Valér
-2 °C
0 °C

Tényleg itt az idő az aranyvásárlásra?

2018.11.12. 10:55
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) októberben aranyvásárlást jelentett be, és így tett a lengyel, az orosz és az indiai jegybank is. Miért halmoznak fel a nemzeti bankok éppen most aranyrudakat, és milyen lehetőségei vannak azoknak, akik maguk is vásárolnának?

Megváltozott a trend; jó ideig kifejezetten szabadultak a jegybankok az aranytól, most megint vásárolnak. A rendszerváltás után két évvel, 1992-ben 340 dollár volt egy uncia (31,1 gramm) arany ára, és a világ jegybankjai érezhetően ráuntak a nemesfém tárolására. Divatos lett megszabadulni az aranytartalékoktól, Magyarország például a 60 tonnás aranytartalékát 3 tonnára redukálta.

Pénzrendszerek

A történelmi előzmények nagyjából ismertek. Két és fél ezer éven át az arany és az ezüst, illetve az ezek fedezetére kibocsátott pénz volt a vagyonfelhalmozás legfőbb eszköze. A jegybankok ebben a rendszerben azt ígérték, hogy a pénz tulajdonosa bemehet a bankba és annyi aranyra válthatja a nála levő bankókat, amennyit az ígér. Vagyis jó ideig annyi pénz volt forgalomban, amennyi arany „a pénz mögött” fizikailag is rendelkezésre állt. Később ez egy kicsit módosult, már csak az Egyesült Államok ígérte, hogy a dollárt fedezi arannyal, a többiek pedig a dollárhoz mérték magukat. Aztán vége lett az aranyfedezeti rendszernek és eljött a fiat money korszaka, vagyis az embereknek bízniuk kellett a pénzben, de ez már csak papír volt és ígéret, arany nem volt mögötte.

Ma már tudjuk, ez hosszabb távon nem volt jó döntés, mert bár miután megszabadultunk a fizikai aranyunk zömétől, még tíz évig alacsony volt az arany ára, de aztán bekövetkezett az arany történelmének egyik legdurvább áremelkedése, meséli Juhász Gergely, a különböző aranybefektetéseket kínáló Conclude Zrt. vezetője. Az ár tíz éven át, gyakorlatilag törés nélkül emelkedett, 2011-ben már 1900 dollár volt egy uncia.

Áresés és újra vételek

Az elmúlt hat-hét évben aztán a csúcspont után jött egy korrekció. Jól hasított a világgazdaság, kevesebb figyelem jutott a pénz-, illetve értékpapír-befektetések alternatívájának is tartott aranyra, 1200 dollárig esett vissza az árfolyam.

2018 őszén pedig megint egyfajta hangulati trendforduló tapasztalható. Nő az aranykereslet, részben az ékszercélú felhasználás, a lakossági aranyrúd- és aranyérme vételek is, de több jegybank, így a magyar is érdemben elkezdett fizikai aranyat felhalmozni. A nemzetközi elemzésekben pedig egyre gyakrabban kerül elő az az érv, hogy a fiat money (vagyis az árufedezet nélküli pénzek) általános válságára is érdemes felkészülni.

Magyarok, de nem csak magyarok

Magyarországon nemrég a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentette be, hogy 3 tonnáról, 31,4 tonnára emelte az aranytartalékait. A magyar közlemény korántsem volt egyedülálló, Lengyelország 9 tonna vásárlását jelentette be, Oroszország havi szinten 20 tonnát halmoz fel egy program keretében, India 8,5 tonnát vásárolt.

Ha egy kicsit megnézzük a magyar adat tartalmát, és némi túlzással, 10 millió magyar emberrel számolunk, akkor a bejelentés tartalma szerint a fejenként 0,3 gramm aranyunkat fejenként 3,14 grammra növeltük. Egy gramm arany ára cikkünk írása idején 11 ezer forint, vagyis ha ezt átszámítjuk, akkor a fejenként 3300 forint aranytartalékról felugorhatunk 34,5 ezer forintra.

Biztonsági szempontok

A legtöbb tartalékolásnak, vagyonfelhalmozásnak, a pénz el nem költésének azért van értelme, mert véd a bizonytalantól. Elhalasztjuk a fogyasztásunkat, hogy később is biztosan legyen lehetőségünk fogyasztani, például élelmiszert venni, vagy fűteni.

Biztonsági szempontból minden tartalékolási típusnak van értelme és van hátulütője.

  • A magyar állampolgárok legtöbb megtakarítása lakóingatlanban, bankbetétben, befektetési jegyekben van, ezek értéke jellemzően növekszik, vagyis stabilan véd az infláció ellen.
  • A készpénz akkor előnyös, ha esetleg intézményi válságtól félünk, vagyis a forint értéke nem csökken, csak éppen attól tartunk, hogy a pénz nincsen biztonságban a pénzügyi intézményekben, mert ellopná a bank, vagy a brókercég.
  • Míg a deviza akkor jó, ha az országkockázattól tartunk.
  • Maga az arany is jellemzően véd az infláció ellen, illetve akkor előnyös, ha minden más borul, ha általában is baj van a fiat money rendszerével, ha már a dollár sem biztonságos, mert összeomlik. (A dollár egyelőre stabil.)

