Orbán Viktor szerint Kína, a Balkán és Közép-Európa a jövő gazdasági fejlődésének záloga

Kína, a balkáni országok és Közép-Európa összefogását szorgalmazta Orbán Viktor miniszterelnök az érintett országok jegybankelnökeinek budapesti konferenciáján.

A miniszterelnök péntek délelőtti beszédében több oldalról közelítette meg, hogyan kell szerinte Magyarországnak és a térségnek viszonyulnia ahhoz az új világrendhez, amely szerinte feltartóztathatatlanul közeleg felénk. Orbán Viktor elmondta, most már jól látszik, milyen lesz a világ a következő 10-20 évben és meglátása szerint az egypólusú világrendet mindenképp egy többpólusú világ váltja fel, amelyben a globalizáció ugyan folytatódni fog, de a belső viszonyok átalakulnak, és lesznek pólusok, amelyek kiemelkednek.  Elmondta, Magyarország úgy szeretne az unió része maradni, hogy nyitott más térségek felé is, és ez az óvatos hozzáállás az euró bevezetésével kapcsolatban is érvényes lesz. Hozzátette: ugyan az Egyesült Államok próbálja majd megőrizni vezető szerepét, de muszáj látni, hogy Kína, a balkáni térség és Közép-Európa kihagyhatatlan lesz a képletből. Éppen ezért azt mondta, Magyarország elkötelezett a balkáni országok, különösen Szerbia és Montenegró Európai Unióhoz történő közelítésében.

Kínával kapcsolatban elmondta, az elmúlt tíz év azt bizonyítja, hogy Kína gazdasági felemelkedése nem átmeneti, a keleti ország “álló csillag lesz” a világgazdaságban. 

Innovatív országok vannak a régióban, ahol kedvező az adózás és kiváló a munkaerő. Ebben a tekintetben Magyarországnak is jó oka van az optimizmusra, úgy érzi. Azért, hogy ezt megerősítse, 2020-ig ezer milliárd forintot költene a k+f területre.

Orbán Viktor elmondta, a két felemelkedőben lévő erőközpont (Közép-Európa és Kína) egyre inkább összekapcsolódik, vasúton két hét alatt elérhető egyik térség a másikból. Kína ezért meg is hirdette az Egy út, egy övezet kezdeményezést. “Eurázsiára gazdasági térségként kell gondolnunk a jövőben. Ebben a tekintetben Nyugat-Európa lassabban tanul, mint Közép-Európa, de ők is rá fognak jönni, hogy Kínához nem ideológiai módon kell kapcsolódniuk, és nem ítélkezniük kell. Mindannyian máshogy vezetjük az országainkat, a közös érdekeket kell inkább nézni” - mondta Orbán Viktor.

“Érdemes ebben nem csak a veszélyt, hanem a lehetőséget látni” - mondta. Arra is kitért, hogy ha devizában bocsátana ki kötvényt Magyarországon a jövőben, az valószínűleg keleti irányba történne. Az előzmények után nyilván a jüanra gondolt.

A miniszterelnök szerint nagyobb szerep kellene, hogy jusson a nemzeti jegybankoknak is, személyesen a magyar jegybanktól azt várja, hogy olyan javaslatokat tegyen, hogyan lehetne még több pénzt bevonni a gazdaságba, hogy az eurázsiai gazdasági térség megépítéséhez és megerősítéséhez szükséges tőke rendelkezésre álljon.

Orbán Viktor beszélt a migrációról is, amelynek szerinte még lesz folytatása, és azt várja, hogy a nyugati országok is változtatnak majd ez ügyben a politikájukon, mert kénytelenek lesznek, és a mi térségünknek is fel kell készülnie a következő hullámra.

A miniszterelnök beszédét a 2008-as gazdasági válsággal kezdte és azzal zárta, hogy az elemzők többsége egyetért abban, közeleg egy másik, kevésbé drasztikus visszaesés, amelynek formája azonban még nem látszik.