Pandora, Gabriella
-1 °C
4 °C

Meglepő: Európa tőzsdéi ígéretesebbek, mint az ázsiai vagy az amerikai piacok

000 Was2650375
2018.12.04. 05:25
Másról sem beszélnek mostanában a világ tőkepiacain, mint kereskedelmi háborúról, drágaságról, szűkülő likviditásról, geopolitikai kockázatokról. Az amerikai Citi bankóriás kilóg a sorból, szerinte a negatív hangok eltúlzottak, továbbra is érdemes részvényeket tartani, venni, sőt, a bank 2019 végére 26 százalékkal feljebb várja a fejlett európai tőkepiacokat.

Nemzetközi tőkepiaci fórumokon általában alaptétel, hogy minden, ami előremutató és izgalmas, az Ázsiában és az Egyesült Államokban történik. Rengeteg fogyasztó, nagy, homogén piacok, gyors fejlődés, technológiai robbanások. Európai szemmel annál meglepőbb és talán örömtelibb, ha valahol azt hallja az ember, hogy 2019-ben éppen Európa a legígéretesebb.

Ráadásul egy olyan időszakban, amikor a piacokat nem jellemzi a kritikátlan optimizmus. Aki ugyanis mostanában tőzsdei előrejelzéseket olvas, általában eléggé óvatos megfogalmazásokkal találkozik. Az elemzők, a befektetési házak ugyan szinte sohasem mondják azt határozottan, hogy add el a részvényeidet, de vannak hasonló tartalmú megfogalmazások. Ilyesmik:

  • indokolt az óvatosság;
  • nőhet a volatilitás;
  • érdemes magas készpénzarányt tartani, hátha alacsonyabb árszinteken nyílik beszállási lehetőség.

Londonban jártunk a Citi amerikai központú globális bankcsoport EMEA (Európa, Közel-kelet, Afrika) fókuszú eseményén, és itt erről is egészen mást hallottunk:

  • Hiba lenne most eladni a részvényeket.
  • Sokan feleslegesen túlhangsúlyozzák a kockázatokat.
  • Jóval magasabbra várhatóak az amerikai és az európai indexek.

Pedig tényleg vannak nagy kockázatok

„A Titanicon is az utolsó percig játszott a zenekar” – a tőkepiacokon gyakran hallható megfogalmazás arra utal, hogy egy-egy nagy áremelkedési hullám végén, még utoljára nagyon belehúz a piac. Vagyis érdemes lehet a várható kimúlás, az összeomlás előtt még egy gyors felívelésre felülni és azzal sok pénzt keresni.

Sokszor a pénzügyi szakemberek is két perccel az összeomlás előtt is még verik a tam-tam dobot. Ez talán valóban így van, de a Citi szerint most egyáltalán nem erről van szó. Hanem arról, hogy bár kockázatok valóban bőven vannak, az európai tőkepiaci értékelések nem eltúlzottak (az európai árak abszolút értékelések szerint sem magasak, de kifejezetten alulárazottak a világ más részeihez képest), és még sokkal feljebb is mehetnek a piacok, ha kiárazódnak a mostani nagy félelmek.

GDP-lassulás és két számjegyű drágulás

Phil Drury, a Citi EMEA piacokkal foglalkozó vezető szakértője mutatta be Londonban a prognózisok legfontosabb számait. Érdekes volt látni, hogy ezekben kéz a kézben járt a gazdasági lassulás és a két számjegyű tőkepiaci növekedés.

Az egyik fő üzenet éppen ezt a kettősséget magyarázta, vagyis azt mondta, hogy bár 3,3 százalékról valóban 3,2 százalékra apad jövőre a globális GDP-növekedés, de ne búsuljunk, mert ez még mindig egy nagyon erős szám.

Pedig a Citi elemzői szerint

2019-ben nemcsak Kína, de az Egyesült Államok, illetve a fejlődő piacok is lassabban nőnek már.

Igaz, egyik sem sokkal lassabban, úgy 0,1-0,1 százalékponttal lesz mérsékeltebb a növekedés. Egyedül a „brexitbuli” közepén tartó Nagy-Britanniában vár gyorsulást a bank, de ez azért nem kimagasló érdem, mert 2018 csak 1,2 százalékos növekedést hozhat, ehhez képest ugyan valóban nagyobb, de azért így sem annyira acélos emelkedés a várható 1,4 százalék. Magával a brexittel kapcsolatban egyébként nem voltak kifejezetten negatívak az elemzők, mint mondták, ha száz céget megkérdezel, százféle hatás azonosítható az egyedi jellemzők szerint. Maga a pénzügyi szektor abban bízik, hogy a londoni City nem az EU pénzügyi központja volt, hanem 200 éve a világ pénzügyi központja és ez nem változik.

A piacok ugranak

Ami pedig a két számjegyű tőzsdei jóslatokat illeti, a bank szerint az európai Stoxx 600 index 2019-ben 25,7 százalékkal emelkedhet, az amerikai S&P 500 13,2 százalékkal, az MSCI Worlds pedig 13,6 százalékkal.

Mindez azért meglepő, mert az előadásokban amúgy itt is tényleg

csak úgy hemzsegtek a fontos és nagy rizikót jelentő problémák.

A kereskedelmi háború, a jegybanki szigorítások, kamatemelések, likviditás-szűkítések, Kína, a brexit, az olasz makrogazdaság, amely tovább veszélyeztetheti az európai szinten is kritikus olasz bankrendszert, és természetesen a sok-sok, geopolitikai kockázat (Oroszország, Irán, Szaúd-Arábia).