De mire lesz elég Magyarország 31,4 tonnás aranytartaléka? Ha egy gramm arany ma 11 ezer forintot ér, akkor egy kiló 11 milliót és egy tonna 11 milliárd forintot. A 3 tonna értéke 33 milliárd forint volt, a 31,4 tonnáé 345 milliárd forint. Magyarország esetében egy olyan államról beszélünk, ahol a becslések szerint 5000 milliárd forint készpénz van a lakosság birtokában, azaz fejenként 500 ezer forint, ennek mostantól a közel huszadát aranyban fogjuk tartani.

Ha a fiat money valóban összeomlana, akkor a 3 tonnás aranytartalék idején egy napra még meglenne mindenkinek az országban az ÉLELEMRE való, a 31,4 tonnás aranytartalék esetén akár tíz-húsz napra is jutna fedezet.

Ha megnézzük a többieket, az látható, hogy a fejlett világban körülbelül egy uncia (31,1 gramm) aranytartalék jut egy emberre. Az Egyesült Államoknak 8133 tonnája van, Németországnak 3300 tonnája, míg a közelünkben Ausztriának 280, Lengyelországnak 110, Romániának 103 tonnája, Szlovákiának 31 tonnája, Csehországnak viszont csak 9 tonnája.

India: kígyók és templomok

A legkülönlegesebb helyzet alighanem Indiában alakult ki. Az állam 570 tonnányi aranya lakosságarányosan teljesen jelentéktelen, de emellett az indiai lakosság igényei miatt India évente 800 tonna aranyat importál. Csak a hindu templomokban szinte felfoghatatlan mennyiségű, 4000 tonna, azaz százhatvanmilliárd dollár értékű arany található.

Az indiai lakosság körében hagyományosan az arany a fő felhalmozási, tartalékolási eszköz, míg a hindu templomokban a különböző kéréseket megfogalmazó hívők visznek be ékszereket, amelyeket a mondák szerint királykobrák őriznek a raktárakban. Igen ám, de ahogy India középosztálya rohammértékben gazdagodik, vagyis sokkal több arany-megtakarítást, illetve vallási kérést tudnak finanszírozni, úgy a rengeteg aranyimport pocsék kereskedelmi egyensúlyt okoz az országnak. Meglepő módon ez a helyzet, vagyis a nagy indiai aranyigény éppen áresést okozott az aranypiacon.

Az indiai állam ugyanis nem nézte jó szemmel a nagy hiányt, és a kereskedelmi bankok segítségével kamatozó aranykötvényeket bocsátott ki. Vagyis a lakosságtól megpróbálja begyűjteni az aranyat, és sokszor be is olvasztja az érméket, ékszereket és az indiai ékszerészek rendelkezésre bocsátja azt. Az aranykötvények pedig a trezorokban őrzött arany után kamatot fizetnek (jellemzően évi 2 százalékot – azt is aranyban). Vagyis a belföldi arany bekerülhetett egyfajta értelmes gazdasági vérkeringésbe. A globális hatás azonban az lett, hogy bizonyos indiai import kiesett, a kisebb világpiaci kereslet mellett eshetett az ár. Érdekes egyébként, hogy az aranyban nagyon hívő indiai, kínai, közel-keleti gazdagok újabban általában sem annyira ékszerben, hanem már sokkal inkább aranylapkában és rúdban halmoznak fel.

És a magyar lakosság?

Magyarországon az arany ugyan benne van az emberek gondolkodásában, de nem igazán magas az aránya. Becslések szerint a lakosságnak maximum az új jegybanki szintnek megfelelő, azaz 20-30 tonna lehet a birtokában. A kritikusok elmondhatják az aranyról, hogy annak hosszú távú megtérülése alacsonyabb, mint a szinte 80 éve dráguló részvénypiacoknak, az arany nem fizet kamatot, osztalékot, drága, költséges a megvétele, a tartása. Ugyanakkor az arany hívei szerint egy igazán diverzifikált portfólióban helye van az aranynak is.

A következő kérdés, hogy amennyiben mégis arany, akkor a papírarany, vagy a fizikai a jobb döntés. A papírarany hívei szerint annak beszerzése olcsóbb, mint a fizikai aranyé, nem kell védeni, tárolni, legyártatni és mégis ugyanúgy egyfajta biztonságot jelent. Ez alapvetően igaz, ugyanakkor a befektetési arany hívei ehhez hozzáteszik, hogy a költségek egyáltalán nem biztos, hogy kedvezőbbek, ráadásul a fizikai arany a biztonságnak egy magasabb szintjét jelenti, mert olykor az ár is eltér a papíraranyétól.

