Aliz
6 °C
14 °C

Mi lesz a szaúdi újságíró meggyilkolásának ára?

2018-10-20T015732Z 1093996125 RC16F06F9D50 RTRMADP 3 SAUDI-POLIT
2018.10.25. 16:51

Onnan, hogy azt állították, Dzsamál Hasogdzsi elhagyta az isztambuli főkonzulátusuk épületét, Szaúd-Arábia hivatalos verziója több mint három héttel a gyilkosság után csütörtökön eljutott odáig, hogy az ország főügyésze is azt vélelmezte: előre eltervezett módon ölték meg a kormánykritikus újságírót, aki a házasságához szükséges iratokért ment be a főkonzulátusra október 2-án, ahonnan soha többet nem jött ki.

A friss beismerés összefüggésben lehet azzal, hogy Gina Haspel CIA-igazgató is Isztambulban járt, ahol török és amerikai lapok egybehangzó értesülései szerint meghallgatta azokat a hangfelvételeket, amin a török források szerint a főkonzulátuson elkövetett gyilkosság hallható. Haspel csütörtökön számol majd be Donald Trump amerikai elnöknek a fejleményekről.

A héten kezdődött nagyszabású szaúdi gazdasági fórumon több nemzetközi médium és nagyvállalat lemondta részvételét, Szaúd-Arábián nagy a nemzetközi nyomás. Recep Tayyip Erdoğan török elnök keddi beszédében jelezte, hogy nem engedik ennyivel elhalni a gyilkossági ügyet, több ország is szankciókat helyezett kilátásba, és az amerikai vezetés is kezdett keményebben fogalmazni. Közben Hasogdzsi holtteste még mindig nem került elő.

Folyamatosan alakult a szaúdiak verziója

Miközben sokan úgy vélik, egy ilyen akció nem történhetett volna meg a királyságot irányító Mohamed bin Szalmán trónörökös tudta és jóváhagyása nélkül, a szaúdi vezetés próbálja eltávolítani az ügyet a fiatal hercegtől. Csakhogy így is az ő közvetlen környezetéből vettek őrizetbe több magas rangú tisztviselőt.

A szaúdiak bejelentették, hogy Mohamed bin Szalmán vezetésével felállítottak egy szervezetet, aminek a feladata a titkosszolgálatok megreformálása lesz. A trónörökös pedig szerdán fel is szólalt a szaúdi gazdasági konferencián, azt állítva, hogy „ez az undorító incidens fájdalmas minden szaúdinak", és

a gyilkosság felelőseinek megbüntetését ígérte.

Közben viszont a szaúdiak verziója a történtekről nemcsak az elmúlt hetekben, hanem Hasogdzsi megölésének pénteki elismerése óta is majdnem napról napra alakult:

  • A gyilkosságot először úgy interpretálták, hogy az nem központi utasításra történt, hanem Hasogdzsi fizikai konfliktusba keveredett meg nem nevezett személyekkel a követségen, és a küzdelemben vesztette életét.
  • Aztán az arab királyság külügyminisztere már kimondta a gyilkosság szót is, és óriási hibáról beszélt, amit csak tetézett, hogy az elkövetők milyen fedősztorival próbáltak előállni. Azonban tartotta magát ahhoz, hogy a hírszerzés legfelsőbb vezetése nem tudott semmit az egész akcióról.
  • Még ugyanaznap egy, a sajtónak névtelenül nyilatkozó tisztségviselő újabb elmélettel állt elő, eszerint az Isztambulba érkezett különítmény tagjai fojtófogást alkalmaztak a begyógyszerezésnek ellenálló Hasogdzsin, aki ebbe halt bele. Ezután a holttestét egy szőnyegbe csavarták, majd átadták „egy helyi közreműködő kapcsolatuknak.”
  • Szerdán aztán szaúdi források a CNN-nek egy olyan verzióról beszéltek, hogy az Isztambulba érkezett különítmény tagjai első körben arra akarták kényszeríteni Hasogdzsit, hogy térjen vissza velük Szaúd-Arábiába. Ellenállása esetén be kellett volna nyugtatózniuk, aztán két napra a szaúdi titkosszolgálat egyik lakására vinniük Isztambulban. Ha viszont utána sem sikerült volna meggyőzniük, akkor átadták volna a helyi kapcsolatnak.
  • Csütörtökön pedig jött a főügyész előre eltervezett gyilkosságról szóló bejelentése, aki az ügyben vizsgálódó török-szaúdi közös nyomozócsoport eredményeire hivatkozott. Újabb embereket hallgattak ki gyanúsítottként az ügyben.
Török rendőrök vizsgálják át a parkolót, ahol Dzsamál Hasogdzsi autóját megtalálták 2018 október 23-án.
Török rendőrök vizsgálják át a parkolót, ahol Dzsamál Hasogdzsi autóját megtalálták 2018 október 23-án.
Fotó: Chris McGrath / Getty Images Hungary

