Ödön
1 °C
11 °C

Úgy tűnik, sikerült megnyugtatni Törökország hitelezőit

Megtörtént a telefonhívás, amin Törökország és egész Európa jövője múlhat. Berat Albayrak török pénzügyminiszter telefonkonferencián próbálta csütörtökön megnyugtatni Törökország befektetőit, több mint hatezret, és részletezni a kormány terveit, és így elkerülni a gazdasági válságot. Albayrak azt mondta a befektetőknek, hogy tudják, hogy kedvezőtlen a környezet, amelyben a török gazdaság működik, de le fogják küzdeni a nehézségeket. Ennél konkrétabb dolgokat is mondott, többek között arról beszélt, hogy: 

  • a 15 százalékos infláció egyszámjegyűre csökkentése a török kormány első számú prioritása 
  • nem tervezik korlátozni a tőkemozgásokat, vagyis továbbra is pénzt kivenni a bankokból és utalni Törökországba és onnan külföldre
  • a török bankrendszer jó állapotban van, nemrég végeztek stressztesztet a török bankoknál, amelyek jól szerepeltek, úgyhogy nem számítanak összeomlásra
  • viszont ha bármi baj lenne, a kormány nem hezitálna közbelépni és kimenteni a bankrendszert
  • az IMF-hez viszont nem szeretnének fordulni.

Albayrak arról is beszélt, hogy megbízták a minisztériumokat, dolgozzanak ki egy takarékossági tervet, a kormány ugyanis azzal próbál javítani a nemzetközi megítélésén, hogy még nagyobb költségvetési többletet halmoz fel, mint ami most van. Azt is mondta, hogy a jegybanknak és a kormánynak jobban együtt kell működnie, hogy megküzdjenek a válsággal. Kérdés viszont, hogy ez azt is jelenti, hogy a jegybankra bízzák, hogy kamatot emeljen, ha úgy látja jónak. A török jegybank ugyanis nem olyan független a kormánytól, mint az európai országok nemzeti bankjai, így nem változtathat az irányadó kamatlábon, amikor és ahogy csak akar. 

A miniszter azt is mondta, nem számít arra, hogy az Egyesült Államok kormánya szankciókat vetne ki az állami tulajdonú Halkbankra, amellyel szemben felmerült a gyanú, hogy segít Iránnak kikerülni az amerikai szankciókat. A bank részvényei erre emelkedni kezdtek. 

A líra árfolyama a konferenciahívás után közvetlenül még mindig esett, majd erősödni kezdett, már csak török lírát kell fizetni egy dollárért, nem több mint hatot, mint tegnap.

Erdoğan török elnök közben igyekszik szövetségeseket keresni Európában és a Közel-Keleten, hogy ezzel javítsa a lírába vetett bizalmat. Csütörtökön a török vezető például Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyalt telefonon arról, hogy biztosítsák egymást arról, hogy Törökország és Franciaország milyen fontos gazdasági partnerei egymásnak. A beszélgetés során Macron elnök a Guardian értesülései szerint azt mondta, hogy a török gazdaság stabilitása nagyon fontos Franciaországnak. Ezt pedig valószínűleg komolyan is gondolta, mert az egyik legnagyobb francia bank, a BNP Paribas komoly török kitettségekkel rendelkezik, így nagyon rosszul érintené, ha bedőlne a török gazdaság. 

A líra múlt héten az Egyesült Államok és Törökország közötti diplomáciai csörte eszkalálódása következtében kezdett zuhanni egy Törökországban élő amerikai lelkész ügye miatt. Andrew Brunson évtizedek óta Törökországban él, de a török ügyészség terrorszervezetek segítésével és az amerikaiaknak való kémkedéssel gyanúsítja.