Juhász Gergely szerint ez leginkább az igazán kritikus helyzetekben fordulhat elő, és ekkora balhé az elmúlt évtizedben ritkán fordult elő. De azért akadt olyan helyzet, például 2011 augusztusában, amikor leminősítették az amerikai államadósságot, hogy a fizikai arannyal rendelkezők visszatartották a készleteket, az aranykereskedők nem adtak árut, és ezért a fizikai arany egy-két napig drágább lett, mint a papírarany.

Aki ekkor jól érezte meg, hogy a világ azért nem dőlt össze, 5-10 százalékkal feljebb eladhatta, majd vissza tudta venni a fizikai aranyát. Akit a papírarany érdekel, sok lehetőséget talál, a világ legnagyobb ilyen kollektív befektetése a 760 tonna arannyal rendelkező New Yorkban jegyzett SPDR (spider) Gold Trust. A papíraranynak az egyik előnye, hogy adókímélő lehet, mert az alap befektetési jegyei TBSZ-re helyezhetők, a legnagyobb hátránya viszont, hogy hiába van a részvények mögött aranyfedezet, még a legnagyobb befektetőknek sem egyszerű aranytömbre váltaniuk a részvényeiket.

Aki pedig a fizikai aranyban bízik, szintén bőven fellelhet hazai, vagy külföldi szolgáltatókat. A kisebb megtakarításokkal rendelkező lakossági befektetők szempontjából a fő probléma az, hogy a befektetési aranypiac elérése drága és nehézkes. Aki fizikai aranyba szeretne fektetni, annak az a fő korlát, hogy a kisbefektetők nem érik el jó áron a piacot.

Ha valaki 20–60 ezer forint között szeretne aranyat venni, akkor a rúdméret nagyon drágán állítható elő. Minden mérethez eltérő felár tartozik, de ez 2 grammnál még 14 százalékos, 5 grammnál (vagyis mintegy 60 ezer forint értékű aranynál) 8 százalékos az előállítási költség, 1000 grammnál azonban már csak 1 százalék alatti.

GettyImages-94878007
Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

A nagy aranyértékesítők ezért jellemzően azzal operálnak, hogy összegyűjtik a kisbefektetőik igényeit és aggregáltan, jobb áron vásárolnak, az aranybefektetők aranyát pedig fizikai arannyal fedezett aranyszámlán tartják nyilván. A kisbefektető nagyon olcsón, jellemzően a világpiaci középárfolyam fölött 1 százalékkal jut aranyhoz, és ha az aranyszámlája terhére valóban aranytömböt szeretne kapni, akkor már csak a gyártási költséget kell megfizetni.

Az előbbi példánál maradva, ha egy kisbefektető csak havi 2 gramm vásárlását tudja megengedni magának, akkor 11 százalékkal jár jobban, ha inkább aranyszámlán összegyűjt 50 gramm aranyat és a 2 százalékos gyártási költségű 50 grammos aranylapkát kéri ki az arany egyenlege terhére, mintha 25 hónapon keresztül, havonta venne egy-egy darab 2 grammos aranylapkát.

A nemzetközi piacon a két legnagyobb játékos a kanadai Gold Money és a brit Bullion Vault, Magyarországon a Conclude indított egy Goldtresor elnevezésű európai aranyszámla-szolgáltatást. Mindhárom szereplő rendszere éjjel-nappal nyitva van, a befektetők interneten keresztül is tudják adni-venni arany megtakarításukat.

  • A Gold Money főleg Ázsiára koncentrál, már egymillió ügyfele van, egyik nagy újdonsága, hogy már aranyfedezetű bankkártyája is van.
  • A Bullion Vault kevésbé kreatív, igaz megteheti, hiszen, ha éppen semmit sem ötletel, akkor is 3 millió fontot keres évente, csak 2006-ban indult a cég, de már 2 milliárd dollárnyi aranyat tárol az ügyfeleinek.
  • A Conclude Goldtresor szolgáltatása a bankkártyát kivéve nagyon hasonló a Gold Moneyéhoz, a magyar befektetőknek azért előnyös, mert budapesti központban kaphatnak személyes kiszolgálást.

Egyik fizikai arannyal fedezett aranyszámla szolgáltatásra sincs betétbiztosítási garancia, ezért érdemes a hatékony formában összegyűjtött aranyat időnként kikérni és az aranytömböket otthoni, vagy banki széfben elhelyezni.

Az aranygyártásban a négy kilences, London Good Delivery jelenti a sztenderd minőséget, ezt több gyártó elő tudja állítani és gyakorlatilag minden arany kitisztítható erre a minőségre. Az aranytárolással és szállítással foglalkozó legnagyobb cégek közül a svéd-amerikai Loomis a piacvezető, amely több kontinensen is kínál bankoknak, aranybányáknak, finomítóknak, nagykereskedőknek aranyszállítási és tárolási szolgáltatást, amelynek előnye, hogy a benn tárolt aranyat biztosítótársaságok is biztosítják. A fent említett fizikai aranyszámla vezető cégek is jellemzően a Loomisnál tárolnak.

(Borítókép:  Aranyrudat mutatnak be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóján a jegybank székházában 2018. október 16-án. - f otó: Illyés Tibor / MTI)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!