Gellért, Mercédesz
12 °C
16 °C

Lecsapott a jegybank a Buda-Cash és a Quaestor alapjainak kezelőjére

2018.08.22. 05:10
A brókerbotrányok utóélete rendkívül szövevényes, nehezen érthető. Most a Magyar Nemzeti Bank 24,5 millió forint bírságot szabott ki az Access Befektetési Alapkezelőre. Ez esetben a történet azért érdekes, mert az alapkezelő szorosan kötődik a jegybankelnök unokatestvérének pénzügyi csoportjához (az NHB-hoz), ráadásul a bírság kapcsolódik a bedőlt Buda-Cash és a Quaestor furcsa örökségének kezeléséhez.

Szegény embert az ág is húzza. Az Access Befektetési Alapkezelő nem éppen a befektetési alapkezelő szakma legdinamikusabb tagja. A társaság korábban a Buda-Cash egykori ügyfeleinek szabad forrásait fektette be, később a Quaestor-csoporttól is örökölt pár alapot. A Quaestor alapjai Kurázsi, Borostyán, Tallér, Aranytallér márkanevekkel futnak.

Egyik brókercég sem éppen a legjobb hívószó. A szűk ajtón sokan és gyorsan próbáltak kimenekülni, vagyis az éber és aktív befektetők sorra elhagyták ezeket a befektetéseket, amint tudták, aki azonban egy ilyen történet végére marad, az nagyon rosszul járhat. A korábbi alapok megszűnése során volt, hogy az utolsó időszakban a befektetők vagyona huszadára olvadt.

Ráadásul mivel egyes alapok valójában nem hagyták el a pénzügyi csoportot, azaz a Buda-Cash világhoz kötődő bankok (DRB-csoport) betéteibe fektettek, a bankok felszámolásáig nehéz is volt megítélni, hogy mennyit értek a betétkövetelések. Látni fogjuk ezt a problematikát az Access PP Deposit nevű alap esetében.

Mindenesetre az Access alapjai sorra szűnnek meg, a társasághoz közeli forrásokból úgy értesültünk, hogy év végére legfeljebb öt-hat alap maradhat életben, ezekben reálisan 2,5 milliárd forint körüli vagyon lesz az év végén. Az alapkezelő ugyan tervezi a jövőjét, szívesen nyerne el új mandátumokat, de a Quaestor és a Buda-Cash örökségből megmaradt alapoknál érthető módon már nincs sok esélye új befektetők felkutatására, a feladat inkább csak az alapok bezárása és menedzselése lehet. 

Hozzászólna? Írjon nekünk Facebookon!
Lecsapott a jegybank a Buda-Cash és a Quaestor alapjainak kezelőjére

Aki utoljára maradt, az járt a legrosszabbul.

156 · Aug 22, 2018 05:10am Tovább a kommentekhez
Facebook Comments

Az MNB lecsapott

Az Access története annyiban aktuális, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) augusztus 21-i közleménye alapján a jegybank lecsapott. Az MNB gyakran tesz közzé közleményeket az egyes felügyelt intézményeknél lefolytatott vizsgálatokról, szerkesztőségünkbe hetente érkeznek a milliós, tízmilliós megállapításokról szóló hírek.

Most az Access kapott 24,5 millió forintos bírságot, ami azonban annyiban mindenképpen egyedi, hogy e cég sok szállal kötődik Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, vagyis Szemerey Tamás által birtokolt NHB Bankhoz. Mint említettük, az Access korábban a Buda-Cash csoporttal és annak banki tagjaival működött együtt,

  • de a 2015. márciusi nagy BC-összeorulás után már az NHB, Szemerey Tamás bankja forgalmazza az Access kezelte befektetési kegyeket,
  • sőt az NHB be is költözött az Access mellé, abba az Akadémia utca 7-9. címen található épületbe, amely ma már az NHB telephelye,
  • az Access tulajdonosa egy olyan cég, az NH Capital Kft., amely ma ugyan egy Hauser Zoltán nevű magánszemélyé, de korábban NHB-tulajdonban volt,
  • a 444.hu ezen cikke  szerint Hauser Zoltán maga sincs távol üzletileg Szemerey Tamástól.

Ennyi kapcsolat után pozitívumként említhető, hogy az MNB felügyelői rokoni kapcsolatoktól függetlenül végezték a munkájukat és az elnöki rokonhoz közeli cégre is lecsaptak. Amúgy ez már nem az első ilyen eset volt, az MNB már magát az NHB-t is többször megbüntette,

  • 2016. április 8-án 4 millió forintra,
  • 2016. augusztus 16-án 1 millió forintra,
  • 2017. január 10-én pedig 100 ezer forintra.

Lehet, hgy más eset is előfordult, mi ezeket leltük fel az MNB rendszereiben.

Na de mi volt a baj?

