbe. Pénteken aztán Trump a török gazdasági miniszter beszéde közben Twitteren tényleg be is jelentette, hogy az USA megduplázza a török acél és aluminium imporjára vonatkozó vámtarifát. 

Brunson ügye miatt Trump múlt szerdán már elrendelte a  török belügyminiszter és az igazságügyi tárcavezető javainak zárolását, és megtiltotta, hogy amerikai állampolgárok a török kormány ezen két tagjával üzleteljenek, mire Erdoğan ugyanezt rendelte el Jeff Sessions amerikai igazságügyi és Ryan Zinke belügyminiszter esetében.

Erdoğan: Allah velünk van

Recep Tayyip Erdoğan csütörtök esti beszédében közölte: nem retten meg a Törökország elleni támadástól.

Nekik pénzük van, nekünk pedig népünk és erkölcsünk, és Allah is velünk van

– mondta. A lírán az sem segített, hogy pénteken Erdoğan újra háborús retorikával kommentálta a helyzetet, konkrétan azt mondta, "nem fogjuk elveszteni a gazdasági háborút". A Bloomberg közvetítése alapján az elnök arra kérte a törököket, hogy ha van dollárjuk vagy eurójuk, akkor azt adják el, hogy így erősítsék a líra árfolyamát. 

A török elnök elmondta, hogy már dolgoznak az "alternatívák" megteremtésén Kína, Oroszország, Irán és néhány európai országgal együtt, de azt nem fejtette ki, hogy pontosan mit értett ez alatt.  Erdoğan a beszédében felidézte, hogy 2016-ban is sikerült stabilizálni az államcsíny után az országot, ahogy most is sikerülni fog: ezzel arra utalhatott, hogy a saját narratívájába illően most újra külső erők támadása alatt áll az ország. Erdoğan beszédét alatt a líra gyengülni kezdett.

Berat Albayrak pénzügyminiszter – aki egyébként az elnök veje – pénteken szintén beszédet tartott. A miniszter azt ígérte, hogy Törökország "új gazdasági modellt" épít ki, ami fenntartható lesz. Ígéretet tett az infláció leszorítására, alacsonyabb költségvetési hiányt és a folyó fizetési mérleg hiányának lefaragását ígérte.

A jegybankkal kapcsolatban a Bloomberg közvetítése alapján viszont egymással ellentmondó dolgok hangzottak el: egyrészt arról beszélt, hogy új pénzügyminisztériumban összpontosul a monetáris- és a költségvetési politika irányítása, ami sokkal hatékonyabb így, másrészt viszont az is elmondta, hogy a török jegybank függetlensége nagyon fontos, és a jegybanki döntéseknek függetlennek kell maradniuk.

Az EKB aggódik, de még nem kritikus a helyzet

Az Európai Központi Bank bankfelügyeleti részlege aggódik a fejlemények miatt, de egyelőre nem tartják kritikusnak a helyzetet. A török cégek hiteleinek negyven százaléka devizahitel, a nagy európai bankok közül a BBVA-nak, a Paribas-nak és az Unicreditnek is nagy a törökországi kitettsége, ami így kockázatot jelent az európai bankrendszerre nézve is.

Az EKB amiatt aggódik, hogy a devizahitellel rendelkező cégek nincsenek felkészülve a líra ilyen szintű gyengülésére, és további kockázatot jelent, hogy a változó kamatú hitelek amiatt is drágulhatnak, ha a török jegybank további kamatemelésre kényszerül. A bankok a tőzsdén is megérezték a török helyzet miatti félelmeket, a BBVA 6, a BNP Paribas 4,4, az UniCredit papírjai pedig 4,45 százalékkal gyengültek délután fél 3-ig. A tőzsdei hangulat egyébként egész Európában elég rossz, a magyar tőzsdén is szenvednek a cégek, az OTP dél körül 1,9 százalékos, a Mol pedig 1,2 százalékos mínuszban volt.

A török líra gyengülése mellett a magas infláció a török gazdaság egyik legnagyobb problémája. A török pénz árfolyamának kiszámíthatatlansága olyan nagy baj, hogy Erdoğan május végén konkrétan arra kérte a híveit, hogy váltsák át a dollárban és euróban tartott pénzüket lírára, így nyomva föl a török pénznem árfolyamát.

A kormány csütörtökön 5,5-ről 4 százalékra csökkentette a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, ami a Bloomberg szerint arra utalhat, hogy hajlandóak lennének a növekedésből valamennyit beáldozni a gazdaság stabilitásának visszanyeréséért cserébe.

Tíz éve nem tudnak mit kezdeni a lírával

Erdoğan a választások előtt újra megismételte a már jó ideje ismételgetett mantráját, miszerint a török líra „nemzetközi pénzügyi körök" támadása alatt áll, és az árfolyamgyengülés csak és kizárólag ennek tudható be. A líra gyengülésén a jegybank kamatemelése tud segíteni, amire a török jegybank többször sort is kerített az utóbbi időszakban, de Erdoğan a jegybanki függetlenséget teljesen semmibe véve többször is figyelmeztette a török központi bankot, hogy ne merjenek kamatot emelni, mert az szerinte csak növeli az inflációt, miközben visszafogja a beruházásokat.

Hosszabb távon nézve pedig csak egy olyan trend folytatódik, ami már a 2008-as gazdasági válság óta jellemző a török pénzre . Az utóbbi időben a helyzetet ráadásul még a világgazdasági fejlemények is nehezítették, ugyanis a Fed az elmúlt években fokozatosan  visszavett a monetáris lazításból , és elkezdte emelni a kamatokat. Így a dollárhitel már nem annyira olcsó, mint korábban volt, az amerikai állampapírok versenyképes és egyben biztonságos alternatívát jelentenek sok befektető számára.

Ennek a folyamatnak az eredménye a forint gyengülése is, a magyar gazdaság alapjai ugyanakkor a török – és például az argentin – gazdasághoz képest rendben vannak, miközben Törökországban az Erdoğan által annyira fontosnak mondott gazdasági növekedést főleg az olcsó dolláralapú hitel és a különféle költségvetési intézkedések hajtották.

A török gazdaság jelentős fizetési és kereskedelmi mérleghiánnyal működik, tehát több árut vesznek annál, mint amennyit exportálnak, a különbséget pedig külföldről felvett hitelből finanszírozzák. A hitelből történő fogyasztást le kellene csökkenteni, hogy helyreálljon a fizetési mérleg egyensúlya, amihez a kamatok drasztikus megemelésére lenne szükség. Erdoğan erről ugyanakkor hallani sem akar, hiszen ez szerinte visszafogná a gazdasági növekedést, és inflációt okozna. A valóságban azonban

  • egyrészt jobb befektetéssé tenné a lírát, aminek így erősödne az árfolyam a dollárral szemben;
  • másrészt pedig pont hogy visszafogná az inflációt, hiszen jobban megérné megtakarítani a pénzt beruházás és fogyasztás helyett.

A hitelezésen kívül a költségvetésen keresztül élénkítették a gazdaságot az utóbbi években. Emelték a minimálbért, ami a fogyasztás felpörgését okozta, de emellett hatalmas állami pénzből megvalósuló infrastrukturális beruházásokat valósítottak meg. Közben a török gazdaság termelékenysége stagnál, a magánberuházások beindulásához elengedhetetlen lakossági megtakarítások szintje alacsony maradt.

A török gazdaságról itt írtunk még részletesebben.