Judit
3 °C
7 °C

Csökkentenék a kormánytisztviselők szabadnapjait

2018.11.22. 11:27 Módosítva: 2018-11-22 13:33:46

Átfogó törvényjavaslatot dolgozott ki a kormány a kormányzati igazgatás átalakításáról, amely számos, a tisztviselőket érintő változást is tartalmaz. A közel 200 oldalas csomag az érintettekkel való egyeztetés alatt áll, de már beterjesztették az Országgyűlés elé. Az első egyeztetési kör után a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) honlapján tette közzé a mintegy 200 oldalas csomaghoz fűzött javaslatait, amelyekkel a tisztviselők számára szerintük hátrányos részének megváltoztatását szeretnék elérni. 

Sokaknak nem nő a fizetése

A szakszervezetek először is azt kifogásolják, hogy egy a tisztviselők jogállásáról szóló részt is belezsúfoltak a tervezetbe, ennek ugyanis szerintük önálló létjogosultsága van. Külön is gondot okozhat, hogy a megyei (fővárosi) kormányhivatalok dolgozóira összesen 13 külön paragrafus vonatkozik, ami szintén jogalkalmazási nehézségeket eredményezhet. 

A törvényhez – a felhatalmazó rendelkezés szerint – egyébként is mintegy harminc kormányrendelet kapcsolódik (majd a jövőben), ezek értelemszerűen még nem születtek meg, így elég nehéz a várható hatásokról megalapozott véleményt alkotni.

A kommentárban a véleményezők csalódottságukat fejezik ki amiatt, hogy

a kormánymegbízottak kivételével szerintük minden más kormányhivatali dolgozóra nézve hátrányos, „a jelenlegihez képest semmilyen jövőképet nem biztosít", a 2016-os illetménytáblát változatlanul hagyja,

így annak 145 ezer, 160 ezer és 180 ezer forintos alsó határa megmaradt. Külön is sérelmezik, hogy nincs például cafeteria, szolgálati és álláshelyi elismerés. 

Fél éve betöltetlen állás? Biztos nincs is rá szükség

A javaslattevő szakszervezetek a tervezetnek

azt a részét, amely a létszámgazdálkodásról, annak teljes központosításáról szól, teljesen elvetnék.

Eszerint többek között azokat a pozíciókat, amelyek hat hónapig betöltetlenek maradnak, egyszerűen elvennék és a központi álláshely-állományba helyeznék. A véleményezők szerint viszont ez nem lenne bölcs döntés. Mint írják, sok terület létszámhiánnyal küzd, 

ezek a státuszok nem szándékosan vannak üresen tartva, hanem egyszerűen képtelenség feltölteni ezeket, mert vagy speciális tudást igényelnek, vagy a rendkívül alacsony illetmény miatt arra nincs jelentkező.

Az sem látszik megalapozottnak a szakszervezetek szerint, hogy szervenként alaplétszámot határoznak meg, amelyet kérésre ki lehet egészíteni egy központi állásállományból, ezt viszont bármikor visszavehetik.

A szakszervezetek úgy vélik, mindez szinte lehetetlenné teszi, hogy egy adott szerv évekre előre tervezhetően lássa el feladatait. Az álláshely-gazdálkodás központosítása nem teszi lehetővé a helyi (kormányhivatali szintű) létszámgazdálkodást – ez a fajta központosítás nem tud rugalmasan reagálni a helyi szükségletekre, erre az anomáliára szerintük már a közoktatásban bevezetett hasonló rendszer (Klik) rámutatott.

Mint írják, a szigorú, központosított létszámgazdálkodás és bértömeg-gazdálkodás ellentmondásba kerülhet, aggályos például az, hogy megszűnik a helyettesítés és a helyettesítési díj, valamint az átirányítás lehetősége, ami normális keretek között a kormányhivatalon belül segíthette a hatékonyabb ellátást. A szakszervezetek úgy vélik,

a tényleges helyettesítés nem szüntethető meg, legfeljebb nem fognak fizetni érte.

Lefokozni nem lehet, csak kirúgni

További probléma, hogy a törvényjavaslat nem a feladatot ellátó személyhez rendel bért, hanem fordítva. A kommentár szerint ebből az következik, hogy ha a feladatot ellátó személy illetménye meghaladná az adott álláshelyhez rendelt bérkategóriát, az csak a kormánytisztviselő áthelyezésével orvosolható, ami számára kiszámíthatatlanságot, teljes létbizonytalanságot eredményez.

Kifogásolt elem az is, hogy a javaslat szerint a vezetői megbízatás nem különül el a jogviszonytól. Ez teljesen megszünteti a vezetői és az ügyintézői szint közötti átjárhatóságot, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy

ha a vezető vezetői megbízatásának megszüntetését a munkáltató kezdeményezi, az minden esetben a jogviszony teljes megszüntetését is jelenti

(azaz a vezető a vezetői megbízatás megszüntetése után nem maradhat ügyintéző a kormányzati igazgatási szervnél). 

Az utolsó kritizált rész a szakmaiság csorbulására vonatkozik. A kormányhivatalok egyes szakterületeinek szakmai irányítását eddig a szakmai irányító miniszter látta el, ez a mostani tervezet alapján megszűnne. A szakmai irányító miniszter a továbbiakban az irányításban csak „közreműködhet”, ami az érintettek véleménye szerint a szakmaiság gyengülését eredményezheti.

A kommentárban kiemeltek azért néhány olyan elemet vagy inkább elvi célkitűzést is, amellyel egyetértenek a készülő törvényben. Ilyen például, hogy a kormányzati igazgatásban szolgálatot teljesítő tisztviselők teljes köre méltó anyagi megbecsülésben részesüljön (mint fentebb láttuk, ez csak elvi szinten jelenik meg a javaslatban, a valóságban a tervek szerint többen kimaradnak a béremelési körből). Egyetértenek abban is, hogy a családot alapító, és gyermeket nevelő kormánytisztviselők többlettámogatásban részesüljenek, valamint hogy a közigazgatás érdemelje ki a polgárok elismerését, és hatékonyabb kormányzati munka segítse Magyarország versenyképességének javítását.

Akár egy hétnél is több szabadnapot bukhatnak

Cikkünk megjelenése után egy kormányhivatalnál dolgozó olvasónk jelezte, hogy a csomagban van még egy legalább egy olyan elem, amit óriási felháborodás fogadott a hivatalokban:

minden kormánytisztviselőnek 5 nappal (25 napról 20 napra) csökkentenék az alapszabadságát, és a pótszabadnapok száma is csökkenne.

Olvasónk leírta saját példáján, hogy érintené mindez. Ő maga 15 éve dolgozik kormányhivatalban, az eredeti alapszabadsága 25 nap volt, amihez pár éve, amikor kategóriát lépett, jött plusz 10 nap, így összesen 35 napja volt.  Ezt a tervezet összesen 27-re csökkentené (5 napot az alapszabadság, 3 napot a pótszabadság visszavágása miatt veszítene) és a fizetése sem növekedne, mert nem minisztériumban dolgozik. Mint írja, óriási az elégedetlenség, többen a felmondáson gondolkodnak, ha ez így átmegy. 

A szabadságokkal kapcsolatban egyébként tartalmaz egy jó hírt is a tervezet, ez azonban csak a friss házasokat érinti: ők a házasságkötés után  legkésőbb az esküvőt követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadságot kapnak nászajándékba

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?