A két fél az ő szabadon engedéséről tárgyalt, és a megegyezés elmaradása miatt Trump múlt szerdán először elrendelte a török belügyminiszter és az igazságügyi tárcavezető javainak zárolását, pénteken pedig a török gazdasági miniszter beszéde közben bejelentette, hogy az USA megduplázza a török acél és alumínium importjára vonatkozó vámtarifát. Törökország erre válaszként szintén megemelte több amerikai termék, például a személygépkocsik, a szeszes italok és a dohányáruk vámját.

A líra gyengülése nem egy új dolog, valójában már nagyjából  a 2008-as válság óta kisebb megszakításokkal bukóban van a török pénz az amerikai dollárral szemben. Ahogy ugyanakkor az ábrán is látszik, a pénzpiaci helyzet csak az utóbbi pár hétben durvult el igazán.

A dollár-török líra árfolyam alakulása az elmúlt egy évben
A dollár-török líra árfolyam alakulása az elmúlt egy évben
Fotó: Csurgó Dénes

A török gazdaság sebezhetőségének egyik legfontosabb oka, hogy a válságot követően a török cégek nagyon nagy arányban adósodtak el dollárban, mert ez abban az időszakban olcsónak számított. Ezt tetézi, hogy az inflációval szintén nem tud mit kezdeni a török gazdaságpolitika, az sem ritka, hogy éves alapon kétszámjegyű a pénzromlás mértéke. Bár Erdoğan kis részben elismeri, hogy vannak problémák a török gazdasággal, nyilatkozataiban általában  a török pénz és nép ellen szőtt  nemzetközi összeesküvésről szokott beszélni.

Erdoğan a választások előtt újra megismételte a már jó ideje ismételgetett mantráját, miszerint a török líra „nemzetközi pénzügyi körök" támadása alatt áll, és az árfolyamgyengülés csak és kizárólag ennek tudható be. A líra gyengülésén a jegybank kamatemelése tud segíteni, amire a török jegybank többször sort is kerített az utóbbi időszakban, de Erdoğan a jegybanki függetlenséget teljesen semmibe véve többször is figyelmeztette a török központi bankot, hogy ne merjenek kamatot emelni, mert az szerinte csak növeli az inflációt, miközben visszafogja a beruházásokat.

Az utóbbi időben a helyzetet ráadásul még a világgazdasági fejlemények is nehezítették, ugyanis a Fed az elmúlt években fokozatosan visszavett a monetáris lazításból , és elkezdte emelni a kamatokat. Így a dollárhitel már nem annyira olcsó, mint korábban volt, az amerikai állampapírok versenyképes és egyben biztonságos alternatívát jelentenek sok befektető számára.

A török gazdaság jelentős fizetési és kereskedelmi mérleghiánnyal működik, tehát több árut vesznek annál, mint amennyit exportálnak, a különbséget pedig külföldről felvett hitelből finanszírozzák. A hitelből történő fogyasztást le kellene csökkenteni, hogy helyreálljon a fizetési mérleg egyensúlya, amihez a kamatok drasztikus megemelésére lenne szükség. Erdoğan erről ugyanakkor hallani sem akar, hiszen ez szerinte visszafogná a gazdasági növekedést, és inflációt okozna. A valóságban azonban

  • egyrészt jobb befektetéssé tenné a lírát, aminek így erősödne az árfolyam a dollárral szemben;
  • másrészt pedig pont hogy visszafogná az inflációt, hiszen jobban megérné megtakarítani a pénzt beruházás és fogyasztás helyett.

A hitelezésen kívül a költségvetésen keresztül élénkítették a gazdaságot az utóbbi években. Emelték a minimálbért, ami a fogyasztás felpörgését okozta, de emellett hatalmas állami pénzből megvalósuló infrastrukturális beruházásokat valósítottak meg. Közben a  török gazdaság  termelékenysége stagnál, a magánberuházások beindulásához elengedhetetlen lakossági megtakarítások szintje alacsony maradt.

A török gazdaságról itt írtunk még részletesebben.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?