A hétvégén egy térfigyelő kamera felvétele alapján kiderült az is, hogy egy férfi Hasogdzsi eltűnése után a meggyilkolt újságíró ruháiban távozott a hátsó ajtón át a konzulátusról. A török források szerint őt kifejezetten azért vitték magukkal, hogy hasonmásként használják Isztambulban.

A Reuters török és arab hírszerzési forrásokra hivatkozva pedig azt írta, hogy a trónörökös egyik őrizetbe vett tanácsadója Skype-on jelentkezett be Hasogdzsi vallatása közben. Szaúd al-Kahtani állítólag azt mondta, hogy „hozzátok elém ennek a kutyának a fejét". Habár a héten többször is elterjedt, hogy megtalálhatták Hasogdzsi maradványait, a holttest továbbra sincs meg.

Erdoğan nem terítette ki minden lapját

Török lapokban az elmúlt hetekben folyamatosan szivárogtattak olyan információkat névtelen török hatósági forrásokra hivatkozva, miszerint Hasogdzsit brutálisan megverték, megkínozták, a holttestét feldarabolták, valamint hogy a török hatóságoknak a konzulátuson készült hangfelvételek is a birtokukban vannak. Ezeket mutathatták meg Gina Haspel CIA-igazgatónak.

A hét elején Erdoğan a parlamentben elmondott beszédében ugyan nem borította az asztalt, de már elég határozottan ellentmondott az akkori szaúdi narratívának, amikor előre kitervelten végrehajtott gyilkosságról beszélt. Azt is felvetette, hogy az ügyben őrizetbe vett 18 szaúdit Törökországban kell bíróság elé állítani. Ezzel a szaúdi igazságügyi miniszter hétvégi kijelentésére reagált, aki azt mondta, hogy az érintettek – vagyis a Hasogdzsi halálakor Isztambulba érkezett különítmény 15 tagja, és Mohamed bin Szalmán trónörökös két bizalmasa – ellen Rijádban kell vizsgálatot folytatni.

A török elnök nem vádolta meg közvetlenül a szaúdi vezetőket a gyilkosságban való részvétellel, de azt mondta, hogy nem elégednek meg a biztonsági- és a titkosszolgálatok egyes tagjainak megvádolásával,

azokat is felelősségre kell vonni, akik kiadták a parancsot.

Erdoğan láthatóan nemzetközi konszenzust építene ki maga mögött, például más országokat is bevonna a vizsgálatba. Jelezte tehát, hogy nem várható, hogy a török nyomozás idővel szépen csendben elhal majd, sőt egy volt ellenzéki képviselő szerint a török vezetés már a szivárogtatásokkal is nyomást akar gyakorolni a régióban számos kérdésben rivális Szaúd-Arábiára.

Trump: A legrosszabb fedőakció

Donald Trump pénteken még arról beszélt, hogy hihetőnek tartja a szaúdiak magánakciózó ügynökökről szóló magyarázatát, kedden viszont már a világ legrosszabb fedőakciójának nevezte a Hasogdzsi meggyilkolására adott szaúdi magyarázatot, később pedig totális fiaskóról beszélt. Szerinte túl sok az az egy hónap, amit a szaúdiak a vizsgálat lezárásához kértek.

A Wall Street Journanak adott interjújában amikor rákérdeztek, a trónörökösről azt mondta: „Ő viszi a dolgokat, szóval ha a királyi családból bárki tudott róla, az ő lenne." Mohamed bin Szalmán ugyanakkor telefonbeszélgetésükön tagadta, hogy tisztában lett volna bármivel, Trump pedig szeretne hinni nekik. Az elnök környezetéből nyilatkozó források szerint egyre jobban frusztrálja őt a változó szaúdi narratíva, de

EZZEL EGYÜTT IGYEKSZIK FENNTARTANI A JÓ VISZONYT A KIRÁLYSÁGGAl, a szaúdiakat fontos közel-keleti szövetségesnek nevezte.

