Buszmegállós pizzaszelettel szivárog be a pénzügyi ismeretek a tananyagba

Tavaly írtunk róla, hogy előremutató fejleményként kezdi felütni a fejét a közoktatásban a pénzügyi ismeretek alapszintű tanítása, de egyelőre sajnos csak kevés diák részesül belőle. Úgy tűnik, ez változóban van, az idei tanévtől kezdve ugyanis

• bekerül a minden iskolában használt felsős matematika-munkafüzetekbe egy rövid szekció mindennapi pénzügyeinkről;
• bővül azok köre, akik tanulhatnak a pénzügyes gimnáziumi tankönyvből;
• a 7–8.-osokonak pedig mobilapp formájában oktatójáték is készült, amit segédanyagként használhatnak a tanárok.

Megnéztük, milyen tudásra lehet szert tenni az MNB Pénziránytű Alapítványa által fejlesztett tananyaggal. 

Kicsiben elindult a pénzügyi tanítás

A magyarok pénzügyi tudása a vonatkozó felmérések szerint igen alacsony, régóta téma, hogy a közoktatás részévé kellene tenni alapszintű pénzügyi, gazdasági ismeretek tanítását. Ezek oktatására elméletileg a most érvényben lévő – jövő tanévtől változó – Nemzeti alaptanterv szerint is van lehetőség a választható kerettantervben, illetve más tantárgyak keretein belül, ha marad rá idő a törzsanyag mellett. El lehet képzelni, milyen gyakorisággal fordulhat ez elő a tanárhiánnyal, óriási mennyiségű tananyaggal küzdő állami iskolákban. 

A folyamat ettől függetlenül kicsiben már elindult az utóbbi pár évben a Pénziránytű Alapítvány közreműködése nyomán, amelyet a Diákhitel Központ, a Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank hozott létre 2008-ban a pénzügyi ismeretek terjesztésére. Az elmúlt években már több mint ezer pedagógust képeztek tovább a pénzügyes tárgy oktatására, és kísérleti tankönyveket is összeállítottak 7–10. évfolyamos diákok számára, ezekről itt írtuk bővebben. 

Ettől a tanévtől többen hozzáférhetnek

A koncepcióval leginkább az volt a baj, hogy arányosan csak nagyon kevés állami iskolába járó diák tanulhatott bármit is a Pénziránytű tankönyveiből. Önálló óra keretében kísérleti jelleggel csak a Nemzetgazdasági Minisztérium (ma már Pénzügyminisztérium) által fenntartott, kb. 350 gazdasági szakgimnázium tanulói, valamint a más tárgyakba beépítve néhány elit gimnázium diákjai találkoztak a pénzügyes anyaggal a tavalyi tanévben.

Pedig a tanárok és a diákok részéről is van rá fogadókészség, legalábbis a könyvekből már oktató Trefort gimnázium általunk megkérdezett tanárainak véleménye szerint. Azt azonban a jelenlegi struktúrában ők sem szorgalmazták, hogy saját tárgyat kapjanak a pénzügyi ismeretek, mert már most is túl nagy a diákok leterheltsége. Az alapítvány közlése szerint mindenesetre az arány javul: 2018-tól 1500 iskolában 90 ezer diák tanul majd valamilyen formában a Küldetések a pénz világában címet viselő tankönyveikből. Vagyis a pénzügyes anyag átszivárog az Emmi-fenntartású intézmények egy részébe. 

Ha önálló óra nem is lesz a legtöbb helyen, de az idei évtől a tananyag szerves részévé válnak az alapszintű pénzügyi ismeretek, ráadásul már általános iskolai szinten. A Pénziránytű az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet 5.-es és 6.-os matematika-munkafüzetét egészítette ki néhány oldalnyi feladattal, 2018. szeptembertől a felsős diákok többsége már ezekből tanul. 

A nyugtától a tb-járulék fizetéséig

A felsősöknek készült munkafüzetbeli feladatok a legelemibb szintről indítanak, amivel talán sikerül áthidalni azt a tudásbeli szakadékot, ami a 7.-eseknek készült pénziránytűs tankönyvek talán túlontúl komplex anyaga és az átlag kiskamasz pénzügyi ismeretei között tátonganak. 

