Szilárda
-4 °C
3 °C

Várjuk Kósa urat a munkasorokon!

Az Országgyűlés akár már a jövő héten elfogadhatja a munka törvénykönyvének módosítását, ami jelentősen megváltoztatja, hogy a munkáltatók mennyit dolgoztathatják a dolgozóikat, mennyi túlórát várhatnak el tőlük, és ezt hogyan számolják el.

A javaslat szerint

  • a jövőben 250 óra helyett 400 óra túlórát várhatnak el a munkáltatók egy évben, ha ebbe a dolgozók beleegyeznek;
  • ezt egy év helyett elég 3 éven belül kifizetni;
  • a rendes munkaidő pedig a heti 40-ről heti 48 órára növekedne, vagyis gyakorlatilag egy munkanappal hosszabb is lehetne a munkahét.

A módosítást elfogadhatatlannak tartják a szakszervezetek, a kormány szerintük csak a multinacionális cégeknek akarja kiszolgáltatni a magyar dolgozókat (azt a Fidesz vezető politikusai sem tagadják, hogy a multiknak kedveznének a törvénnyel), miközben családok szakadnak szét a túlóra miatt. A szakszervezetek szombatra tüntetést is szerveznek a javaslat ellen.

De mi a bajuk a szakszervezeteknek a javaslattal, ami az azt benyújtó Kósa Lajos szerint a dolgozók kis részét érintené csak, és a munkavállalók érdekérvényesítését erősíti? És egyáltalán, miért kell annyit túlórázni Magyarországon és mi ezzel a baj, ha rendesen kifizetik ezért a dolgozókat? Erről beszélgettünk Balogh Bélával, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnökével. 

(A felvétel kedden készült, azóta a javaslatot módosították, eszerint általános szabályként marad a 250 óra, kollektív szerződés esetén 300 óra, de a munkáltató és a munkavállaló külön, írásbeli megállapodása esetén ez lehet 400 óra is.)

Tűrhetetlen túlóra

0:00:00 / 0:35:03

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!