Haspel csütörtöki beszámolója fontos lehet abban, hogy mennyit változik az amerikai vezetés álláspontja az ügyben. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter már bejelentette, hogy az Egyesült Államok megvonja a vízumot azoktól, akiket Hasogdzsi haláláért felelősnek tartanak. A pénzügyminisztériummal együttműködve további intézkedésekre is készülnek, például számlák befagyasztására és beutazási tilalmakra.

Az Axios/SurveyMonkey felmérése szerint egyébként a legtöbb amerikai – a republikánusoknak pedig a 37 százaléka – úgy gondolja, hogy Trump nem volt elég kemény Szaúd-Arábiával szemben az ügyben. Viszont csak 4 százalék tartja a külpolitikát a legfontosabb témának a november 6-i félidős választások előtt, ezért az ilyen ügyeknek várhatóan nem sok hatása lesz a végeredményre. Trumpnak állítólag azt tanácsolták, hogy sokkal inkább a Hondurasból indult migránskaraván ügyét tartsa napirenden.

Ami miatt Trump nem ugrál annyira

„Ezek az emberek nem ilyenek. Szaúd-Arábiával barátságos a viszonyunk. Nagyon sokat tettek a térség stabilitásáért. Nem kéne ezt a barátságot egyetlen konfliktus miatt feláldozni. Ez az egész olyan, mint egy házasság, és ez az egész csak egy nap az egész házasságból" – mondta a Washington Postnak egy névtelenül nyilatkozó üzletember kedden a nagy rijádi üzleti konferencián, amit „sivatagi Davosnak" is szoktak hívni.

Az üzletember kommentárja nagyjából jól leírja az amerikai kormányzat eddigi hozzáállását a szaúdi ellenzéki újságíró meggyilkolásának ügyéhez. Ahhoz azonban, hogy jobban megértsük, mi motiválja az amerikai kormányzatot, érdemes megnézni két iparágat, amin keresztül a kereskedelem miatt összefonódás van a két ország között. Ez a két iparág a fegyver-, és az olajkereskedelem.

A 2013 és 2017 közötti időszakban Szaúd-Arábia volt a világ második legnagyobb fegyverimportőre, a 2013-at megelőző öt évben az olajmonarchia importja több mint háromszorosára növekedett. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) elemzése alapján a 2017 előtti öt éves időszakban Szaúd-Arábia fegyverimportja 48 százalékkal haladta meg az 1995 és 1999 közötti időszak forgalmát, amikor az ország szintén a világ második legnagyobb importőre volt. A 90-es évekhez képest viszont nagy különbség, hogy a szaúdiak az importált fegyvereket sokkal nagyobb arányban használják fel konkrét harcok során, főleg Jemen ellen.

Ahogy az ábrán is látszik, a 2013 és 2017 között eltelt öt évben a szaúdiak 61 százalékban az Egyesült Államokból, 23 százalékban pedig az Egyesült Királyságból vettek fegyvereket. Ez konkrétan többek között 78 repülő, 72 helikopter, 328 tank és nagyjából 4000 egyéb hadijármű beszerzését jelentette. Az angolszász országok mellett Franciaország, Spanyolország, Svájc, Németország, Olaszország, és Kanada számít nagy exportőrnek, de nagyságrendileg ezeknek az országoknak az exportja eltörpül az angol és amerikai forgalomhoz képest.

Ezek alapján az is érthetővé válik, hogy Trump miért volt eddig olyan vajszívű a szaúdiakkal az ellenzéki újságíró ügyében – és hogy republikánus szenátorok unszolása ellenére miért csak adminisztratív intézkedésekig jutottak el a szankciókat tekintve –, miközben Németország például már bejelentette, leállítja a Szaúd-Arábiának szánt fegyvereladásokat

  • Theresa May brit miniszterelnök bejelentette, hogy megvonják a gyanúsítottak vízumát.
  • Franciaország is belengette, hogy szankciókat hozhatnak, de egyelőre még megvárják a bizonyítékokat az ügyben.
  • Spanyolországban szintén hasonló folyamatok játszódnak le a fegyvereladások miatt, mindkét utóbbi ország a végsőkig ki akar várni
  • Fegyverembargó bevezetését javasolja Szaúd-Arábiával szemben csütörtökön elfogadott állásfoglalásában az Európai Parlament, amely szerint független, nemzetközi vizsgálatra, illetve egységes uniós fellépésre van szükség Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolásának ügyében.