Izgalmas kérdés az is, hogy mi volt a baj és az MNB-bírságnak lehet-e egyéb következménye. Az MNB a vizsgálat során hiányosságokat tárt fel a befektetési döntések meghozatalát, a kezelt befektetési alapok egyes tranzakcióit, valamint a befektetési alapok kezelési szabályzatában foglaltak betartását érintően is. Az alapkezelő bizonyos esetekben nem dokumentálta az alapkezeléshez kapcsolódó befektetési döntéseket és a telefonon adott megbízásokat sem, megakadályozva ezzel azok utólagos jegybanki ellenőrizhetőségét.

Az MNB emellett vizsgálta a kezelt befektetési alapok megszűnési eljárásaiban történő eszközértékesítési gyakorlatot is. Ezeket nagyon pontosan szabályozzák a vonatkozó előírások.

A vizsgálat megállapította, hogy az alapkezelő nem végzett megfelelően dokumentált ajánlatbekérést, annak érdekében, hogy a megszűnéssel érintett alapok befektetési eszközeit – a befektetői érdekekre tekintettel – a lehető legmagasabb vételárat kínáló vevőnek értékesítse.

Az alapok megszüntetéséről azt hallottuk, hogy ha egy alap összesített nettó eszközértéke 50-100 millió forint alá olvad, akkor már érdemes megvizsgálni a megszüntetést, mert ennyi vagyon alatt nem működtethető gazdaságosan, ha pedig három egymást követő hónap átlagában a 20 millió forintot sem éri el az eszközérték, akkor kötelező elindítani a megszüntetési eljárást.

Visszatérő panasz

A megszűnési anomáliák mindenesetre azért érdekesek, mert mindig, amikor az Index a Buda-Cash, vagy a Quaestor ügyeivel foglalkozik, számtalan olyan levelet kapunk, amelyekben a befektetők arról írnak, hogy miként jártak pórul a befektetési alapokkal.

Márpedig az MNB közleményéből kitűnik, hogy az alapkezelő – az ügyfélérdekek sérelmét eredményező módon – a befektetési jegyeket diszkont áron adta el, megszegve ezzel a tisztességes, körültekintő, kizárólag a befektetői érdekeket szem előtt tartó eljárásra vonatkozó jogszabályi előírásokat.

A jegybank az átfogó vizsgálat keretében megállapított jogszabálysértések miatt 20 millió forint, az eszközértékesítési hiányosságok miatt 4,5 millió forint bírságot szabott ki az alapkezelővel szemben. Az alapkezelő tudomásul vette a büntetést és be fogja fizetni azt. Védekezésképpen inkább csak azt hallottuk, hogy egy kisebb alapkezelőnek, különösen, amikor már szűkül az üzlete. nagyon nehéz a folyamatosan változó szabályozást követnie informatikai fejlesztésekkel.

Vérszemet kapnak?

Azt nem lehet tudni, hogy a korábbi csalódott ügyfelek indítanak-e jogi eljárásokat az MNB megállapításain felbuzdulva. Korábban ugyanis azt hallottuk, hogy több jogi eljárás ötlete is felmerült, igaz, az Indexet tájékoztató ügyfeleken az látszott, hogy nem fűznek túl sok reményt ahhoz, hogy a kiürült alapokból jogi eljárás útján pénzt nyerhessenek.

Mint egyiküktől hallottuk, az Access PP Deposit nevű alap példájáról, régen, a Buda-Cash, mint működő befektetési szolgáltató nem tudott kamatot fizetni az ügyfelek aktuálisan szabad pénzeszközei után. Így legális és legitim ötletnek tűnt, hogy azokat egy alapkezelő (ez volt az Access) segítségével pénzpiaci eszközökbe, például bankbetétbe helyezzék.

Túllépték a limiteket

A befektetési alap befektetési politikája azonban kikötötte, hogy egy adott intézménynél elhelyezett betétekből a kockázati kitettsége nem haladja meg a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát.

Amikor azonban a Buda-Cash és a hozzá kapcsolódó bankok bedőltek, kiderült, hogy az Access a Buda-Cash csoporthoz tartozó regionális bankok betéteit preferálta. Az előírt kitettség túllépése perelhető lenne, más kérdés, hogy nem valószínű, hogy a hosszas jogi eljárás végén lesz olyan entitás, aki megfizeti a korábbi mulasztások árát.

Mindez különös helyzethez vezetett. A megszűnő alapban valódi érték nem maradt, pusztán egy illikvid követelés. Az alap ugyanis feltüntette a DRB-bankcsoportban ragadt pénzek 2 milliárd forint feletti követelését, hiszen a bank felszámolása még nem zárult le, de valójában nincsen reális esély arra, hogy ez a követelés térüljön. Szegény BC-s, illetve a hasonló gyakorlatok miatt szegény Quaestor-ügyfelek ezen az ágon is kárt szenvedtek.