Etelka, Aletta
-3 °C
1 °C

Brit szakértők: munkáshiánya miatt kell váltania Magyarországnak

2018.09.25. 18:23
A brit Legatum Institute egy évtizede mindig elkészíti a legprosperálóbb országok rangsorát. A sorrend nem meglepő: az élen Norvégia, Finnország és új-Zéland váltogatja egymást, leghátul pedig Jemen, Afganisztán és Szudán található. De az nagyon érdekes, hogy miképpen látnak a kutatók minket.

A Legatum brit think tank 2007 óta mindig felméri a világot jövőképesség szempontjából. Az idén – szintén nem először – a kelet-közép-európai régiót külön kiadványban is elemezték (CEE Propserity Report), a régió egyes országainak megítélésében a bécsi Erste-csoport segédkezett.

Kelet-Közép-Európa irányválasztás előtt

A főbb megállapítások szerint a kelet-közép-európai (CEE) térség „útelágazódás”, vagyis kereszteződés elé ért, ami leginkább azt jelenti, hogy minden országnak át kell gondolnia, hogy jól érzi-e magát abban a kohorszban, ahol jelenleg tartózkodik, vagy esetleg érdemes lépéseket tenni a kitörés céljából.

Miközben a térség gazdasági növekedése most magas, mindenhol gondot okoz a demográfiai hanyatlás, a nyugati agyelszívás és a felforgató technológiák üzletátformáló hatása.

Bármelyik utat is követik az egyes államok – vélik a kutatók –, vagyis folytatják az eddigi irányt, esetleg érdemben átformálnák a szerepüket azt csak a jogállamiság, a kormányzati integritás és a piaci teljesítmény segítségével lehet elérni, amelyben kiemelt fontosságú az állampolgári részvétel.

Magyarország sajnos rontott az egyedi besorolásán, de talán sokaknak jó hír: egy helyezéssel még éppen megelőztük megelőztük Romániát.

A három csoport

A tanulmány három nagyobb régiót különböztet meg Kelet-Közép-Európában.

  • A Baltikum három országa (Lettország, Litvánia és Észtország) fejlett, kiemelkedően adaptálja az internet, az e-megoldások kihívásait, vállalkozik, részese a nagy globális versenynek.
  • Közép-Európa inkább a nyugat-európai ipar biztos hátországa, ezek az országok (Csehország, Szlovákia, Szlovénia, valamint a dél-lengyel és észak-magyarországi régiók sikeresen integrálódtak az európai munkamegosztásba, de nem termelnek kiemelkedő hozzáadott értéket.
  • A régió déli és keleti vége elegánsabban megfogalmazva amolyan élelmiszer hub lehet, vagyis egy éléskamra, de ezek az országok ma még kevésbé prosperálnak, kevésbé városiasak és kevésbé termelékenyek, mint a többi kelet-közép-európai ország.

A mi térségünk

Nézzük mit mond a tanulmány a mi régiónkról? A növekedés szép, de csalóka – mondják a Legatum és az Erste szakemberei - a beszállítói szerepek jól működtek az elmúlt két évtizedben, de az alacsony költségű, képzett munkaerőre építettek, és ez a modell most az említett demográfiai okok miatt veszélyben van.

Ahogy James Sproule, a Legatum kutatás-vezetője fogalmazott: „a viszonylag alacsony költségű munkaerőre épülő gazdasági modell után a gazdasági növekedés következő szakaszaiban a vállalkozásokat tovább kell integrálni a szélesebb európai és globális piacokra.”

Egyedi sorrend

A tanulmány szerint a régió amúgy viszonylag erős az oktatásban, jó a biztonságot tekintve, de gyengébb például az egészség-megőrzés területén. Globális befolyását tekintve a térség együttesen nagyjából Chiléhez, Dél-Koreához, vagy Izraelhez hasonlítható. Magyarország egyedi helyezése a 45. Ezzel a térségből Albániát, Macedóniát, Bulgáriát, Szerbiát, Romániát és Montenegrót megelőzzük, a többieket most nem sikerült.

Üzleti környezetben erősek vagyunk, kormányzati teljesítményben és állampolgári szabadságban a Baltikumtól jelentősen, szomszédaink többségétől kis mértékben elmaradunk, nagyjából a horvát és a román szintre kalibrálták Magyarországot.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!