A feladatok mindegyikén érződik, hogy a készítők megpróbálták a lehető leggyakorlatiasabb példákon keresztül megközelíteni a témát, szó sincs absztrakt fogalmakról vagy bármi olyanról, amivel nem találkozhat akár egy 11–12 éves gyerek is a mindennapokban. A bolti nyugtákon szereplő jelölések kisilabizálásától indulunk, majd fokozatosan bejön a családi büdzsé fogalma, a havi kiadások egyenlege, a zsebpénz beosztása, a spórolás. Olyan gyakorlati (illetve terepmunkát igénylő) feladatokat is belevettek a szerzők, mint például az egyes idényzöldségek kilós árának végigkövetése a szezon folyamán. Ezt 5.-es koromban lehet, hogy baromi érdektelennek találtam volna, mai fejjel viszont hatalmas plusz, hogy betették: magamtól máig képtelen voltam megtanulni, melyik zöldségnél mekkora ár számít olcsónak vagy drágának, pedig ez speciel tényleg hasznos tudás vásárláskor.

A munkafüzet olyan helyzeteket is bevezet, amelyekkel az átlagos vagy akár az alatti jövedelmű családok szembesülhetnek, mint például az előre feltöltős villanyóra, a gyerekeknek ki kell számolniuk, mennyi időre lesz elég áram egy adott összegből. Megismerkednek a betegszabadsági alatt csökkentett bér jelenségével, a tartós fogyasztási cikkek részletre vásárlásával, az árbevétel fogalmával, és azzal is, hogyan függ össze a kiskereskedelemben az eladott áruk mennyisége a termékek árváltozásával. 

A 6.-osoknak szóló feladatok már egy kicsit komplexebbek, de itt is csak minimálisan kúszik be a makroszint. A gyerekek az elején megismerkednek vele, hogyan éri meg kereskedőként belőni az árszinteket – itt sajátos módon behozzák a piacot erősen szabályozó államot, a feladatban ki van kötve, milyen ár alá illetve fölé nem szabad menni. A készítők itt is figyeltek arra, hogy a való élethez kössék az anyagot, van olyan feladat, amelyben nyaralási büdzsé kapcsán kell forint-euró váltásból fakadó veszteséget számolni, és olyan is, amelyben a heti menzás menü alapanyagainak megfigyelésével kell kiszámolni, nagyjából mennyibe kerülhetett egy adag étel. 

A 12 évesek érezhetően többet kapnak a felnőttes témákból, a feladatokban megjelenik a lakásvásárlás mint olyan (például a négyzetméterár fogalma, a hitelfelvétel mint opció), a hétvégi műszakpótlékkal elérhető plusz fizetés, a bankbetét, pénzlekötés. Az állam nemcsak szabályozóként, de közös kasszaként is feltűnik, megismerkedünk a bruttó és a nettó bér különbségét adó szja-val és járulékokkal, és azt is meg kell tanulniuk a diákoknak, mire fordítják az ezekből az államkasszába befolyó pénzt. A legjobban azon szórakoztunk, hogy a sajátosan magyar jelenség, a 199 forintos buszmegállós pizzaszelet már annyira a kollektív tudás részévé vált, hogy ide is be tudott kerülni egy példa formájában. 

A munkafüzetek önmagukban állnak, a hozzájuk tartozó tankönyvekben nem szerepel a pénzügyi ismereteket érintő elméleti rész. De az itt elvárt tudás átadása a feladatok egyszerűsége és gyakorlatiassága miatt valószínűleg egyetlen felnőttnek sem jelenthet gondot, aki bérmunkából él, szokott bevásárolni, adózik, vett már életében hűtőszekrényt vagy lakást, stb. 

A Pénziránytű a 13–14 évesek számára egy applikációt is fejlesztett, amelynek célja az alapítvány közleménye szerint a Küldetések a pénz világában tankönyvekből elsajátítható tudás „élményalapú" támogatása. A Pénzügyi hősképző néven futó játékot a közbeszerzési eljárásban kiválasztott ONCE Digital Arts Kft.-t fejlesztette, a munka ára a két tanéves üzemeltetési feladattal együtt 36 millió forint volt. 

A Pénzügyi Hősképző, amely szeptember 4-étől elérhető, elméletileg „hidat teremt a mesebeli világ és a valóság között”. A leírás szerint „a gyerekek a képzelet szőtte kerettörténet főhőseként tapasztalják meg a mindennapi élet kihívásait, így válnak a mai világot értő, és a rájuk váró valós küldetésekre felkészült »pénzügyi hősökké«".  A játékot kipróbáltattuk egy a célközönséget jelentő tinédzserrel, és a szerkesztőség egy tagja is tesztelte. (Tapasztalataik az alábbi keretesben olvashatók.)