Akkor is ugyanez a kép rajzolódik egyébként ki, ha azt nézzük, hogy miként reagáltak a kereskedelmi partnerek az olajmonarchia jemeni beavatkozására, ami rendszeresen civil áldozatokat is követelt: Belgium és Norvégia felfüggesztette a fegyverkereskedelmet az országgal, és a spanyol kormány is lefújt idén szeptemberben egy 10,7 millió dolláros fegyverüzletet. A szaúdiakat a kisebb exportőrök kiesése ugyanakkor kevéssé zavarja, viszont az valószínűleg már eléggé érdekükben áll, hogy az USA-val, az Egyesült Királysággal, és kisebb részben Franciaországgal ne kapjanak annyira össze, hogy az a fegyverbeszerzések rovására menjen. Ennek az is az oka, hogy bár a szaúdiak bejelentkezhetnének fegyverekhez Kínánál vagy Oroszországnál, az új katonai gépek más technológiát használnának, mint a régi amerikaiak, így problémát okozna ezeknek az eszközöknek az összehangolása.

Így tehát

az amerikaiak - saját maguknak is ártva - a fegyverszállítmányok felfüggesztésével akár nyomást is tudnának gyakorolni a szaúdiakra, ugyanakkor ez nem túl valószínű forgatókönyv.

Trump tavaly májusban jelentette be, hogy a szaúdiakkal nyélbe ütöttek egy 110 milliárd dolláros fegyverüzletet, és Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolását követően az amerikai elnök azt mondta, azért nem akar elállni az üzlettől, mert az 500, 600 ezer vagy 1 millió új munkahely elbukását jelentené az USA-nak (különböző interjúkban különböző számokat mondott).

Mohamed Bin Szalmánt és Donald Trump a fegyereladásokról szóló találkozón 2018 márciusában
Mohamed Bin Szalmánt és Donald Trump a fegyereladásokról szóló találkozón 2018 márciusában
Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

Olaj: már nem ugyanaz, mint régen

A fegyveren kívül az olaj lehet a másik dolog, ami magyarázhatja Trump óvatosságát. Szaúd-Arábia a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) alapító tagja, és mivel a világ kőolaj-kitermelésének jelentős részét adja, piaci erejét a világpiaci árat befolyásolva politikai célokra is fel tudja használni. A Voxnak nyilatkozó energetikai elemző, Ashley Peterson szerint ugyanakkor Szaúd-Arábia az OPEC-kel együtt ma már nem tudná megismételni az 1970-es években tető alá hozott olajembargót ugyanakkora hatékonysággal. (1973-ban az OPEC kartellezése miatt az olajárak az egekbe szöktek, amivel sikerült a nyugati gazdaságokban óriási felfordulást okozniuk.)

Manapság már teljesen más a világpiaci helyzet, még úgy is, hogy az USA a nyersolaj-importjának nagyjából 10-11 százaléka érkezik Szaúd-Arábiából, és az egyik legnagyobb olajfeldolgozó üzem is a szaúdiaké. Egy az 1973-ashoz hasonló embargóval Peterson szerint az olajmonarchia valójában többet ártana saját magának, mint másoknak.

Mivel pedig az USA jelentős palaolaj és palagáz-készletekkel rendelkezik, a szaúdiak az embargóval csak mérsékeltebb kellemetlenséget tudnának okozni az amerikai gazdaságnak. Ezek fényében nem is annyira meglepő, hogy Halíd al-Falih energetikai miniszter hétfőn bejelentette, hogy nem kell egy 1973-es jellegű olajembergóra számítani, ugyanis Szaúd-Arábia nem tervez ilyesmit bevezetni.

Az embargó tehát nem feltétlenül jelentene akkora problémát, ugyanakkor végeredményben

mégis az olaj lehet a magyarázat arra, hogy Trump miért nem lépett fel keményebben Szaúd-Arábiával szemben.

Ahogy arra a New York Times cikke is felhívta a figyelmet, Szaúd-Arábia fontos szerepet játszik abban, hogy az amerikai kormányzat az iráni atomalkuból kivonuljon, és gazdasági szankciókat vezessen be. A november 4-én újra életbe lépő szankciók jó eséllyel betennének az Iránból olajat importáló európai gazdaságoknak, ezt viszont a szaúdiak megnövelt kitermelésével kompenzálni lehet. Az amerikaiak ezen kívül is számos közel-keleti kérdésben, az izraeli-palisztin konfliktusban, a szíriai polgárháborúban is számítanak Szaúd-Arábiára.

(Borítókép: Donald Trumpot és Mohamed Bin Szalmánt ábrázoló maszkokat viselő tüntetők az amerikai külügyminisztérium épülete előtt Washingtonban 2018 október 19-én - fotó:  Kevin Lamarque / Reuters)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?