Judit
2 °C
7 °C

Háromszor annyit húznak befektetéseikből a gazdag magyarok, mint 2010-ben

2018.11.20. 05:05 Módosítva: 2018-11-20 09:20:21

Ha bérnövekedésről vagy jövedelmi egyenlőtlenségekről beszélünk, akkor általában a KSH-ra és az ő saját mérésükre alapozunk. A NAV-nak ugyan pontosabb statisztikái vannak a legálisan megkeresett és leadózott jövedelmekről, de az adóhatóság nem közli külön ezeket – először a következő évben fogunk velük teljességükben találkozni, amikor a KSH már új módszertan szerint, NAV-adatok alapján számolja majd a béreket. 

Egy kis szeletét most mégis meg tudjuk mutatni az adóhatóságnál regisztrált változásoknak, mert közérdekű adatigényléssel kikértünk néhány fontosabb számot a legnagyobb jövedelmű száz személyre, és a felső jövedelmi tizedre vonatkozóan. 

A NAV nem csak azt vezeti, kinek mennyi volt a jövedelme, hanem az egyes jövedelemtípusokat külön is bontja, így keletkezik az összevont jövedelem és a külön adózó jövedelem kategória. Az összevonthoz tartozik a sima munkaviszonyból származó fizetés, illetve a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, a külön adózóhoz pedig az egyéni vállalkozók jövedelmén felül a béren kívüli juttatás, a vagyontárgyak eladásából szerzett pénz, és a tőkejövedelem (pl. kamat- és osztalékjövedelem).

Alsóbb jövedelmi szinteken nyilván az utóbbi arányaiban kevésbé jelentős tétel, hiszen a kevés rosszabbul fizetett dolgozónak vannak jelentős befektetései, ami után külön adózó jövedelem ütné a markát. 

Felül viszont épp fordított a helyzet, amint azt az ábra is mutatja:

A grafikonon a száz legnagyobb összevont jövedelmet, illetve a száz legnagyobb külön adózó jövedelmet bevalló személy összesített éves jövedelmeit látjuk 2010-ig visszamenőleg. A két halmaz nem feltétlen ugyanazokat az embereket takarja, elképzelhető, hogy valaki az egyik kategória alapján befért a top 100-ba, a másikban viszont kimaradt. A trend azonban így is jól látszik, egyrészt 2010 óta mindkét kategóriában növekedést mutat a NAV adatbázisa, másrészt a

külön adózó jövedelmek összesített nagysága nagyjából a háromszorosára nőtt 7 év leforgása alatt.

Külön adózó jövedelem

A külön adózó jövedelmek nem képezik az összevont adóalap részét, minden külön adózó jövedelem esetében külön-külön kell megállapítani az adóalapot és a fizetendő adó összegét. Az RSM szerint ilyen jövedelemnek minősül többek között: 

  • – az egyéni vállalkozók SZJA-köteles jövedelme, 
  • – az ingó vagyontárgy, vagy ingatlan értékesítéséből származó jövedelem, 
  • – a kamatjövedelem,
  • – az osztalékból származó jövedelem, 
  • – a tartós befektetésből származó jövedelem,
  • – az egyes meghatározott juttatások 
  • a béren kívüli juttatások, 
  • – a kamatkedvezményből származó jövedelem is. 

Kikértük azt is, hogyan alakulnak a számok, ha a két kategóriát egybevonjuk, és azt a 100 embert nézzük meg, akik az összevont és a külön adózó jövedelmük összeadásával adják a ki a top százat. Rájuk vonatkozóan arra is kíváncsiak voltunk, mennyit adóztak, a számokat az alábbi, felső infografika mutatja.

Az összesített jövedelem alapján képzett felső körben közel 63 százalékos növekedés volt az adatok szerint 2010 óta, tavaly már 138 milliárd forintot, fejenként átlagosan 1,38 milliárd forintot kerestek összesen a leggazdagabbak. Az általuk befizetett személyi jövedelemadó összege is nőtt, bár nem ilyen mértékben: tavaly 20,6 milliárd forintot tett ki, vagyis nagyjából 33 százalékot nőtt 2010-hez képest.

Persze hozzá kell tenni, hogy amennyiben nagyvállalkozókról beszélünk, ők vállalati nyereségadó formájában is tettek már a közösbe a cégük eredményéből (a tao jelenleg egységesen 9 százalék Magyarországon, ami nemzetközi összehasonlításban kirívóan alacsony), kivéve, ha offshore-oznak. 

Az alsó ábra azt is mutatja, mi a trend, ha kitágítjuk a megfigyelési kört a felső jövedelmi tizedre. A NAV itt csak az összevont jövedelmek alapján képzett decilisek szerinti adatokat küldte el, ennek alapján leginkább arra lehet következtetni, hogyan alakult a felső 10 százalék bére az elmúlt években. Az adatok alapján 3 ezer milliárdról 4,4 ezer milliárdra változott a felső tized összevont jövedelme éves szinten, ami közel 32 százalékos növekedésnek felel meg. Ez nagyjából megegyezik azzal a számmal (plusz 34,6 százalék), amit a KSH becsült bérnövekedésre 2010-2016 viszonylatban a felső tizednek. Százalékosan a legnagyobb munkajövedelem-növekedést, több mint 53 százalékot egyébként a 3. tized érte el 2010 óta.

A hazai bérnövekedéssel kapcsolatos dilemmákat és trendeket legutóbb itt tárgyaltuk részletesen. 

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?