Theresa May: Van az én javaslatom, az alku nélküli távozás és a maradás

Theresa May brit miniszterelnök szerint a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről szóló jelenlegi megállapodás parlamenti elfogadásán kívül csak két lehetőség maradt: az Egyesült Királyság vagy deal nélkül lép ki az Európai Unióból, vagy egyáltalán nem lesz Brexit – írja az MTI.

A londoni alsóház a tervek szerint jövő kedden szavaz a megállapodásról, de a jelenlegi erőviszonyok alapján valószínűtlennek tűnik az egyezmény elfogadása. Theresa May, aki a BBC brit közszolgálati rádió csütörtöki hírmagazinjának vendége volt, nem reagált érdemben arra a csütörtöki brit sajtóértesülésre, amely szerint kabinetbeli kollégái a szavazás elhalasztására próbálják őt rávenni.

Kijelentette ugyanakkor: sokszor hallja a parlamenti vitában, hogy a megállapodás nélküli brexitet mindenképpen el kell kerülni, ennek azonban az egyetlen módja az EU-val elért egyezmény elfogadása lenne.

Az előzetes közvélemény-kutatások szerint nem fogják a brit honatyák elfogadni a megállapodást, de arról kevesebb szó esik, hogy van-e bárkinek reális alternatív javaslata – mondta a hét elején a Citi londoni sajtókonferenciáján Alan Houmann, a bankcsoport politikai szakértője. 

Amennyiben May már most megbukik a javaslatával, akkor akár valamilyen új népszavazás kiírása is elérhető közelségbe kerül. A halasztás természetesen szintén reális forgatókönyv, de ezt a briteknek kell kezdeményezniük, és csak legfeljebb egy fél évvel jelent hosszabbítást. 

Márpedig a döntés akkor sem lesz könnyebb. Bonyolítja a helyzetet, hogy miközben a brit vezető pártok eleve megosztottak – de semmiképpen sem voltak kifejezetten olyan hívei az elszakadásnak, mint a brexit-népszavazást befolyásolni képes, de a belpolitikában immár súlytalan politikai erők –, a brexit-kérdést sokan belpolitikai céljaikra is felhasználják.

May tevékenységét (amit ki-ki szimpátiája szerint nevezhet hősies küzdelemnek egy legkisebb rosszért, vagy egy teljesen reménytelen vergődést egy eleve esélytelen szavazás sikeréért) vélhetően politikai távozás követi, de korántsem mindegy, hogy addig a valamilyen brexitért (értsd nem alku nélküli kilépésért és nem bremainért, vagyis maradásért) vívott küzdelemben mennyit sérülnek a pártok.

Ha ugyanis a megosztott toryk nagyon meggyengülnek, akkor nem csak a jelenlegi többségük illan el, de a kormányzási esélyeik is, márpedig a munkáspárti javaslatok, az új gazdasági csomag akár még nagyobb léket is üthet a brit gazdaságban, mint maga a brexit. 

Vannak persze olyanok is, akik szerint lesz brexit-deal, mert ez az egész olyan, mint az egymással szemben száguldó versenyautók sportja. Mindenki majdnem elmegy a falig, igyekszik a legtökösebbnek látszani, ám a csattanás előtt azért csak elrántja valaki a kormányt. Vagyis minden fenyegetőzés ellenére, a képviselők csak megszavazzák majd a veszteség-minimalizáló javaslatot.

Ettől függetlenül a brit gazdaság a súlyos problémák (fontgyengülés, lassú növekedés, a Cityből távozó intézmények és bankárok) ellenére egységesen még nem érzi a brexit következményeit, hiszen ahány nagy társaság, annyiféle egyedi hatás azonosítható. A nemzetközi költöztetéseket végző cégek például ujjongva tapsolnak a kilépésnek.