Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Brit szakértők: munkáshiánya miatt kell váltania Magyarországnak

2018.09.25. 18:23
A brit Legatum Institute egy évtizede mindig elkészíti a legprosperálóbb országok rangsorát. A sorrend nem meglepő: az élen Norvégia, Finnország és új-Zéland váltogatja egymást, leghátul pedig Jemen, Afganisztán és Szudán található. De az nagyon érdekes, hogy miképpen látnak a kutatók minket.

A Legatum brit think tank 2007 óta mindig felméri a világot jövőképesség szempontjából. Az idén – szintén nem először – a kelet-közép-európai régiót külön kiadványban is elemezték (CEE Propserity Report), a régió egyes országainak megítélésében a bécsi Erste-csoport segédkezett.

Kelet-Közép-Európa irányválasztás előtt

A főbb megállapítások szerint a kelet-közép-európai (CEE) térség „útelágazódás”, vagyis kereszteződés elé ért, ami leginkább azt jelenti, hogy minden országnak át kell gondolnia, hogy jól érzi-e magát abban a kohorszban, ahol jelenleg tartózkodik, vagy esetleg érdemes lépéseket tenni a kitörés céljából.

Miközben a térség gazdasági növekedése most magas, mindenhol gondot okoz a demográfiai hanyatlás, a nyugati agyelszívás és a felforgató technológiák üzletátformáló hatása.

Bármelyik utat is követik az egyes államok – vélik a kutatók –, vagyis folytatják az eddigi irányt, esetleg érdemben átformálnák a szerepüket azt csak a jogállamiság, a kormányzati integritás és a piaci teljesítmény segítségével lehet elérni, amelyben kiemelt fontosságú az állampolgári részvétel.

Magyarország sajnos rontott az egyedi besorolásán, de talán sokaknak jó hír: egy helyezéssel még éppen megelőztük megelőztük Romániát.

A három csoport

A tanulmány három nagyobb régiót különböztet meg Kelet-Közép-Európában.

  • A Baltikum három országa (Lettország, Litvánia és Észtország) fejlett, kiemelkedően adaptálja az internet, az e-megoldások kihívásait, vállalkozik, részese a nagy globális versenynek.
  • Közép-Európa inkább a nyugat-európai ipar biztos hátországa, ezek az országok (Csehország, Szlovákia, Szlovénia, valamint a dél-lengyel és észak-magyarországi régiók sikeresen integrálódtak az európai munkamegosztásba, de nem termelnek kiemelkedő hozzáadott értéket.
  • A régió déli és keleti vége elegánsabban megfogalmazva amolyan élelmiszer hub lehet, vagyis egy éléskamra, de ezek az országok ma még kevésbé prosperálnak, kevésbé városiasak és kevésbé termelékenyek, mint a többi kelet-közép-európai ország.

A mi térségünk

Nézzük mit mond a tanulmány a mi régiónkról? A növekedés szép, de csalóka – mondják a Legatum és az Erste szakemberei - a beszállítói szerepek jól működtek az elmúlt két évtizedben, de az alacsony költségű, képzett munkaerőre építettek, és ez a modell most az említett demográfiai okok miatt veszélyben van.

Ahogy James Sproule, a Legatum kutatás-vezetője fogalmazott: „a viszonylag alacsony költségű munkaerőre épülő gazdasági modell után a gazdasági növekedés következő szakaszaiban a vállalkozásokat tovább kell integrálni a szélesebb európai és globális piacokra.”

Egyedi sorrend

A tanulmány szerint a régió amúgy viszonylag erős az oktatásban, jó a biztonságot tekintve, de gyengébb például az egészség-megőrzés területén. Globális befolyását tekintve a térség együttesen nagyjából Chiléhez, Dél-Koreához, vagy Izraelhez hasonlítható. Magyarország egyedi helyezése a 45. Ezzel a térségből Albániát, Macedóniát, Bulgáriát, Szerbiát, Romániát és Montenegrót megelőzzük, a többieket most nem sikerült.

Üzleti környezetben erősek vagyunk, kormányzati teljesítményben és állampolgári szabadságban a Baltikumtól jelentősen, szomszédaink többségétől kis mértékben elmaradunk, nagyjából a horvát és a román szintre kalibrálták Magyarországot.