Hedvig
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A kormány nekimegy a kiküldött dolgozókról szóló irányelvnek

2018.10.04. 11:20

A kormány az Európai Unió Bíróságán megtámadta az uniós kiküldetési irányelv július 9-én kihirdetett módosítását - tájékoztatta a Miniszterelnökség csütörtökön az MTI-t. 

A Miniszterelnökség közleménye szerint az új szabályok aránytalanul korlátozzák a szolgáltatásnyújtás szabadságát.

Az azonos helyen azonos munkáért egyenlő bérezés elvének a szolgáltatásnyújtás szabadságára való kiterjesztése valójában nem a más országba kiküldött munkavállalók védelmére szolgál, hanem egy protekcionista eszközként, hogy kiszorítsák más tagállamok munkaerőpiacairól - ezzel indokolja a kormány, hogy ellenzi a javaslatot. 

A kiküldött munkavállalókról szóló vita az egyik legrégebbi az EU-ban, az eredeti irányelvet 1996-ban fogadták el, a Bizottság pedig 2012-ben nyújtotta be az újabb javaslatát. Ez a téma nagyon megosztja a keleti és nyugati tagállamokat, a nyugatiak ugyanis úgy érzik, amolyan szociális dömpingnek számít, hogy kelet-európai munkavállalók a nyugati béreknél olcsóbban végeznek el bizonyos munkákat. A téma tipikus példája a kamionsofőröké, akik gyakorlatilag nyugaton dolgoznak, amikor fuvaroznak, de Kelet-Európából kapnak fizetést, ezért a nyugati cégeknek sokkal jobban megéri keleti dolgozókat foglalkoztatni. Ezt orvosolná az, ha a keleti tagállamokba bejegyzett, de nyugaton dolgozó munkavállalóknak nyugati bért kellene fizetnie a munkahelyeknek. 

Magyarország különösen elfogadhatatlannak tartja a kiküldetési szabályok kiterjesztését a nemzetközi közúti közlekedési tevékenységekre, vagyis a kamionsofőrökre, buszvezetőkre, "mivel ezt a területet nagyfokú mobilitás jellemzi". A kormány azt sérelmezi, hogy az Európai Bizottság annak ellenére fenntartotta a javaslatát, hogy tizenegy tagállam nemzeti parlamentjének tizennégy kamarája - közte a magyar Országgyűlés - az úgynevezett sárga lapos eljárás megindításával kifogásolta a javaslatot.

Magyarország és Lengyelország közös nyilatkozatban fejtette ki, hogy az elfogadott szabályok semmiképpen sem tekinthetők kiegyensúlyozottnak - tette hozzá a Miniszterelnökség. 

A kormány szerint az irányelv végső szövege még az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest is hátrányosabb a régió vállalkozásai számára. A kormány a keresetlevelében arra hivatkozott, hogy az irányelv módosítása a szükségesség és arányosság elveibe ütközik, másrészt a megkülönböztetés-mentesség követelményét sértő kötelezettségeket és korlátozásokat vezet be. A kabinet arra is hivatkozott, hogy a megtámadott irányelv egyes rendelkezései sértik a jogbiztonság és a normavilágosság elvét, ami jelentős kihívások elé állítja majd a tagállamokat az irányelv nemzeti jogba történő átültetésekor, aminek 2020. július 30-ig kell eleget tenniük. 

A kormány bízik abban, hogy még 2020 előtt az Európai Unió Bírósága megsemmisíti a megtámadott irányelvet.   

Bármely alapszabadság korlátozása az európai integráció alapját képező belső piac egységének megbontásához vezethet - állapította meg a kabinet.  A kormány rendelkezésre álló információi szerint Lengyelország ugyancsak keresetet nyújt be az uniós bírósághoz az irányelv miatt.

Nincs másik valóság, nincs másik Index.
Támogasd a fennmaradásunkat!

https://index.hu/tamogatas