Ilyen hangulatban kifejezetten sok bankház üzenete szólt mostanában arról, hogy érdemes kicsit több készpénzt tartani, hogy jó beszállási pontokat lehessen elkapni. A Citi azonban határozottan kimondta, az ügyfeleit lebeszéli arról, hogy eladják a papírjaikat, inkább a részvények megtartása mellett más kockázatkezelési megoldásokat javasolnak nekik. Sőt, a bank határozottan a privátbanki portfóliókban elharapózott készpénzarány (ez ma 15-17 százalék) csökkentését tűzte ki zászlajára.

Honnan ez a nagy derűlátás?

De miért lehet ez egy jó javaslat? A szakemberek szerint egész egyszerűen „túl sok diszkontot jelentenek a mai árakban az említett kockázatok”. Hiszen bár valós rizikófaktorokról szólnak a cikkek, csak közben elfeledkezünk arról, hogy a fejlett piaci vállalatok így is nagyon jól, egyre jobban állnak.

  • Mindenki a moderált növekedésről beszél, de azt kevesen teszik hozzá, hogy ez a moderált növekedés is nagyon magas, bőven 3 százalék feletti.
  • A cégek EPS-mutatója (vagyis egy részvényre jutó nyereségessége) még mindig nő.
  • A vagyonos befektetők a legfrissebb felmérések szerint is sokkal inkább részvénybefektetésekben gondolkodnak, nem pedig kötvényekben, árupiaci eszközökben, vagy egyebekben, vagyis még mindig tőke áramolhat a tőzsdékre.
  • Az is bizakodásra ad okot, hogy a fejlett piaci részvénytársaságok értelmesen használják fel a nyereségeiket. Ha nem látnak maguk előtt növekedési esélyeket, akkor inkább részvény-visszavásárlási (buyback) programokat kezdeményeznek.

Átcsoportosítás

A részvények tehát továbbra is jó befektetést jelentenek, de némi átcsoportosítás várható. Ha a legnagyobb, a bevezetőben már említett trendet nézzük, az vélhetően nem sokáig tartható, hogy az Egyesült Államok adja a világ tőkepiaci kapitalizációjának a 44 százalékát, úgy, hogy közben a világ népességéből még 5 százalékot sem ér el az aránya.

A másik oldalon pedig az nem reális, hogy Ázsia egyre fejlettebb, egyre gazdagabb, sokkal jobbak a demográfiai trendjei, de mégis a világ teljes lakosságának a felével csak a tőkepiaci összkapitalizáció 11 százalékát adja.

Az előadások azonban most még nem annyira Ázsiáról szóltak, sokkal inkább Nyugat-Európa vonzerejéről. Jeffrey Sacks európai főstratéga szerint valójában azért egységesen nem is lehet az Európai Uniós országairól beszélni. Más

  • a német, francia, svájci mag, amelynek nagyon erős és egészséges a gazdaság struktúrája (illetve átalakítások is zajlanak, például a francia munkaerőpiacon);
  • a latin periféria, ahol bizonytalanabb a politikai helyzet, Olaszország és Spanyolország politikai helyzete például azt mutatja, hogy a déli tengereken kialakult menekülthelyzet miatt erősödhetnek a szélsőségek;
  • a brexittel bíbelődő Nagy-Britannia, ahol most nehéz befektetni, mert meg kell próbálni ignorálni a sokféle túlzó retorikát, csak a fundamentumokra, a tényadatokra kell fókuszálni, nem az előrejelzésekre;
  • és megint más a CEE-régió, vagyis Kelet-Közép-Európa helyzete, ahol ugyanúgy mint más európai piacokon, lehetnek ugyan jó befektetések, de azokat nagyon szelektíven, országonként, szektoronként, egyedi papírokként kell kiválogatni, mert ma éppen nincsen olyan meghatározó trend, amely egységesen felhúzná az értékeléseket, mint például korábban a likviditásbőség.

Erős optimizmus

Mindenesetre az európai piacok megítélését a Citi szerint szinte egyként segíti, hogy a dollár gyengülhet az euróval szemben. Az európai versenyképességnek ez természetesen nem jó, de annak, aki a hozamait számolja, természetesen segít, ha erősödik a befektetés pénzneme.

Végül egy érdekesség, ami ismét Európa meglepő vonzerejét bizonyítja. A globális vállalat-felvásárlási (M&A) piacon szinte másról sem hallani, mint az amerikai, kínai óriásdealekről, de érdekes volt az összesített adatokat megnézve, hogy a 4361 milliárd dolláros 2018-as vállalatfelvásárlási piacon (természetesen az év vége előtt ez azért még csak egy becslés) a célvállalatok regionális megoszlását tekintve az európai arány nőtt a legintenzívebben. Vagyis az európai cégek váltak izgalmasabbá. Igaz, úgy is meg lehet fogalmazni mindezt, hogy ők nem tudtak ellenállni a felvásárlók nyomásának.

Mindenesetre a piacot értékelő Luigi di Vecchi tranzakciós szakember elmondta, hogy 2018 a világtörténelem harmadik legerősebb éve lesz M&A akvizíciók tekintetében, csak 2007-ben a nagy világégés előtti őrületben, illetve 2015-ben volt erősebb az aktivitás.

Ugyanakkor ez a piac veszélyben van, mert nagyon felerősödött a protekcionizmus (főleg a Kína elleni fellépés) világszerte, emiatt több a helyi vásárlás, kevesebb a nagyon globális tranzakció és sokkal lassabb az egyesülések engedélyeztetése. A legemblematikusabb a Bayer–Monsanto-üzlet volt, amelynek 700 napig, vagyis két évig húzódott a jóváhagyása.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!