Piroska
3 °C
4 °C

Megszavazta a túlóratörvényt az Országgyűlés

2018.12.12. 13:31 Módosítva: 2018-12-12 16:52:01

December 12-én a rendszerváltás utáni parlamentarizmus talán legnagyobb botránya közepette az Országgyűlés megszavazta a munka törvénykönyvének Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes képviselők által javasolt módosítását, így 2019-től életbe lép az ellenzői által rabszolgatörvénynek nevezett változtatás. A javaslatot 

  • 130 igen,
  • 52 nem
  • és 1 tartózkodás

mellett fogadták el, miközben az ellenzéki képviselők folyamatosan próbálták akadályozni a szavazást, Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője pedig a Fidesz-frakció vezetőit kérdezte fel élő a Facebook-közvetítésben, az adást a csúcson több mint 18 ezren követték.

A nem mindennapi szavazás percei a parlamentből:

A zárószavazás előtt az ellenzék elkezdte énekelni a Himnuszt. A fideszesek velük énekelték, majd megszavazták a törvényt. 

Az ellenzék álláspontja szerint a szavazás törvénysértő volt, mert a házszabály szerint az ülést levezető elnöknek, Latorcai Jánosnak (plusz két jegyzőnek) a pulpituson kell tartózkodnia, ám senki nem tudott feljutni oda, mert a lépcsőt az ellenzékiek lezárták.

Emellett azt is kifogásolták, hogy a név szerinti szavazásokon sok fideszes a képviselői kártyája használata nélkül adta le a szavazatát. A szavazások érvényességéről itt írtunk bővebben. 

Az indítvány eredetileg a jelenlegi 250 óráról (illetve a kollektív szerződéssel lehetséges 300 óráról) egységesen 400 órára növelte volna az egy évben elrendelhető túlórák számát. Ezt később úgy módosították, hogy marad a 250 óra az általános szabály, ez kollektív szerződéssel 300 órára növelhető, de

a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján 400 óra is lehet, függetlenül a kollektív szerződéstől.

Ezt önként vállalt túlmunkának nevezik, és a törvény kritikusai szerint az vele a gond, hogy sok helyen a munkavállalók kiszolgáltatottabb helyzetben vannak annál, hogy következmények nélkül nemet mondhassanak, ha erre akarják őket rávenni.A heti maximum 48 óra munka mint szabály megmarad, a változtatás az éves keretet érinti.

A törvényjavaslat másik erős tiltakozást kiváltó pontja a munkaidőkeret meghosszabbítása 1 évről 3 évre, amit a módosító alapján kollektív szerződéssel kell jóváhagyni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amelyik cégnél átmegy, ott a munkáltatónak törvény adta lehetősége lesz rá, hogy csak 3 év elteltével számoljon el a dolgozó felé a pluszmunkáért járó fizetséggel. 

Fontos még, hogy a legtöbb esetben kollektív szerződést az üzemi tanács jóváhagyása is helyettesítheti, ennek feltétele, hogy ne álljon kollektív szerződés hatálya alatt a munkáltató, és hogy ne legyen kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezet a munkáltatónál. Kivételt képez az üzemi megállapodással elfogadható dolgok közül a munkabér, ebben nincs döntési joga az üzemi tanácsnak, tehát ha például a túlmunka ellenértékeként béremelést szeretnének a dolgozók, az nem foglalható bele az üzemi megállapodásba (csak más jóléti intézkedéseket kérhetnek). A kisebb cégeknél jellemző üzemi tanács szerepének növelése azért sértheti a munkavállalói jogokat, mert erre az érdekképviseleti szervre könnyebb nyomást gyakorolni, mint egy normál szakszervezetre, ráadásul sztrájkot sem szervezhet, így alacsony a nyomásgyakorlási potenciálja. 

Kósa Lajos, a javaslat egyik beterjesztője szerint mindez azért nem problémás, mert jelenleg a munkavállalók jó alkupozícióban vannak, mint mondta, maga a javaslat is nekik kedvezhet a bértárgyalásokon. A keret 3 évre hosszabbításáról azt nyilatkozta, az új szabály nem tenné kötelezővé ezt az elszámolást, csak lehetőséget adna rá, „mert vannak olyan iparágak, ahol a versenyképesség ezt kifejezetten megkívánja". A napokban Orbán Viktor is megnyilvánult a módosítással kapcsolatban, szerinte a törvény a munkások érdekét szolgálja, és ő „figyel a szakszervezetekre, tiszteli őket, de nincs igazuk ebben az ügyben".

A Policy Agenda felmérése szerint a Munka Törvénykönyvének módosítását a dolgozók 83 százaléka nem támogatja

(a szakszervezetek nagyszabású tüntetést is tartottak a hétvégén miatta), ellenben az már kiderült, hogy a Magyarországon jelen levő német cégek örülnek a változásnak. Ettől függetlenül a Fidesz képviselői azt nyilatkozták az Indexnek a minap, hogy a magyar munkavállalókat képviselik ebben az ügyben is. 

A szavazásnapi országgyűlési botrány nem volt előzmény nélküli. A törvény késő estére napirendre tűzött, múlt heti parlamenti vitájában az ellenzéki képviselők hevesen nyilvánultak meg, mire Lezsák Sándor üléslevezetőként elhallgattatta őket a mikrofonjaik kikapcsolásával.

Hétfőre már obstrukcióval készült az ellenzék, az MSZP–Párbeszéd–DK hármas benyújtott 2925 módosítót, hogy elhúzódjon a szavazás időpontja. Ezekről elvileg egyesével kellett volna szavazni, de a Fidesz végül egy gombnyomással leszavazta őket, az ellenzék szerint törvénysértő módon. Ez az ülés végül ellenzéki sípolásba és tömeges kivonulásba torkollott. Majd a keddi záróvitára visszatérő képviselők még egyszer elmondták a magukét az egészről, amire Kósa Lajos úgy reagált, hogy mindez „95 százalék hazugság", illetve hogy „az ellenzék fejébe borult Marx összese, hogy kizsákmányolásról beszél". 

A Jobbik már a törvény megszavazása előtt bejelentette, hogy népszavazást kezdeményez a túlóratörvényről, korábban az MSZP–Párbeszéd képviselői is jelezték, hogy ezt tartanák megfelelő megoldásnak. 

A már most is elég súlyos magyarországi túlórahelyzettel éppen a módosító benyújtása előtt foglalkoztunk bővebben, majd azt is megnéztük, miért lehet szükség rá, hogy hirtelen a versenyszférában és a közszférában is növeljék a munkaórák számát. A túlóratörvényt egy podcast keretében megvitattuk a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnökével is, ezt itt hallgathatja meg

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!