Hiába dolgozunk többet, nem feltétlenül jó a gazdaságnak

Itt a hálaadás, de az Egyesült Államokban mégsem lazítanak. Az átlag amerikai 100 órával többet dolgozik, mint brit kollégája, és 300-zal többet egy átlag franciánál. A német alkalmazottak pedig közel 400 órával többet lazsálnak tengerentúli társaiknál, számolt róla be egy friss elemzésében az Economist. A túlóráknak azonban számos hátrányuk lehet – a kérdés az elmúlt időben hazánkban is a figyelem középpontjába került.

Az amerikaiak gyakran félnek kivenni a szabadnapjaikat, ugyanis attól tartanak, hogy ezzel gyengítik a saját helyzetüket a vállalatnál. Pedig a Harvard Business Review egy 2016-os tanulmányában azt mutatta ki, hogy akik 11 vagy több szabadnapot vettek ki az évben, azok közel kétszer akkora eséllyel számíthattak béremelésre vagy előléptetésre, mint azok akik 10 vagy kevesebb napot. (Természetesen nem egyértelmű, hogy ez mit is bizonyít, hiszen onnan is meg lehet közelíteni a dolgot, hogy akik sikeresebbek, azok bátrabban mennek szabadságra.)

Gyakran az is problémát okoz, hogy kevés ember van egy feladatra, így ha valaki szabadságra megy, az aránytalan terhet ró a többiekre. Ezért is fontosak az általános munkaszüneti napok, hiszen ha mindenki pihen, nincs az az érzés az emberekben, hogy cserben hagyták társaikat.

Azonban a több munkával töltött óra nem mindig kifizetődő, hiába hagynak az az amerikai munkavállalók átlagosan 6 szabadnapot bent, ezzel 561 dollárnyi, azaz körülbelül 160 ezer forintnyi ingyenmunkát végezve. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési szervezet (OECD) 2013 kimutatása szerint a tagországok (Magyarország is tagja az OECD-nek) között fordított arányosság mutatható ki a GDP és az átlagos munkaórák között. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy a gazdagabb országokban több szabadnapot engednek meg maguknak az emberek, tehát nem mutatható ki egyértelmű ok-okozati viszony. Azonban egyéb jelek is arra utalnak, hogy egy bizonyos munkaóra felett csökken a produktivitás, sőt akár veszélyes is lehet a túlhajtottság.

Az első világháborúban megfigyelték, hogy a lőszergyári munkások óránkénti teljesítménye csökkent, ha több mint 50 órát dolgoztak egy héten. A brit Institute for Employment Studies arról számolt be, hogy összefüggés van a 48 óránál hosszabb munkahét és a csökkent teljesítmény, egészségügyi problémák és az alacsony motiváltság között. Mindig nehéz megállapítani azonban, hogy ilyenkor a magas óraszám valóban az oka-e ezeknek a jelenségeknek, vagy azok az emberek, akikre ezek igazak, dolgoznak-e többet társadalmi helyzetüknél fogva.

De az mindenképp tény, hogy a munkavállalók hajlamosak elnyújtani a munkájukat, hogy kitöltsék a munkaidejüket, C. Northcote Parkinson menedzsmentelméleti szakember szerint. Tehát ha túl sok órát kényszerülnek dolgozni, több lesz az üresjárat is, amikor az alkalmazottak csak bámulnak a képernyőre, vagy a telefonjukat nyomkodják.

(Borítókép:  Justin Sullivan / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!